kulcsár edina
Drónokkal, ballisztikus rakétákkal és robotrepülőgépekkel.
Átfogó légitámadást indított drónokkal, ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel hétfőre virradóra az orosz hadsereg Kijev és más ukrán területek ellen; az ukrán fővárosban legalább két ember megsebesült, károk keletkeztek az infrastruktúrában és épületekben - közölték ukrán önkormányzati és katonai szervek.
Az ukrán légierő jelentése szerint a két órán keresztül érvényben lévő légiriadó alatt a légvédelem kilenc ballisztikus rakétát, 13 manőverező robotrepülőgépet és húsz drónt semmisített meg a Kijev, Harkiv, Dnyipro, Poltava, Mikolajiv és Zaporizzsja térsége ellen indított 35 rakétából és 23 drónból.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy a főváros elleni légicsapásokban, illetve a megsemmisített rakéták lehulló maradványainak becsapódásában megrongálódott egy vízmű kazánháza, valamint egy óvóhelyként is működő metróállomás bejárata Szvjatosinszkij kerületben, ahol legalább ketten megsebesültek, de a mentőket más városrészekben is riasztották. A belvárosi Sevcsenkivszkij kerületben autók gyulladtak ki, és megrongálódott egy épület – tette hozzá a polgármester.
Ukrán médiajelentések szerint Harkivot szintén újabb orosz légicsapás érte hétfő hajnalban. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy a támadásban egy lakóház és több épület megrongálódott. Az Ukrajna második legnagyobb városa ellen múlt pénteken indított légitámadásban heten meghaltak, csaknem százan pedig megsebesültkek, mert egy irányított légibomba becsapódása következtében részben leomlott egy 12 emeletes lakóépület.
A Szumi város elleni hétfői légicsapásokban megrongálódott hat többlakásos lakóépület és egy gyermekpszichológiai és szociális rehabilitációs központ több helyisége, a támadásban 18-an megsebesültek, köztük hat gyerek – közölte a Facebookon az ukrán belügyminisztérium.
A NATO-tag Lengyelország riadókészültségbe helyezte légierejének és szövetségeseinek az országban állomásozó vadászrepülőgépeit, hogy légterét biztonságban tartsa a támadások alatt.
A hétfői légitámadások pontosan egy héttel azután történtek, hogy Oroszország több hullámban legalább 200 rakétát és drónt indított, amelyek az energetikai létesítményeket vették célba több ukrán régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Kijevnek a mélyebb csapásokat Oroszország területére, miután képviselői magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak szombaton Washingtonban.
Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta.
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva kijelentette: „szükségünk van a képességekre, hogy valóban és teljes mértékben megvédjük Ukrajnát és az ukránokat. Szükségünk van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az önök nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira”.
Az ukrán államfő azt mondta, képviselői „minden szükséges részletet” eljuttattak Ukrajna partnereihez.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki ukrán küldöttség élén pénteken és szombaton Washingtonban amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozott, a CNN hírtévé által sugárzott interjúban azt mondta, Kijev megmutatta, az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.
Nehéz a helyzet az Ukrajna elleni orosz háború fő térségében, Kelet-Ukrajnában, de kijevi részről minden szükséges intézkedést megtettek, hogy ellenálljanak a támadásoknak – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.
„A helyzet nehéz az ellenség fő támadásának irányában, de késlekedés nélkül meghoztuk a szükséges intézkedéseket” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Szirszkij tábornok. Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közlése szerint az orosz csapatok elfoglalták a donyecki régióban lévő Vijimka és Pticse települést, és az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult.
Az ukrán hatóságok közlése szerint legkevesebb három ember meghalt és kilencen megsebesültek a Pokrovszktól 35 kilométerre délre fekvő Kurahove város elleni légitámadásban. Egy polgári személy meghalt és négy másik megsebesült orosz légitámadásban vasárnapra virradó éjszaka az Oroszországgal határos észak-ukrajnai Szumi megyében – közölte a helyi ukrán közigazgatás.
„Az éjszaka folyamán és a reggeli órákban az oroszok tizennyolc alkalommal támadták Szumi megyében a határ térségét és több települést. Negyvennyolc detonációt jelentettek” – közölte a Telegramon a megyei közigazgatási hivatal. Az ukrán légierő egy másik közleményben tudatta, hogy az éjszaka indított tizennyolc orosz harci drón közül tizenegyet megsemmisített. „Ezúttal a megszállók ukrán gabonaraktárakat és a mezőgazdasági szállítással kapcsolatos célpontokat támadtak, elsősorban Mikolajiv és Szumi megyében” – közölte a légierő, de a részletekre nem tért ki. A hatósági beszámolók szerint Oroszország szombat éjjel egy gabonaszállító gépkocsioszlopot is megtámadott a Szumiból Harkivba vezető főúton Szumi megyében, egy gépkocsivezető meghalt. Egy másik teherautó kigyulladt, húsz másik jármű pedig megrongálódott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy egy hét alatt Oroszország 160 rakétát, 780 irányított légi bombát vetett be és 400 dróntámadást hajtott végre Ukrajna-szerte városok és katonák ellen. Az elnök nyugati döntést sürgetett az Oroszországból indított hosszú hatótávolságú rakétákkal, az orosz katonai logisztika elpusztításával, valamint a rakéták és drónok közös megsemmisítésével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok Joe Biden elnöksége alatt annyi hibát követett el az Oroszországgal való kapcsolatokban, hogy Moszkvában már betelt a pohár – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva, Kreml, Putyin című vasárnapi műsorában.
