Új orvosi ügyeleti rendszer Budapesten

Az egészségügyi államtitkár szerint a jelenleginél betegellátási szempontból jobb lesz az október 1-jével Budapesten is életbe lépő új alapellátási ügyeleti rendszer.

Takács Péter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálásával a fővárosban 15 helyszínen 28 felnőtt- és három gyermekellátóhely lesz, ezeket 14 mobil ügyeleti egység egészíti ki.

Budapesten olyan alapellátási ügyeleti rendszer jön létre, amelyben az alapellátás, a mentés és a kórházak sürgősségi osztályai összehangoltan végzik a feladatokat

– emelte ki.

Kitért arra, hogy sürgős, életmentést igénylő esetekben továbbra is a 112-es telefonszámot kell hívni, azonban kisebb probléma esetén délután 16 óra után, hétvégén és ünnepnapokon a már ismert 1830-as-as telefonszámot.

A rendszer nem tér el a vidéken már bevezetett szisztémától: a hívást egy egészségügyi dolgozó fogadja, aki kikérdezi a beteget, majd – ha szükséges – alapellátási ügyeletre irányítja, vagy egy mobil ügyeleti egységet küld hozzá. Ha úgy ítéli meg, hogy a betelefonálónak sürgős ellátásra van szüksége, akkor mentőt irányítanak hozzá – ismertette az államtitkár.

Takács Péter jelezte: Budapest a vidékhez képest ellátásszervezési szempontból „sajátos” helyzetben van, ezért a rendszert „ráhagyással” vezetik be.

Azt mondta, egyeztettek a háziorvosokkal, az orvosi kamarával, a szakmai szervezetekkel, hogy Budapesten a legjobban adaptálható rendszer jöjjön létre. Az államtitkár hozzátette: a rendszerről egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is, akikkel a konstruktív megbeszélésen túlnyomó részt egyetértésre jutottak.

Takács Péter beszámolt arról, hogy a budapesti alapellátási ügyeleti rendszerben külön lesz felnőtt- és gyermekügyelet. Az utóbbi három helyen lesz a fővárosban, ezt egy mobil szolgálattal is megerősítik. Az alapellátási ügyeleteken kívül lesz még két olyan pont, ahol a napközbeni ellátást biztosítják.

Közölte: bízik abban, hogy a mostani, sok helyen diszfunkcionális, számos nehézséget hordozó rendszerrel szemben rugalmasabb lesz az ellátás.

Az államtitkár nyomatékosította: nincs olyan kormányzati szándék, hogy a háziorvosoknak az eddig rendelési idejüket meg kellene változtatniuk. Budapesten jellemzően 8 és 12, illetve 16 és 20 óra között rendelnek az orvosok, ehhez nem kell hozzányúlni – emelte ki.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta:

az új rendszerben ügyeleti időben nem a betegnek kell megkeresnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember fogja eldönteni, hogy a telefonálónak milyen ellátásra van szüksége.

Az eddigi országos betegadatokból az látszik, hogy a betegek 93 százaléka enyhe vagy helyben kezelhető panaszokkal fordult az ügyeletekhez – jelezte.

Beszélt arról is, hogy eddig 261 háziorvos jelentkezett az OMSZ ügyeleti rendszerébe, emellett számíthatnak a kórházi orvosokra is. Csató Gábor közlése szerint a toborzás folyamatos, de minden tárgyi és személyi feltétel adott az alapellátási ügyelet október 1-jei bevezetéséhez.

Megemlítette azt is, hogy a fővárosban nem a lakcímkártya alapján fognak dönteni a betegek ellátásáról, és lesz egy szakorvosi konzultációs lehetőség is az ügyeletet adó orvosoknak.

Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője elmondta, minden lehetséges kommunikációs csatornát ki fognak használni a lakosság tájékoztatása érdekében.

Az OMSZ honlapján folyamatosan frissülő információkat közölnek; az ÉletMentő applikáció push üzenetekkel informál majd. Ezen kívül az útvonaltervezőkben is jelezni fogják az ügyeleti pontokat, valamint a kerületi újságokban és a kerületi tévécsatornákon is lesznek tájékoztató anyagok az új alapellátási ügyeletről.

Az elmúlt években több mint 10 milliárd forintot fordított a kormány a kórházak légtechnikai rendszereinek megújítására, tizennégy intézményben megtörtént a teljes vagy részleges felújítás – mondta ugyancsak a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára újságíróknak.

Takács Péter, miután látogatást tett az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) , azt mondta: az idei nyári időszakra 1,3 milliárd forintot biztosított a kormány előre az esetleges hibák elhárítására.

A kormány azt várja el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, hogy ahol a hőség miatt ellátási zavar keletkezik, ott a műszaki helyreállítás a lehető legrövidebb időn belül történjen meg. Valamint, hogy a sürgős beavatkozásra váró betegeket olyan intézménybe szállítsák, ahol megkapják az adott ellátást.

Kitért arra, hogy a klímaváltozás okozta extrém időjárási helyzet nemcsak Magyarországon állítja kihívás elé a kórházakat.

A kiugróan magas hőmérsékletű napokra az egészségügyi ellátórendszernek fel kell készülnie, ami nem csak ezt az ágazatot, hanem az energia- és iparpolitikát is érintő kérdés – mondta, hozzátéve: „ezeket az ágazatokat uniós szinten úgy kell összehangolni, hogy ellenállóvá tegyük a hőhullámokkal szemben”.

Takács Péter szerint a magyar kormány ennek megfelelően gondosan felkészült erre a szezonra, ettől függetlenül nem zárható ki, hogy a legnagyobb gondosság mellett is adódnak meghibásodások, amire azonban az egészségügyben dolgozók fel vannak készülve.

Patócs Attila, az OOI orvosigazgatója is arról beszélt, hogy

a hőhullámos időszakok mindenkinek nagy megterhelést jelentenek, de ez különösen igaz az onkológiai betegséggel küzdő, legyengült immunrendszerű betegeknek.

Mint mondta, a hazai onkológiai ellátás a legjobban szervezett a régióban, azonban ha üzemzavar van, azt az ellátó jelzi, a népegészségügyi központ pedig egy másik kórházat jelöl ki a beteg ellátására. Ez igaz a tervezett nyári karbantartások idejére is.

Hozzátette: intézetükben a nyári időszak ellenére sincs kevesebb beteg, és a nagy meleg miatti kihívásoknak a közüzemi szolgáltatókkal együtt igyekeznek maximálisan megfelelni.