Újabb amerikai vadászrepülőket kap Ukrajna

Ukrajna az idei év végéig újabb dán F-16-os vadászgépeket kap – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a Ritzau hírügynökségnek adott interjújában, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett hétfőn.

A dán védelmi minisztérium vezetője augusztus elején erősítette meg, hogy Ukrajna megkapta az első dán F-16-osokat.

„Dánia 2024 második felében biztosít még további F-16-os vadászgépeket”

– mondta Poulsen.

Az első szállítmányhoz hasonlóan most sem a gépek számát, sem Ukrajnába szállításuk dátumát nem közölte biztonsági szempontokra hivatkozva. Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy Ukrajnának összesen 19 darab F-16-os repülőgépet szállít. Hollandiával együtt vezető szerepet vállalt abban a több országból álló koalícióban, amely biztosítja az ukrán pilóták kiképzését az F-16-osok kezelésére.

Kijev arra számít, hogy húsz F-16-os gépet kap nyugati partnereitől az év végéig. Az ukrán légideszant rohamcsapatok sajtószolgálata arról számolt be hétfőn, hogy az oroszországi kurszki régióban ukrán légideszant egységek összehangolt támadással kilőttek egy korszerű orosz BMD-4-es típusú légideszant harcjárművet. A közlés szerint az oroszok harcjárműve behajtott egy ukrán ellenőrzésű területre.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter telefonos megbeszélést folytatott csütörtökön Angel Tilvar román védelmi miniszterrel, és bejelentette, hogy megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése F-16-os vadászgépeken Romániában.

Umerov azt írta a Facebookon, hogy román kollégájával folytatott tárgyalásának kulcstémája az ukrán légtér védelmének megerősítése volt az orosz rakétákkal és drónokkal szemben. „Hamarosan Ukrajna román partnereitől egy új Patriot légvédelmi rendszert kap. További F-16-osok is lesznek az ukrán égbolton:

pilótáink egy csoportja már kiképzésen vesz részt Romániában”

Ukrajnának további folyamatos támogatásra van szüksége önvédelmi háborúja sikere érdekében, valamint segíteni kell az országot az uniós tagság felé vezető útján – jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa Strasbourgban kedden.  

Valdis Dombrovskis, az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló vitáján azt mondta, Ukrajna háborúja Európáért vívott harc, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vezetett rezsim ugyanis uniós országokat is megtámadhat, „ha nem állítjuk meg”.

Ez azt jelenti, hogy nem vehető magától értetődőnek a béke és biztonság Európában – hívta fel a figyelmet az uniós biztos.

– fejtette ki a miniszter. Hozzátette, hogy tervei szerint hamarosan Romániába látogat, de időpontot nem közölt.

A román védelmi minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – kiemelte, hogy

Tilvar „a lehető leghatározottabban” elítélte az ukrán nép elleni indokolatlan és jogellenes orosz agressziót, különös tekintettel az ukrán lakosság és a civil infrastruktúra elleni támadásokra.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 novemberében a romániai Fetesti légibázison megnyílt az Európai F-16-os Kiképzőközpont (EFTC). Júliusban ott kaptak kiképzést az első román pilóták az amerikai gyártású vadászgépek irányítására. A mostani bejelentésig semmilyen információ nem került napvilágra ukránok kiképzéséről ebben a központban, ráadásul a múlt hónapban Románia hivatalosan is cáfolta, hogy ilyen kiképzés folyna ott.

Németország további száz millió euró segélyt nyújt Ukrajnának ezen a télen – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi moldovai látogatásán, az ország fővárosában, Chisinauban.  

Hangsúlyozta: Oroszország ismét „téli háborút tervez azzal a céllal, hogy az ukrajnai emberek életét a lehető legszörnyűbbé tegye”. Júniusban Kijev azt közölte, több légvédelmi eszközre van szüksége az infrastruktúra javításához, hogy biztosítani lehessen a téli energiaigényt, amikor az a legnagyobb, mert a hőmérséklet ilyenkor messze a fagypont alá süllyed. Kedden a harcok sújtotta északkelet-ukrajnai Szumi régióban széleskörű áramkimaradások voltak, miután orosz drónok támadták az energetikai létesítményeket – közölte a helyi áramszolgáltató.

