Marics Peti
Az ország kulcsfontosságú a migráció szempontjából.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a Karmelita kolostorban vacsora keretében tárgyalt Mahamat Idriss Déby Itnoval, a Csádi Köztársaság elnökével, aki két napos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. A kormányfő hétfőn további kétoldalú megbeszéléseket folytat Csád elnökével – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Sajtóiroda helyettes államtitkára.
Csád az illegális migráció elleni küzdelem kulcsországa Afrikában. Az Afrikából Európába irányuló migrációt nem lehet megállítani a Száhel-térség országai nélkül.
Szó lesz ezen kívül a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról, a védelmi területen folytatandó tapasztalat- és tudáscseréről, kölcsönös kiképzésekről és közös műveletek lehetőségéről – olvasható a sajtófőnök közleményében.
Egyebek mellett az Európa felé tartó migránsok számának mérséklését is szolgálja az a segítség, amit Magyarország Csádban nyújt a közép-afrikai ország stabilitásának megőrzése érdekében – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában.
Azbej Tristan felhívta a figyelmet arra, hogy a politikailag labilis, elsivatogosodó, élelemhiánnyal sújtott, vallás-, azon belül keresztényüldözéssel terhelt közép-afrikai térségben óriási szükség van jelenleg külső segítségre a békés együttélésre törekvő országok országok stabilitásának megőrzése érdekében. Mindez azért fontos szerinte, mert a hátrányos helyzetben lévő térségből – hacsak helyben nem áll rendelkezésre segítség – a következő években akár migránsok tízmilliói indulhatnak el Európa felé, ami beláthatatlan következményekkel járna kontinensünkre nézve. Kiemelte: e tekintetben Csád szerepe kiemelkedő Közép-Afrikában, hiszen az országban a lakosság egyharmada szorul humanitárius ellátásra, mégis a világ ötödik legnagyobb menekültbefogadó állama, amelyben hatalmas szükség van a helyi kormányzat stabilitásának megőrzésére.
Támogatni kell a csádi emberek és hatóságok azon törekvéseit, amelyek ezt szolgálják, ezért a Hungary Helps program mentén az akut humanitárius válsághelyzetekre – például ipari vagy természeti katasztrófák következményeinek kezelésére – kínál hazánk segítséget, továbbá szakemberekkel, orvosi, mérnöki, mezőgazdasági szakértelemmel támogatja az országot – ismertette a részleteket.
A Hungary Helps program „az érző szív, de a józan ész programja is”, mondta, hozzátéve: Magyarország keresztényi szolidaritásból, általános emberi együttérzésből, egyben „az európai kontinens felé érzett felelősségvállalás” részeként segíti a csádi stabilitás fenntartását. Azbej Tristan emlékeztetett: a Száhel-övezet már most migrációt kibocsátó régió, ráadásul a régióban tartózkodik a világ menekültjeinek és migránsainak 75 százaléka, ezért ami ma a Száhel-övezetben történik, az nemcsak Afrika, de Európa jövőjét is meghatározza.
– hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a térségben sok helyen felütötte a fejét a szélsőséges iszlamista terrorizmus. Az olyan országok is veszélyben vannak, mint Csád, ezért a magyar kormány támogatja a helyi kormányzat azon erőfeszítéseit, amelyek ennek megfékezésére irányulnak – húzta alá. A műsor vendége volt Máthé László Eduárd, a szubszaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos is, aki arról beszélt, hogy a térségben élők, a csádiak más szemmel néznek a magyarok segítségére, mint a korábban gyarmatokat tartó nyugat-európai államokéra. A helyiek pozitívan értékelik, hogy Magyarország nem szól bele a belpolitikai folyamatokba, nem nyilvánít véleményt különböző értékelvű vitákban – emelte ki.
Mindezeknek is köszönhető, hogy a humanitárius segítség mellett egészen szerteágazó támogatást végez Magyarország Csádban, így a munkahelyteremtéstől kezdődően az oktatási, mezőgazdasági területen át képzésekig nyújt hazánk segítséget az afrikai országban. Mindezek fogadtatása kifejezetten pozitív a partnerek, a kormányzat és az egyéb szervezetek részéről is – emelte ki.
Egyre nagyobb a humanitárius válság Csádban. Az ENSZ jelentése szerint a Szudánból és a többi környező országból is ide menekülő embereket éhezés és vízhiány fenyegeti. Az Európát fenyegető migrációs válság megállítása érdekében Magyarország folytatja a segélyakcióit a térségben.
Segélyekkel teli zsákokat osztottak egy túlzsúfolt csádi menekülttáborban. A sátortáborban több tízezer ember alapszükségleteit kell kielégíteni.
„Itt több mint negyvenezer menekült van, és a humanitárius helyzet nehéz. Alapvető szükségleteik a víz, az élelmiszer, a menedék, a higiénés megoldások” – mondta a segélyszervezet munkatársa.
„Humanitárius partnereink becslése szerint a következő hetekben és hónapokban mintegy kétszázhúszezer gyermek halhat meg alultápláltság miatt. A WHO szerint az egészségügyi intézmények 70 százaléka nem működik” – közölte az ENSZ humanitárius ügyekért felelős koordinátora szerdán.
Az ENSZ jelentése szerint a politikai válság milliókat kényszerít arra, hogy a jobb élet reményében elinduljon. A viszonylag biztonságos Csádba a környező instabil országokból is érkeznek menekültek. Sokan azonban innen is tovább indulnak, például Európa felé.
Hazánk az elmúlt években több missziót is indított a térségben. A Hungary Helps programban orvosi ellátást és képzéseket is nyújtanak a szakemberek. Tavaly év végén pedig a parlament elfogadta, hogy a program egy kétszáz fős katonai misszióval is kiegészüljön, hogy segítse a terrorizmus elleni fellépést, illetve a stabilitás megőrzését és a migrációs hullám megfékezését.
Agrár szaktanácsadási programmal, mintafarmmal és felsőoktatási együttműködésekkel segítené Magyarország Csád mezőgazdaságát és stabilitását, jelentette ki korábban Nagy István tárcavezető, aki Keda Ballah csádi mezőgazdasági és termelési miniszterrel tárgyalt N’Djamenaban.
A miniszter a közlemény szerint az egyeztetésen kiemelte, fontos, hogy Csádban stabilitás és kiszámíthatóság legyen. Magyarország éppen ezért több területen is szeretne segítséget nyújtani a közép-afrikai országnak.
Magyarország kész egy mintafarmot létrehozni a térségben, ahol az öntözésfejlesztési technológiákat lehet bemutatni és a vetőmagokkal is lehet kísérleteket folytatni.
A tárcavezető partnere figyelmébe ajánlotta a magyar öntözésfejlesztési technológiákat, amelyek révén csökkenteni lehet a párolgást, és a talajban jobban meg lehet tartani a vizet, így még eredményesebben lehet gazdálkodni – írták.
Hozzátették:
Magyarország kész egy Ugandához hasonló agrár szaktanácsadási rendszert is elindítani az országban, amely tovább növelné az agrár szaktudást.
Nagy István az oktatási együttműködések szorosabbra fűzését is felajánlotta. Ennek értelmében Magyarország támogatná a diákok cseréjét és a tudásátadás megkönnyítését a két ország között. A tárcavezető példaként említette a Magyarország közreműködésével működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) agrárösztöndíj programot és a Stipendium Hungaricumot.