Tárgyalunk a határvédelmi kerítés költségeinek megtérítéséről

A legutóbbi kormányülésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert felhatalmazták, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval a határvédelmi kerítés költségeinek részbeni megtérítéséről – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton az M1 Ma Este című műsorában.

Bakondi György hozzátette, a kormány szeretné elérni, hogy az Unió ne büntesse Magyarországot az illegális bevándorlók feltartóztatása miatt, illetve járuljon hozzá a 800 milliárd forintért kiépített műszaki akadályrendszer és a határőrizeti rendszer költségeihez.

A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy Görögország falat, Lengyelország, Lettország és Litvánia kerítésrendszert épített, Bulgária megerősítette a korábban kiépített biztonsági rendszerét. Az Európai Unió központi költségvetése valamilyen módon mindegyik létesítmény finanszírozásában részt vett.

Elmondta, Németország arra készül, hogy a teljes határán visszaállítsa az ellenőrzéseket az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Ez egy, a demokratikus választások eredményeképpen kikényszerített lépés – tette hozzá.

Úgy vélte, a legutóbbi két tartományban zajló választásokon a kormánypártok súlyos veresége megmutatta, hogy a lakosságnak nem tetszik a jelenlegi migrációs politika.

„Úgy áll a helyzet, hogy Európa-szerte egyre több országban fogalmazódik meg az, amit mi 2015 óta mondunk, hogy az Európai Unió külső határait szilárdan őrizni kell és csak azok léphessenek be, akiknek már megvan a politikai menekült státuszuk”

– jelentette ki Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó az Európai Unió menekültekkel kapcsolatos gyakorlatában súlyos problémának nevezte, hogy a menekültstátuszt megkapók nem akarnak beilleszkedni az őket befogadó társadalomba, illetve a kiutasított migránsok eltűnnek a hatóságok elől.

Kettős mércét alkalmaz az Európai Unió, Magyarországot ugyanis megbünteti a külső határok védelme miatt, Franciaországnak és Németországnak viszont le szabad zárnia az összes határát – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az M1-en.

Rétvári Bence elmondta, a héten Magyarországon tartott biztonság- és védelempolitikai konferencián szinte az összes felszólaló azt hangoztatta, hogy a migráció az egyik legnagyobb probléma, az egyik legfontosabb megoldandó kérdés Európában.

De a migrációs hullám tíz éve kezdődött, és tíz éve ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a képviselők, ugyanazokat a dilemmákat osztják meg, a brüsszeli vezetők ugyanazt a liberális, migrációpárti álláspontot követik annak ellenére, hogy a „willkommenskultur” nem oldotta meg a problémát – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország is egy évtizede áll támadás alatt Brüsszelből a külső határok védelme miatt. Rétvári Bence arra a hírre, hogy Franciaország után Németország is lezárja az összes határát, úgy reagált,

kettős mérce van az EU-ban, mert nekik ezt szabad, Magyarország azonban „gigabírságot” kap azért, mert lezárta az unió külső határait, és egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg.

Magyarország ezért vizsgálja annak a lehetőségét, hogy viszontkeresettel éljen, és kérje a határvédelem költségeinek megtérítését – közölte az államtitkár, kiemelve, hogy Magyarország szerint a határvédelem is az európai szolidaritás része, nem csak a migránsok szétosztása.

Rétvári Bence a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, az EU a déli határ lezárása miatt kiszabott büntetéssel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat. A kormány erre válaszul pedig felajánlja a migránsoknak egy ingyenes, egyirányú út lehetőségét Brüsszelbe – mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy Brüsszel tiltakozott ezen felvetés ellen. Ez következetlenség és kettős mérce – jelentette ki Rétvári Bence.

Németország már szenved az elhibázott bevándorláspárt politika miatt, az országban mindennaposak a késelések, az erőszakos támadások, a közbiztonság odalett – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára közösségi oldalán.

Zsigmond Barna Pál közölte: Nancy Faeser német belügyminiszter kedden bejelentette, hogy szeptember 16-tól minden határátkelőnél bevezetik a határellenőrzéseket, és kidolgoznak egy modellt az „illegális migránsok belépésének megtagadására”.

Úgy fogalmazott: „A németek észbe kaptak, fokoznák a határvédelmet, minket meg Brüsszel most is a határok megnyitására akar kényszeríteni! Brutális pénzbüntetéssel gyakorolnak nyomást Magyarországra, hogy engedjük be a migránsokat.”

A politikus szerint ez „kettős mérce a javából”.

Zsigmond Barna Pál emlékeztetett: az Európai Unió – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia tiltakozása ellenére – „a választókat megvezetve”, még az európai parlamenti (EP-) választások előtt „áterőszakolta az elhibázott migrációs paktumot”, ám hamar kiderült, hogy ez nem oldja meg a tömeges migráció problémáját.

A paktum elfogadását követően ugyanis tizenöt tagállam belügyminisztere közös levelet írt Ylva Johansson belügyi biztosnak, amelyben az Európába irányuló illegális migráció kezelését célzó új megoldásokat szorgalmaznak – tette hozzá.

Véleménye szerint a német példa is azt erősíti, hogy a migrációs paktum működésképtelen, a belügyminiszter a belső határellenőrzések fenntartását és elrendelését azzal indokolta, hogy a migrációs nyomás az unió külső határain előreláthatólag továbbra is fennmarad és fokozódik, amelynek következtében az illegális migráció a későbbiekben is jelentős hatással lesz Németországra.

Hozzáfűzte, hogy a németországi biztonsági fenyegetettség az illegális migráció miatt továbbra is fennáll. Zsigmond Barna Pál azt írta: az elmúlt hetek kegyetlen terrortámadásai miatt a német emberek pótcselekvések helyett valódi megoldást várnak a politikai vezetőktől.

Kitért arra, hogy a 2015 óta alkalmazott magyar migrációs politika működik, az európai uniós nem. A magyar gyakorlat alapja a külső határvédelem és az, hogy csak határátkelőn és kizárólag érvényes okmánnyal lehet belépni az ország területére, illegálisan, a zöldhatáron nem.

Hozzátette: 2015 óta egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök és határvadászok. Ha ez nem lett volna, sok százezerrel több migráns lenne Európában – jegyezte meg.

Felháborítónak nevezte, hogy ezt a tevékenységet az unió nem elismeri, hanem támadja; nem támogatást ad hozzá, hanem bírsággal kényszerít a feladására,

hozzátéve: az elmúlt években mintegy nyolcszázmilliárd forintot költött Magyarország határvédelemre, amivel nem csak Magyarország, hanem az egész Európai Unió biztonságáról gondoskodott.

„Mi, magyarok továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy minden tagállam saját maga dönthessen arról, kiket szeretne saját területére beengedni” – emelte ki Zsigmond Barna Pál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali és brüsszeli bevándorláspárti politika következményeit nem terhelhetik Magyarországra. „Továbbra sem fogadunk el olyan brüsszeli döntéshozatalt, amely a választókat elárulva akarja rákényszeríteni az akaratát hazánkra és Európára” – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány vizsgálja a jogi lehetőségét annak, hogy pert indítson Brüsszel ellen, amiért nem fizeti ki a határvédelmi költségeket, és ha Brüsszel „ránk kényszeríti a migránsok beengedését, akkor készek vagyunk őket azzal a lendülettel Brüsszelbe buszoztatni”.