Orbán Viktor nemzetközi béketárgyalást szervez

A svájci Weltwoche úgy tudja, a magyar miniszterelnök Kínával és Brazíliával közösen dolgozik egy olyan találkozón, ahova leültetnék Ukrajnát és Oroszországot.

A béke barátai címmel jelent meg egy írás a svájci Weltwochéban, amelyben a főszerkesztő, Roger Köppel azt írta, hogy Orbán Brazíliával és Kínával közösen egy olyan csúcstalálkozót szervez, amelyen ott lenne Oroszország és Ukrajna is; a lap úgy tudja, a konferencián megjelenne Svájc és Franciaország vezetése is. Az, hogy pontosan mikor és hol lenne ez a konferencia, még kérdéses – hívja fel rá a figyelmet a Mandiner. 

– mondta a miniszterelnök a Weltwoche főszerkesztőjének, akivel együtt utazott el Csehországba Milos Zeman korábbi cseh elnök születésnapi ünnepségére. 

A lap úgy tudja, Orbán intenzív tárgyalásokat folytatott a múlt héten Kínával és Brazíliával, hogy mihamarabb létrejöhessen a Zelenszkij–Putyin békecsúcs. A Weltwoche felidézi, hogy a magyar miniszterelnök, miután hazánk átvette az unió soros elnökségét, béketurnéra indult, járt Kijevben, Moszkvában, Kínában és az Egyesült Államokban, hogy mielőbb létrejöhessen a tűzszünet és véget vessen a háborúnak. 

Putyin azt tolmácsolta Orbánnak, hogy nyerésre áll Ukrajnában, szétzúzza Zelenszkij seregét, ezért az orosz elnök feleslegesnek tartotta a tárgyalásokat. 

– írja Köppel, aki szerint jelenleg viszonylag fagyos a kapcsolat Magyarország és Brazília között, ugyanis Orbán magára haragította a megválasztott elnököt, Lulát, hogy nyíltan kihívójának, Bolsonarónak drukkolt. A Weltwoche szerint a korábbi nézeteltérések ellenére Orbánnak sikerült meggyőznie Lulát, támogassa a békekonferencia tervét. Úgy tudják, jelenleg a békecsúcs helyszínéről zajlanak a tárgyalások, a találkozón Magyarország, Kína és Brazília mellett Franciaország és Svájc is részt vesz.

Egyre nagyobb külső nyomás nehezedik az ukrán elnökre, hogy tárgyalásokat kezdjen a háború lezárásáról, még akkor is, ha ez Ukrajna számára fájdalmas engedményeket követelhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat készít elő Oroszországgal – erről ír az Index az El País spanyol újságra hivatkozva.

A spanyol lap szerint az ukrajnai háború fordulópontjához érkezett, és arra is kitérnek, hogy az ország katonai kapacitásai elérték határaikat, miközben a tél közeledtével súlyos problémák várhatók az energiaszektorban. Az ukrán lakosság morálja gyengülni kezd, és az ország fegyverellátása és finanszírozása is egyre bizonytalanabbá válik.

Az El País cikke szerint 

„Az elnök már készül a tárgyalásokra” – írja a lap, továbbá megjegyzik, hogy a kurszki régió lerohanása nem sok jót hozott az ukránoknak, pedig Zelenszkij éppen azért küldött oda csapatokat, hogy javítson a tárgyalási pozícióin. „Most Ukrajna azt kéri szövetségeseitől, hogy engedélyezzenek csapásokat az Orosz Föderáció ellen nagy hatótávolságú rakétákkal, és garanciákat követel a NATO-tól a katonai utánpótlásra, pénzügyi segítségre és támogatásra” – írja a lap.

Az ukrán elnök pár napos látogatása az Egyesült Államokban diplomáciai rémálommá változott. Trumpot vérig sértette, beavatkozott az elnökválasztási küzdelembe, „győzelmi tervére” pedig Joe Biden sem mondott semmit. Vígaszdíjként kap egy újabb monstre fegyvercsomagot írta Révész Béla Ákos a Makronom elemzője.

Zelenszkij eredetileg az ENSZ-közgyűlésre utazott az Egyesült Államokba, hogy beszédével ismét támogatókat (és donorokat) állítson Ukrajna mellé, és minél több államot rávegyen, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Beszéde nem tartalmazott sok újat, a szokásos panelek ismételgetésével igyekezett még több támogatót szervezni Kijev köré: a titokzatos győzelmi tervről azonban, amelyet Biden elnöknek készült bemutatni, és amelyre mindenki kíváncsi volt, részleteiben nem beszélt.  

