Újabb izraeli légicsapások Gázában

Legalább húsz ember életét vesztette az izraeli hadsereg szerdai légicsapásai során a Gázai övezetben – közölték a palesztin hatóságok szerdán, Ciszjordániában pedig egy izraeli telepnél egy tartálykocsit vezető palesztin férfi szándékosan elgázolt egy izraeli katonát.

Az izraeli hadsereg Gázai övezetben végrehajtott szerdai légicsapásai során legalább 20 ember, köztük 16 nő és gyermek életét vesztette – közölték a palesztin egészségügyi hatóságok.

Egy kora reggeli légicsapás során 11-en haltak meg, köztük hat testvér, a legfiatalabb 23 hónapos, a legidősebb pedig 23 éves volt – tette közzé a kórház, ahová az áldozatokat szállították. A Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz közelében végrehajtott légicsapás következtében három nő, egy férfi és egy gyermek vesztette életét.

Egy palesztin férfi szerdán elgázolt egy izraeli katonát Ciszjordánia középső részén,

Givat-Aszaf illegális zsidó telep közelében. Az izraeli mentőszolgálat közlése szerint a benzinszállító tartálykocsi vezetője teljes sebességgel rohant neki a buszmegálló melletti őrhelyen álló katonának, aki a gázolás után belehalt sérüléseibe.

A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató szerint a támadó egy Rámalláh menti faluból származó palesztin. A Wafa palesztin hírügynökség beszámolója szerint a gázolás helyszínétől délnyugatra fekvő Rafat faluba izraeli csapatok vonultak be. A ciszjordániai támadásokra hivatkozva az izraeli telepesek egyik képviselője további szárazföldi csapatok bevetésére sürgette az izraeli hadsereget.

Szerdán lezuhant egy izraeli katonákat szállító helikopter a Gázai övezet déli részén. Az izraeli hadsereg közlése szerint két izraeli katona meghalt, hét megsérült. A hadsereg kiemelte, hogy a baleset nem ellenséges támadás miatt következett be, és az incidens pontos okának felderítésére vizsgálat indult. A lezuhant helikopter sebesült katonákat vitt a Gázai övezetből izraeli kórházakba.

Egy izraeli tisztségviselő szerdán bejelentette, hogy a nap folyamán nagyszámú palesztin beteg hagyja el a Gázai övezetet egy izraeli határátkelőn át, hogy később az Egyesült Arab Emírségekben kapjanak orvosi ellátást.

Közlése szerint várhatóan több mint kétszáz ember, főként gyerekek távoznak hozzátartozóik kíséretében.

Ez számít az izraeli határon át Gázából távozó legnagyobb betegszámnak a háború közel egyéves kitörése óta.

A gyermekbénulás ellen a Gázai övezetben indított oltási kampány során a célzott korosztály 82,5 százaléka, 527 776 tíz év alatti gyermek kapta meg az első oltását – közölte szerdai jelentésében a palesztin egészségügyi minisztérium. Az oltási kampányt szeptember elején indították el, mert 25 év után újból gyermekbénulásos esetet észleltek a Gázai övezetben.

A kampány során a minisztérium 640 000 gyermek beoltását tűzte ki céljául, amelynek megkönnyítése érdekében Izrael korlátozott humanitárius szünetek tartásába egyezett bele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhúzódó háború eddig nem okozott komoly fennakadásokat az oltási kampányban.

Legkevesebb 14 ember vesztette életét, és sokan megsebesültek a szíriai Maszjaf elleni izraeli légicsapásokban – jelentette hétfőn a szíriai állami hírügynökség.

„Vasárnap este 23 óra 20 perckor az izraeli erők Libanon északnyugati része felől légitámadást indítottak a Szíria központi régiójában található több katonai objektum ellen” – idézte az SANA hírügynökség a katonai forrásokat, amelyek szerint a szíriai légvédelem a támadó rakéták közül többet megsemmisített.

Hírszerzési tájékoztatás szerint több találat érte a Hama tartománybeli Maszjaf közelében található, vegyi fegyverek előállításán dolgozó katonai kutatóközpontot, ahol a feltételezések szerint a fegyvergyártásban részt vevő iráni katonai szakértők egy csoportja is tartózkodik.

A SANA közlése szerint a légicsapásoknak legkevesebb 14 halálos áldozatuk és 43 sebesültjük volt. A légicsapások két helyen tüzet is okoztak, amelyek oltásán a tűzoltóság dolgozik.

Az izraeli csapások azóta szaporodtak meg, hogy a Hamász palesztin iszlamista mozgalom fegyveresei október 7-én megtámadták Izrael déli részét, 1200 embert megöltek, és mintegy 250-et elhurcoltak.

A nemzetközi közösségnek és a szabad világnak együtt kell szembeszállnia mindenféle terrorral – hangsúlyozta Jichák Hercog izraeli köztársasági elnök szerdán Belgrádban.

Izrael harcban áll, Szerbia pedig a tavalyi október 7-i támadás óta baráti módon viselkedett Izraellel – hangsúlyozta. Köszönetet mondott azért, mert a szerb elnök nyilvánosan is az izraeli túszok szabadon bocsátását követelte a Hamász fogságából, valamint izraeli sportolókat látott vendégül.

Az izraeli elnök emlékeztetett arra, hogy a második világháború eseményei is összekovácsolták a szerb és az izraeli népet, hiszen mindkét nép a náci elnyomás ellen harcolt, és ez a barátság azóta is épül.

Szerbia mindig Izrael mellett állt – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, majd közölte, Szerbiában nincsenek antiszemita megnyilvánulások, és erre büszke.

Hozzátette: Szerbiának és Izraelnek mihamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie, ez mindkét fél érdekeit szolgálná, és tovább tudnának bővülni az eddig is gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok. Mint mondta, az izraeli beruházások eddig főként az ingatlanpiacot érintették, de reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben más területekre is kiterjed.

A kétoldalú kereskedelmi áruforgalom Szerbia és Izrael között a tavalyi évben meghaladta a 112 millió eurót, míg 2017-ben 59 millió euró volt. Az izraeli elnök Szerbiából Albániába utazik, ahol a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel az együttműködés lehetőségeiről tárgyal.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn kijelentette, hogy a közel egy éve tartó gázai fegyveres konfliktus befejezése prioritás, egyben arra szólított fel, tegyenek lépéseket az ellen, hogy a megszállt palesztin területeken Izrael „semmibe veszi” a nemzetközi jogot.

Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakát Genfben megnyitva hangsúlyozta: „A háború befejezése és egy teljes körű regionális konfliktus elkerülése abszolút és sürgős prioritás. (…) Az államok nem fogadhatják el sem ebben, sem más helyzetekben a nemzetközi jog, benne a Biztonsági Tanács kötelező erejű határozatainak és a Nemzetközi Bíróság végzéseinek égbekiáltó semmibevételét”.

Idézte a Nemzetközi Bíróság júliusban kiadott véleményét, amely szerint Izrael telepespolitikája a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.

A genfi ülésszakot megnyitó beszédében Türk mérleget vont eddigi – kétéves – munkájáról, kiemelve, hogy jelenleg emberi jogi szempontból világszerte „hatalmas kihívásokkal” állnak szemben. Különös aggodalmát fejezte a fegyveres konfliktusok civilekre tett hatásai miatt; úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában a polgári személyek „a terror körforgásainak csapdájában vergődnek”.

Beszélt arról is, hogy „a világ minden régiójában mélyen gyökerező hatalmi dinamikát látunk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében, az egyetemes emberi jogok rovására”.

Bírálta, hogy egyes politikusok választási kampányidőszakokban „bűnbakot csinálnak migránsokból, menekültekből és kisebbségekből”. Úgy vélte, ezt lehetett tapasztalni például Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban.

Mint mondta, több országban tettek kísérleteket olyan jogok korlátozására is, mint a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog, a sajtószabadság. Itt Azerbajdzsánt, Malit, Ugandát, Venezuelát, Tunéziát, Nicaraguát, Vietnamot és Kínát említette példaként.

Összességében pozitívnak minősítette viszont az elmúlt évek globális fejleményeit a halálbüntetés felszámolásának terén, miközben negatív példaként hozta ebben az összefüggésben Iránt és Szaúd-Arábiát.