A közelgő amerikai elnökválasztás kilátásaival kapcsolatban, kérdésre válaszolva kijelentette: „Nekünk nincs jelöltünk. De, természetesen, a demokraták kiszámíthatóbbak. És amit (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) Biden kiszámíthatóságáról mondott, az gyakorlatilag az összes demokratára vonatkozik, beleértve (Kamala) Harris (elnökjelölt) asszonyt is.” Peszkov úgy fogalmazott, hogy előre látható az Oroszország viszonyában érvényesített irányvonal folytatása.
– nyilatkozott. Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására konfrontálódik Oroszországgal, saját érdekeinek és adófizetői pénztárcájának kárára.
„Természetesen mindennek mélyreható következményei lesznek számukra, elkerülhetetlenül. És az elkövetkező évtizedben tanúi leszünk ezeknek a negatív következményeknek” – mondta.
Peszkov rámutatott, hogy Washington évtizedeken át következetesen fellépett Moszkva érdekeivel szemben és nyomást gyakorolt rá, de a kétoldalú kapcsolatok Biden elnöksége alatt jutottak történelmi mélypontra, és nincs kilátás arra, hogy növekedési pályára álljanak. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok az ellenkező állítások ellenére „közvetlenül részese az Ukrajna körüli konfliktusnak”, ily módon nem titkoltan ellenséges álláspontot képviselve Oroszországgal szemben. Mint mondta,
Joe Biden amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök köszönti a résztvevőket a Maryland állambeli Largóban tartott rendezvényen 2024. augusztus 15-én. (Fotó: MTI/AP/Stephanie Scarbrough)
Putyin és Biden 2021. december 7-én lezajlott videokonferencia-tárgyalásával kapcsolatban elmondta, hogy mindkét fél részéről kemény, kompromisszummentes beszélgetés volt. Megítélése szerint „az amerikai fél részéről teljes mértékben hiányzott a készség a párbeszéd folytatására”, és világossá vált, hogy nincs miről tárgyalni Washingtonnal. Peszkov nem cáfolta, hogy Biden, akkor még alelnöki minőségben, 2011-ben megpróbálta eltanácsolni az akkor kormányfői tisztséget betöltő Putyint attól, hogy elinduljon a következő évben esedékes orosz elnökválasztáson.
– nyilatkozott Peszkov. „Természetesen már akkor, a Putyinnal folytatott beszélgetésekben is történtek bizonyos kísérletek ilyen magatartás kinyilvánítására.”
„Putyin mindig korrekt módon, de határozottan elhárította az ilyen próbálkozásokat” – tette hozzá.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy Putyin sohasem engedi meg magának, hogy tiszteletlen legyen más államok vezetőivel szemben. Peszkov elmondta: felfoghatatlannak tűnt számára, amikor Biden „gyilkosnak” titulálta az orosz elnököt, és személyesen ellenőrizte az eredeti angol szövegben, hogy nem fordítási hiba történt-e. Hangot adott feltevésének, miszerint Biden személyes rivalizálást próbált kezdeményezni a két elnök között, amiben szerinte Putyin nem venne részt. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Donald Trumpnak, ha újból megválasztanák az Egyesült Államok elnökének, lenne olyan „varázspálcája”, amellyel az ígéretének megfelelően 24 órán belül megoldaná az ukrajnai konfliktust.
„Habár ha azt feltételezzük, hogy a következő amerikai elnök a beiktatási beszédében kijelenti, hogy az Egyesült Államok a béke híve, ezért megszünteti az Ukrajnának nyújtott támogatását, leállítja az összes katonai segélyprogramot, és felszólítja a feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, akkor reggelre valami megváltozhat az agyakban, különösen Kijevben” – mondta Peszkov, megjegyezve, hogy ez egy, a fantázia birodalmából kapott feltételezés.
Fejtegetése szerint az amerikaiak pragmatikusan már jóval a 2014-es fordulat elkezdték az „Ukrajna-projekt” megvalósítását. „Pénzt fektettek be, haladtak a projekt megvalósításával, puccsot rendeztek, süteményt osztogattak. Ezután tovább haladtak a projekt megvalósítása felé, és ez a projekt azt irányozta elő, hogy Ukrajnát beszippantsák a NATO katonai infrastruktúrájába – mind a politikai, mind a katonai infrastruktúrába. Következetesen követték ezt a forgatókönyvet” – nyilatkozott a Kreml szóvivője.