Amit tudni lehetett a dokumentumról, annak leglényegesebb elemét a Fehér Ház gyakorlatilag már előre elutasította. Zelenszkij kétségbeesetten küzd azért, hogy Biden engedélyezze a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi belső célpontok elleni használatát, ezt azonban az elnök az eszkalációtól való aggodalma miatt eddig következetesen elutasította – a jelek szerint pedig ezúttal is így tett. Elnöksége hátralévő idejében érthetően nem akarja megkockáztatni, hogy a neve egybeforrjon egy Moszkva elleni fizikai háborúval. Miután Zelenszkij tervének ez volt a legfontosabb eleme (a kurszki támadást, amelynek során ukrán csapatok törtek be Oroszországba, pontosan azért hagyta jóvá, hogy megmutassa a Nyugatnak, nincsenek vörös vonalak), a visszautasító hallgatásba merült Fehér Ház azonban az egészet félretolta. Lloyd Austin védelmi miniszter egyébként már szeptember elején figyelmeztette az ukrán elnököt: Washington továbbra sem engedélyezi a mélységi csapásokat Oroszország területén.  

Zelenszkij újabb segélycsomaggal vigasztalhatta magát. Az új segély nagy részét, 5,5 milliárd dollárt a pénzügyi év hétfői vége előtt kellene kiutalni, a kormány a határidő meghosszabbításán dolgozik. Egy 375 milliós készletet azonnal Kijevbe küldenek, ezt a Pentagon raktárából rendezik, egy nagyobb, 2,4 milliárd dolláros pakkot pedig beígértek Ukrajnának: utóbbi szépséghibája, hogy a pénz egy az egyben az amerikai hadiipari vállalatokhoz kerül majd, akik abból fognak Ukrajnának fegyvert gyártani, vagyis azonnali fegyversegélyről nem beszélhetünk.  

Minden elromlott, ami elromolhatott 

Sem Zelenszkij ENSZ-beszéde, sem az amerikai elnöknél tett látogatása, valamint „győzelmi terve” nem hozta lázba különösebben sem a közvéleményt, sem a médiát. Az elmúlt napokban mindent uralt Izrael Hezbollah elleni támadása, Ukrajna ügye a futottak még kategóriába került, és a szokásos udvarias szólamokon kívül gyakorlati javaslat vagy ötlet nem is merült fel vele kapcsolatban. Egyetlen kivétellel: Zelenszkij olyan diplomáciai otrombaságot követett el, amely ideiglenesen egy csapásra az amerikai elnökválasztási kampány egyik főszereplőjévé tette. Hogy amerikai látogatásának bakijai mennyiben fogják befolyásolni a Fehér Házért küzdők versenyét, egyelőre nem világos, de annyi bizonyos, hogy a már megszokottnak nevezhető ukrán „hakni” ezúttal alaposan beletenyerelt az amerikai belpolitikába.  

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a New Yorker remek időzítéssel Zelenszkij érkezésével egy időben publikálta a vele készített interjút, amelyben a titokzatos győzelmi tervről faggatták az elnököt. Arról sok mindent nem lehetett megtudni az interjúból, 

 Mindez azonban gyufaláng lobbanása volt a republikánusok dühének atomvillanásához képest, amiért Zelenszkij Trumpot és alelnökjelöltjét, J. D. Vance szenátort kezdte ostorozni.  

„Az az érzésem, hogy Trump nem igazán tudja, hogyan állítsa meg a háborút, még akkor sem, ha azt gondolja, hogy tudja” – fogalmazott az ukrán vezető, utalva a republikánus elnökjelöltnek a kampányban is hangoztatott ígéretére. Ezzel a mondattal Zelenszkij máris belegázolt a washingtoni csatába, ám a javát Vance-nek tartogatta. A szenátor legendásan nem híve az ukrajnai háború finanszírozásának – 2022-ben elhangzott szavai („Őszinte leszek: nem igazán érdekel, mi történik Ukrajnával. Elegem van abból, hogy az elnök egy olyan országra összpontosít, ami nem érdekel, miközben hagyja, hogy saját országának határa háborús övezetté váljon.”) kiinduló tézise volt kampánya Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásának. A szenátor a háború lezárásának mihamarabbi híve, akár azon az áron is, hogy az Ukrajna területvesztésével jár majd.  

