Újabb ENSZ-létesítményt támadtak az izraeliek

A gázai palesztin hatóságok csütörtöki közlése szerint legkevesebb 18 ember meghalt egy ENSZ-létesítmény elleni izraeli támadásban a Nuszeirát menekülttáborban, a Gázai övezet középső részén.

A csapás egy olyan épületet ért, amelyben korábban az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) iskolát működtetett.

Az UNRWA közölte: hat munkatársuk is a halálos áldozatok között van.

„Ezt az iskolát már öt alkalommal érte találat a háború kezdete óta. Mintegy 12 ezer menekültnek, főként nőknek és gyerekeknek ad otthont. Senki nincs biztonságban Gázában, senkit nem kímélnek”

– áll az ügynökség üzenetében.

Az UNRWA felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolákat és egyéb civil létesítményeket óvni kellene, nem válhatnak célponttá. Felszólították a harcoló feleket, hogy az iskolákat és azok környékét ne használják katonai célokra.

António Guterres ENSZ-főtitkár az X-en azt írta, hogy „teljességgel elfogadhatatlan” az, ami Gázában történik, és azonnal véget kell vetni a súlyos jogsértéseknek.

Az izraeli légierő egyik szóvivője azt mondta, a szóban forgó művelet célpontja a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik parancsnoki állása volt, és a csapást azt követően hajtották végre, hogy mindent megtettek azért, hogy minimálisra korlátozzák a civileket fenyegető veszélyt.

Legalább húsz ember életét vesztette az izraeli hadsereg szerdai légicsapásai során a Gázai övezetben – közölték a palesztin hatóságok szerdán, Ciszjordániában pedig egy izraeli telepnél egy tartálykocsit vezető palesztin férfi szándékosan elgázolt egy izraeli katonát.

Az izraeli hadsereg Gázai övezetben végrehajtott szerdai légicsapásai során legalább 20 ember, köztük 16 nő és gyermek életét vesztette – közölték a palesztin egészségügyi hatóságok.

Egy kora reggeli légicsapás során 11-en haltak meg, köztük hat testvér, a legfiatalabb 23 hónapos, a legidősebb pedig 23 éves volt – tette közzé a kórház, ahová az áldozatokat szállították. A Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz közelében végrehajtott légicsapás következtében három nő, egy férfi és egy gyermek vesztette életét.

Egy palesztin férfi szerdán elgázolt egy izraeli katonát Ciszjordánia középső részén,

Givat-Aszaf illegális zsidó telep közelében. Az izraeli mentőszolgálat közlése szerint a benzinszállító tartálykocsi vezetője teljes sebességgel rohant neki a buszmegálló melletti őrhelyen álló katonának, aki a gázolás után belehalt sérüléseibe.

A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató szerint a támadó egy Rámalláh menti faluból származó palesztin. A Wafa palesztin hírügynökség beszámolója szerint a gázolás helyszínétől délnyugatra fekvő Rafat faluba izraeli csapatok vonultak be. A ciszjordániai támadásokra hivatkozva az izraeli telepesek egyik képviselője további szárazföldi csapatok bevetésére sürgette az izraeli hadsereget.

Szerdán lezuhant egy izraeli katonákat szállító helikopter a Gázai övezet déli részén. Az izraeli hadsereg közlése szerint két izraeli katona meghalt, hét megsérült. A hadsereg kiemelte, hogy a baleset nem ellenséges támadás miatt következett be, és az incidens pontos okának felderítésére vizsgálat indult. A lezuhant helikopter sebesült katonákat vitt a Gázai övezetből izraeli kórházakba.

Egy izraeli tisztségviselő szerdán bejelentette, hogy a nap folyamán nagyszámú palesztin beteg hagyja el a Gázai övezetet egy izraeli határátkelőn át, hogy később az Egyesült Arab Emírségekben kapjanak orvosi ellátást.

Közlése szerint várhatóan több mint kétszáz ember, főként gyerekek távoznak hozzátartozóik kíséretében.

Ez számít az izraeli határon át Gázából távozó legnagyobb betegszámnak a háború közel egyéves kitörése óta.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat”.

Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.

Az uniós külügyek vezetője, aki Kairóban az Arab Liga miniszteri értekezletén vett részt, azzal vádolta az izraeli kormány „szélsőséges” tagjait, hogy megpróbálják ellehetetleníteni egy jövőbeli palesztin állam létrehozását. „Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.

„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.

Humanitárius zónára mért csapást az izraeli hadsereg hétfő éjszaka a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál, a palesztin katasztrófavédelem bejelentése szerint a támadásban 40-en meghaltak és 60-an megsebesültek.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter „magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek” – áll a közleményben. Hozzátették, hogy

a „gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz”.

Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak. A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült.

Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban „palesztin gyanúsítottak” tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn kijelentette, hogy a közel egy éve tartó gázai fegyveres konfliktus befejezése prioritás, egyben arra szólított fel, tegyenek lépéseket az ellen, hogy a megszállt palesztin területeken Izrael „semmibe veszi” a nemzetközi jogot.

Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakát Genfben megnyitva hangsúlyozta: „A háború befejezése és egy teljes körű regionális konfliktus elkerülése abszolút és sürgős prioritás. (…) Az államok nem fogadhatják el sem ebben, sem más helyzetekben a nemzetközi jog, benne a Biztonsági Tanács kötelező erejű határozatainak és a Nemzetközi Bíróság végzéseinek égbekiáltó semmibevételét”.

Idézte a Nemzetközi Bíróság júliusban kiadott véleményét, amely szerint Izrael telepespolitikája a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.

A genfi ülésszakot megnyitó beszédében Türk mérleget vont eddigi – kétéves – munkájáról, kiemelve, hogy jelenleg emberi jogi szempontból világszerte „hatalmas kihívásokkal” állnak szemben. Különös aggodalmát fejezte a fegyveres konfliktusok civilekre tett hatásai miatt; úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában a polgári személyek „a terror körforgásainak csapdájában vergődnek”.

Beszélt arról is, hogy „a világ minden régiójában mélyen gyökerező hatalmi dinamikát látunk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében, az egyetemes emberi jogok rovására”.

Bírálta, hogy egyes politikusok választási kampányidőszakokban „bűnbakot csinálnak migránsokból, menekültekből és kisebbségekből”. Úgy vélte, ezt lehetett tapasztalni például Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban.

Mint mondta, több országban tettek kísérleteket olyan jogok korlátozására is, mint a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog, a sajtószabadság. Itt Azerbajdzsánt, Malit, Ugandát, Venezuelát, Tunéziát, Nicaraguát, Vietnamot és Kínát említette példaként.

Összességében pozitívnak minősítette viszont az elmúlt évek globális fejleményeit a halálbüntetés felszámolásának terén, miközben negatív példaként hozta ebben az összefüggésben Iránt és Szaúd-Arábiát.