tóth gabi
Létrehozva: 2024.09.12.
Sokak szerint megindult az orosz támadás Kurszknál
Egyelőre alig szivárognak ki hírek.
Mintegy tíz orosz település visszafoglalásáról számolt be szerdán Apti Alaudinov vezérőrnagy, a csecsen Akhmat különleges erők parancsnoka. Ukrajna nem kommentálta az offenzíváról szóló híreket.
„Áttörés a kurszki fronton:
az ukrán hadsereget csaknem egy tucat településről kiszorították”
– írta Telegram-csatornáján szerdán Apti Alaudinov.
A vezérőrnagy, akire az Izvesztyija című kormányközeli orosz lap az orosz védelmi minisztérium katonai-politikai főigazgatóságának helyettes vezetőjeként hivatkozik, közölte: az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta Snagost falut, Vishnevkát és az „Október 10-e” nevű települést. „Apanaszovka mintegy felét sikerült megtisztítani” – fűzte hozzá.
Jelenleg az orosz hadsereg Borok, Pogrebkov és Martinyivka teklepülések ellen intéz támadást.
Az Izvesztyija felidézi: ukrán fegyveresek augusztus 6-án támadtak meg először orosz állásokat a kurszki terület határ menti régiójában. A térségben kialakult helyzetet
„szövetségi vészhelyzetként” kezelik Oroszországban.
Ukrajna nem kommentálta a kurszki orosz ellencsapásról szóló állításokat, amelyeket nem lehet független forrásokból ellenőrizni – közölte a Kyiv Independent. A kijevi vezetéshez lojális lap úgy látja: ha megerősítést nyernek ezek a hírek, az „komoly kihívást jelenthet az ukrán erők számára”, melyek az augusztus 6-i betörés kezdete óta tartják a kurszki terület egyes részeit.
Valószínűleg már megszületett a döntés arról, hogy Kijev nagy hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákkal csapásokat mérhet Oroszország nemzetközileg elismert területére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Fotó: Anadolu via AFP
„Jelenleg a tömegtájékoztatási eszközök egyszerűen csak tájékoztató kampányt folytatnak a már meghozott döntés hivatalossá tételére” – hangoztatta.
A szóvivő szerint a Nyugat, miközben igyekszik elhatárolódni az ukrajnai konfliktustól, valójában fokozza a szerepvállalását. A Kijevnek történő fegyverszállításról meghozott döntések Peszkov szerint csak megerősítik, hogy szükség volt az ukrajnai „különleges hadműveletre”, és nem volt más megoldás.
Azt mondta, hogy Oroszország megfelelő választ fog adni arra, ha Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kap az ország belseje ellen indítandó csapásokhoz.
Nem kell mindenütt valamilyen választ várni. Maga a különleges hadművelet választ jelent minden ilyen lépésre
– fogalmazott.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján kedden azt írta, hogy Oroszország kénytelen lesz választ adni a Nyugatnak az ukrajnai konfliktusban való szerepvállalására, „mind erősebb és pusztítóbb fegyvereket felhasználva, megvédve polgárait”.
Mint írta,
az Egyesült Államok és az európai országok közvetlen résztvevőivé válnak a konfliktusnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miatt, aki nagy hatótávolságú fegyvereket kért tőlük, és arról tárgyal velük, hogy orosz területre mérjen csapásokat ezekkel az eszközökkel.
A házelnök rámutatott, hogy
Zelenszkij számára közömbös az egyszerű ukránok sorsa, miközben ő maga a szüleit már régen Izraelbe, a családját pedig Londonba költöztette.
Úgy vélekedett, hogy az ukrán vezető számára a legfontosabb a hatalom megtartása, ám ez nem fog neki sikerülni.
Peszkov hangot adott meggyőződésének, miszerint az ukrajnai konfliktus végére azzal lehetne pontot tenni, ha az Egyesült Államok felhagyna azzal a politikájával, hogy Ukrajnát az Oroszország elleni harcra használja fel. Az orosz légvédelmet méltatva minimálisnak nevezte az ukrán tömeges dróntámadások hatékonyságát.
A szóvivő alaptalannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint Oroszországnak külföldről szállítanak fegyvert. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadseregnek a szükséges eszközök teljes arzenálja rendelkezésére áll a „különleges hadművelet” folytatásához.
Kitérve az amerikai elnökválasztási küzdelemre, Peszkov kifejezte a Kreml abbéli reményét, hogy a jelöltek nem használják a belpolitikai harc egyik eszközeként Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét.
Titkos jelentést készítettek Bidenék Ukrajnáról
Most küldte el a Biden-kormányzat az amerikai törvényhozóknak azt az ukrajnai háborús stratégiáról szóló titkos jelentést, amelyre egy áprilisban elfogadott jogszabály júniusi határidővel kötelezte.
Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)
Több hónapos késéssel, de elküldte az amerikai törvényhozásnak az ukrajnai háborús stratégiáról szóló jelentést a Biden-kormányzat – számolt be róla a Reuters hírügynökség három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Joe Biden amerikai elnöknek és stábjának júniusban kellett volna a képviselők elé tárnia a jelentést, a dokumentum azonban csak hétfőn érkezett meg a törvényhozókhoz.
Az amerikai kormányzat az orosz–ukrán háború eddigi két és fél éve során több mint 175 milliárd dollárnyi segélyt, illetve katonai támogatást küldött Ukrajnának.
Hónapokig tartó huzavona után áprilisban fogadta el az amerikai törvényhozás azt a 95 milliárd dolláros költségvetési kiegészítést, amely 61 milliárd dolláros segítséget tartalmazott Ukrajna számára, azonban előírta a Biden-kormányzatnak, hogy június elejéig nyújtson be részletes stratégiát Ukrajnával kapcsolatban.
Bidenék lépését az is indokolhatta, hogy a hónap végéig lejár az elnöki lehívási jog (PDA), amelynek hatmilliárd dolláros keretéből a védelmi minisztérium készletének terhére gyors katonai segítséget lehet biztosítani más országok számára – mutat rá a The Kyiv Independent ukrán hírportál. Az Egyesült Államok legutóbb néhány napja jelentett be 250 millió dollár értékű fegyver- és lőszercsomagot a háborúban álló ország számára.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az eddigi legegyértelműbb utalást tette arra, hogy a Fehér Ház hamarosan feloldja a korlátozásokat az Ukrajnának Nyugat által szállított nagy hatótávolságú fegyverek Oroszországon belüli bevetésével kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös megbeszélést tartott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és David Lammyvel, az Egyesült Királyság kül-, nemzetközösségi és fejlesztési ügyekért felelős államtitkárával Fotó: Anadolu via AFP
David Lammy brit külügyminiszterrel közös megbeszélésen Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „az első naptól kezdve” hajlandó volt politikáját az ukrajnai harctéren kialakult helyzet változásainak megfelelően módosítani. „A jövőben is így fogunk tenni” - hangsúlyozta.
Blinken elmondta, hogy ő és Lammy az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel folytatott szerdai megbeszéléseik után jelentést tesznek „főnökeiknek” Joe Bidennek és Keir Starmernek.
A külügyminiszter azt sugallta, hogy Irán ballisztikus rakéták Oroszországba küldése - amely a héten derült ki - megváltoztatta a stratégiai gondolkodást Londonban és Washingtonban. Ez az új fejlemény eszkalációs veszély, jelentette ki.
Brit kormány közeli források szerint már döntés született arra vonatkozóan, hogy Ukrajna használhassa a Storm Shadow cirkálórakétákat Oroszország területén. Valószínű az erre vonatkozó döntést még nem jelentik be pénteken, amikor Starmer találkozik Biden elnökkel Washingtonban, a két vezető a háború végével kapcsolatos stratégiákról fog beszélni.
A két vezető azt tervezi, hogy egy széles körű külpolitikai megbeszélés részeként megvitatja az ukrajnai háborút és azt, hogy hogyan lehetne annak véget vetni, bár a megbeszélés célja stratégiai jellegű, és nem fognak intenzíven foglalkozni egyetlen fegyverrendszerrel sem.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