Zelenszkij reakciója az újságíró kérdésére a szokásos vehemenciával érkezett, ezúttal azonban – tudatosan vagy sem – az elnökválasztási küzdelem közepébe ugrott bele szavaival: „Bármelyik elnök vagy alelnök is veti fel azt a lehetőséget, hogy a háború befejezése a status quo megszilárdításán múlik, azt felelőssé kell tenni egy globális háború esetleges kirobbantásáért. Nem veszem komolyan Vance szavait, mert ha valóban ez a terv, akkor Amerika egy globális konfliktus felé tart” – mondta az ukrán vezető. 

A republikánusok dühét Donald Trump fia fogalmazta meg azonnali válaszában, egyben jelezve azt is, hogy Zelenszkij jól láthatóan mindent egy lapra tett fel, és Trumpot ócsárolva Kamala Harris elnöki székbe segítéséért küzd – márpedig a külföldi beavatkozást a kampányba elég rossz szemmel nézik az Egyesült Államokban.  

„Tehát egy külföldi vezető, aki dollármilliárdokat kapott az amerikai adófizetőktől, eljön a hazánkba, és van bátorsága megtámadni a republikánus párt elnökjelöltjét? És ezt közvetlenül az után teszi, hogy egy buzgó Ukrajna-barát megpróbálta meggyilkolni apámat? Szégyenletes!” – írta az X-en.  

Egy évvel ezelőtt az ukrán győzelembe vetett vak hit és a lelkendezés uralta a világ legfontosabb biztonságpolitikai konferenciáját Münchenben. Idén már a kezdésre minden rossz összejött, aminek nem kellett volna. Ennek megfelelő volt a hangulat.

Trumpot igencsak feldühítette az interjú, a haragja azonban akkor tetőzött, amikor kiderült, hogy Zelenszkij meglátogatott egy lőszergyárat Pennsylvaniában, ahol az Ukrajnának szánt tüzérségi 155 mm-es lövedékek is készülnek. Önmagában ezzel nem is lett volna probléma, ám a fotókon az üzemben az ukrán elnök demokrata párti képviselőkkel pózolt és mosolygott önfeledten, miközben republikánust mutatóba sem hívtak meg az eseményre a szervezők.  

A botrány itt kezdődött, és azóta túlnőtt önmagán. Az eseményt Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Makarova hozta tető alá, ő szervezte az utaztatást, a látogatás részleteit – és természetesen a demokraták felbukkanását is, feltételezhetően Harris kampánycsapatával egyeztetve. Ezzel pedig nem tett mást, mint amerikai adófizetők pénzén hozott össze egy messziről is kampányeseménynek látszó látogatást. Mike Johnson republikánus házelnök annyira felháborodott, hogy levélben követelte Zelenszkijtől Makarova azonnali leváltását, amiért az (és természetesen Zelenszkij is) beleavatkozott a választásba. „A körút egyértelműen a demokraták megsegítésére tervezett partizánkampány volt, és egyértelműen választási beavatkozás” – fogalmazott nyersen a levélben Johnson. 

Kritikus hangok szerint az ukrán elnökre alapvetően színészként volt szüksége a demokratáknak az amerikai úttal – és természetesen nem az ENSZ-beszéd, hanem a gyárlátogatás volt az elsődleges fontosságú számukra. Egy médiaeseményhez szereztek egy újabb támogatót, aki ezúttal a világ egyik legismertebb politikusa volt, ezzel a húzásával pedig valóban elkötelezte magát a demokraták jelöltje mellett – nem mellesleg hatalmas hibát követve el a választás eredményének előre prognosztizálásával.  

Pennsylvania az ötödik legnagyobb lélekszámú az Egyesült Államokban, nem mellesleg az egyik legfontosabb ingaállam: ha Trump elveszti Pennsylvaniát, esélyes, hogy az egész választást bukja. (A közvélemény-kutatások szerint jelenleg csekély a különbség a jelöltek között, Kamala Harris orrhossznyival talán vezet.) Az államot súlyosan érintette a dezindusztrializáció és a munkanélküliség. Zelenszkij demokratákkal pózolása a nagy ipari létesítményben, amely a háború folytatásával garantált munkahelyeket biztosít, egyértelmű üzenet a szavazók felé, természetesen Harris mellett. A két demokrata politikus nem véletlenül akart annyira a fotókon szerepelni Zelenszkijjel, és terjesztette azokat a legszélesebb körökben.  

Trump első reakciójaként lemondta az ukrán elnökkel megbeszélt találkozóját (ezen a döntésén csak egy napnyi gondolkodás után változtatott), a republikánus képviselők és szenátorok azonban már nem fogták vissza magukat. A képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke vizsgálatot indított az ügyben: