Schröder a volt kancellár szerint Oroszország legyőzhetetlen

Gerhard Schröder, Németország korábbi kancellárja nemrégiben kifejtette véleményét Zürichben a globális politikai helyzetről. Hangsúlyozta a béke fontosságát és az együttműködést Oroszországgal és Kínával. Különösen figyelemreméltó volt az a meglátása, hogy Donald Trump esélyes lehet Kamala Harris ellen az amerikai elnökválasztáson -írta a Magyar Nemzet.

Gerhard Schröder (SPD) volt kancellár Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az eseményt a svájci Die Weltwoche szervezte meg, ahol Schröder tartott előadást ötszáz fős közönség előtt. A beszéd középpontjában az Oroszország és Ukrajna közti békefolyamat állt, amely szerinte igen közel járt a megvalósuláshoz az orosz–ukrán háború korai szakaszaiban. Azonban hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon a lehetőség elszállt, részben a politikai nyomás és a háttérben lévő erők miatt, amelyek a békét megakadályozták.

Isztambuli béketárgyalás

Schröder betekintést engedett a korábbi orosz–ukrán csúcstalálkozó hátterébe is. Elmondása szerint a kezdeti helyszín Svájc lett volna, de ezt az ukránok nem fogadták el, ahogyan Dubajt sem, végül Törökország mellett döntöttek. Schröder felesége, aki végzettségét tekintve tolmács, a protokoll vezetését végezte ezen találkozók során.

A volt kancellár megemlítette, hogy miközben a német kormány nem kereste meg őt diplomáciai tanácsadóként, a tárgyalásokba való bevonását a svájci Ringier kiadón keresztül szervezték meg, amely lehetővé tette számára, hogy részt vegyen az Isztambulban tartott megbeszéléseken. 

Schröder kifejezte aggodalmát a háború további eszkalálódása miatt, és figyelmeztetett arra, hogy a nyugati országok alábecsülik a helyzetet. Bár Putyin inváziója „súlyos hiba” volt, hangsúlyozta, hogy a nyugati világ nem veszi figyelembe Oroszország történelmi biztonsági érdekeit. „Különösen nekünk, németeknek jobban kell figyelnünk erre, tekintettel a második világháborúra és a németek által elkövetett bűnökre” – mondta Schröder.

Az exkancellár továbbá egyetértett azzal, hogy Ukrajna megérdemli a pénzügyi és katonai támogatást a saját védekezéséhez, de ezt a támogatást komoly és reális békejavaslatok előterjesztéséhez kellene kötni. „Ezt a háborút is tárgyalások révén kell lezárni. Katonai úton nem dönthető el” – tette hozzá, hangsúlyozva a kompromisszum fontosságát. Schröder figyelmeztetett, hogy a történelem tanulságai szerint Oroszország katonailag legyőzhetetlen.

Donald Trump hozhatja el a békét

Schröder az amerikai elnökválasztás kapcsán elmondta, hogy Donald Trump lehet az, aki érdemben lépéseket tehet a jelenlegi háború békés lezárása érdekében, mielőtt még hivatalba lépne. Mindezt annak ellenére mondta, hogy Trumpot nem tartja személyes kedvencének. Schröder szerint Trump unortodox megközelítése és Európa iránt semlegesnek tűnő hozzáállása esélyt adhat arra, hogy az amerikai politika új irányt vegyen. 

Schröder Kínával kapcsolatban is óvatosságra intett, mondván, a világgazdaság szempontjából káros lenne, ha Kínát kizárnák a szabadkereskedelemből. Úgy véli, hogy a német gazdaság számára mérgező lenne Kína izolálása, ezért sürgette a nyílt kereskedelmet és együttműködést az ázsiai nagyhatalommal is.

Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.

Az orosz diplomácia vezetője szerint „senki sem akar atomháborút”.

Lavrov mindemellett kiemelte, hogy Oroszországnak vannak olyan fegyverei, „amelyek komoly következményekkel bírnának a kijevi rezsim gazdái számára”.

„Megvannak ezek a fegyverek. Mégpedig teljes harckészültségben” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy közvetlen háborút jelentene a NATO és Oroszország között, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverekkel csapásokat mérjen tetszőleges célokra Oroszország területén.

Lavrov egyben megjegyezte, hogy Washingtonban vannak „racionális emberek, akik felfogják ezt”.

„Most a NATO harcot folytat Oroszország ellen. De ez egy hibrid háború, amelyet az ukránok révén folytatnak. Amennyiben azonban nagy hatótávolságú rakétarendszerekről lesz szó, akkor mindenkinek világos, hogy ezeket az ukránok maguk nem fogják tudni üzemeltetni. A célra irányítás, a műholdas adatok, a repülési feladatok, mind olyasvalami, amit csak a gyártó ország szakemberei tudnak elvégezni” – vélekedett Lavrov.

A politikus azt is aláhúzta, hogy Moszkva nem akar semmiféle eszkalációt.

Az ukrán hadsereg több pénzt kap az orosz támadás elleni harcra a Volodimir Zelenszkij elnök által aláírt új törvény értelmében, amelyet korábban már elfogadott a parlament.

A helyi média szombati beszámolói szerint az új törvény 500 milliárd hrivnyával (mintegy 12 milliárd dollárral) növeli a katonai kiadásokat. A növelést hitelekből, adókból, valamint a dohány- és üzemanyagvámok emeléséből finanszírozzák. Az emelésből még ebben a hónapban ki kell fizetni a katonáknak járó frontszolgálati juttatásokat.

Az ukrán parlament szerdán fogadta el a folytatódó háború miatt szükségessé vált pótköltségvetést, amely mintegy 13 százalékkal, Ukrajna történetében rekordnak számító 90,5 milliárd dollárnak megfelelő összegre növeli a költségvetési kiadásokat. A több mint két és fél éve tartó háborúban Ukrajna saját bevallása szerint 98 milliárd dollár pénzbeli támogatást kapott külföldről.