A folyamatban lévő javítási munkálatok ellenére reggel még mindig több mint 280 ezer háztartás volt áram nélkül. A régió fővárosa egyike azon helyszíneknek, amelyek az éjszakai támadás miatt sötétbe borultak. A kritikus infrastrukturális létesítményeket, például a kórházakat és a vízműveket tartalék áramellátó rendszereken keresztül látják el árammal – közölték a hatóságok. A beszámoló szerint tizenhat orosz harci drónt lőttek le Szumi felett. A város határos az orosz Kurszk régióval, ahová az ukrán csapatok nyomultak be augusztus elején.

Az ukrán hadsereg légvédelme közölte: az orosz hadsereg összesen legalább 51 harci drónt indított az éjszaka folyamán. Ezek közül 34-et erőik megsemmisítettek. Tizenkét orosz drónt elektronikus eszközökkel eltérítettek vagy leszállásra kényszerítettek.

Száznyolcvanezer fővel másfél millióra növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kiadott rendelete.

A december 1-jétől hatályba lépő elnöki döntés a fegyveres erők állományát 2 389 130 főben állapítja meg, amiből másfél millió a katona. Az előző vonatkozó rendelet, amelyet az újabb semmisnek nyilvánít, a létszám 2 209 130 fő volt, beleértve 1 320 000 katonát. A korábbi rendelet 2023. december 1-jétől hatályos.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese korábban azt mondta, hogy a védelmi minisztériummal mintegy 190 ezer ember szerződött le katonai szolgálatra az év első felében. Putyin szeptember elején kijelentette, hogy a kurszki régió ukrán inváziója után ugrásszerűen megnőtt a szerződésre jelentkezők száma.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen. Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

„Üdvözlöm e fejleményeket (…) , de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket” – mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. „A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben” – tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: „nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban”.

„Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában” 

– hangoztatta.

Visszafoglalta az orosz hadsereg a kurszki régióban lévő Uszpenovka és Borki községet – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 18-ban, Kurszk megyében pedig ötben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát.

Az utóbbi régióból elrendelték két járás polgári lakosságának kötelező kitelepítését. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint 350.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között egy katonai reptér infrastruktúráját, valamint egy dróngyárat, négy hozzá tartozó raktárhelyiséggel, hét tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, cseh Vampire sorozatverők 20 rakétáját, továbbá 13 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 13 800 embert, 115 harckocsit, 44 gyalogsági harcjárművet, 91 páncélozott személyszállító járművet, 729 páncélozott harcjárművet, 439 gépkocsit, 98 tüzérségi löveget és 28 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod városban nyolc, a luhanszki Szvatovében pedig négy civil sebesült meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) donyecki regionális parancsnoksága közölte, hogy egy robbanótöltetet szállító ukrán FPV-drón óvodát támadott meg Donyeck város Kirov kerületében. A szerkezetet elfogták, majd felrobbantották.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfő közleményt adott ki, amely szerint egy ukrán-amerikai provokáció előkészületeiről értesült. Ennek célja elhitetni, hogy gyermekintézményt – kórházat vagy óvodát – sok halálos áldozatot követelő orosz rakétacsapás ért.

Az SZVR szerint a megrendezett támadás a szándékok szerint széleskörű médiavisszhangot keltene,

ami megerősítené az ukrán fegyveres erők harci szellemét, megrendítené a globális Dél országainak bizalmát, és alapot adna a nyugati rakétákkal végrehajtandó mélységi csapások engedélyezéséhez.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter hétfőn arra utasította Viktor Goremikint, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének vezetőjét és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vizsgálja ki a déli katonai körzet 87. önálló lövészezredének két katonája, a hívójele szerint Erneszt és Goodwin „haláláról szóló értesülésekkel kapcsolatos helyzetet”.

A közleménnyel kapcsolatos újságírói kérdések megválaszolását Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a katonai tárca hatáskörébe utalta. Peszkov provokációnak minősítette, hogy Kijev meghívta az oroszországi Kurszk megye ukrán megszállás alá került részébe az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit.