kulcsár edina
Létrehozva: 2024.09.06.
Orbán Viktor: "A migráció szétfeszíti Európát"
Erről is beszélt a miniszterelnök az olasz fórumon.
A migráció egy olyan probléma, amely szétfeszítheti Európát – erről beszélt Orbán Viktor a Cernobbiói Fórumon Olaszországban. A kormányfő egy panelbeszélgetésen kitért arra is, hogy kimaradási lehetőséget kell biztosítani azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát. A migránsválság kezdetén, 2015-ben egyetlen év alatt tízszer annyian haltak meg terrortámadásban, mint az azt megelőző három évben összesen. Azóta is rendszeresek az iszlamista támadások Nyugat-Európában, a nemi erőszak, gyilkosságok, szélsőséges fenyegetések már a mindennapok részévé váltak a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás következtében.
Orbán Viktor az olaszországi Cernobbiói Fórumon Fotó: AFP
„Ha arra kényszerítenek minket, hogy összefogjunk olyan kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, akkor az szétszakítja az Európai Uniót. A migráció olyan ügy, amely szétfeszít” – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök Olaszországban az idei, immáron ötvenedik alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon.
A kormányfő szerint komoly probléma Olaszországban és más államokban, hogy sok migránst engedtek be, és most nehézségekbe ütközik, hogyan lehet velük együtt élni.
De vannak olyan országok, amelyek soha nem léptek erre az útra. Mi soha nem engedtük be őket, így nálunk egyáltalán nincsenek migránsok, nulla
– jegyezte meg a miniszerelnök. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy „nem az a problémánk, hogyan éljünk velük együtt, hanem az, hogyan ne engedjük be őket az országunkba”. Ez két különböző kérdés, és nem lehet a két különböző nehézséget ugyanazzal a politikai eszközzel kezelni.
Tehát sokkal jobb lenne a migrációval kapcsolatban, ha kimaradási lehetőséget biztosítanának azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát. Sokkal jobb lenne kimaradási lehetőséget biztosítani számukra, mint arra kényszeríteni őket, hogy összefogjanak és ezáltal az egész európai struktúrát szétfeszítsék a konfliktusok
– mondta Orbán Viktor a fórumon. A kormányfő leszögezte, hogy az alapvető európai értékekben egyetértés van, ezek kapcsán nincs vita. Van ugyanis egy alapszerződés, amely világosan kimondja, hogy melyek az Európai Unió alapértékei.
De egzisztenciális ügyekben van vita, ezekben máshogy látjuk a dolgokat
– sorolta a miniszterelnök.
Parázs vita
Arra a Mandiner hívta fel a figyelmet, hogy panelbeszélgetésen a műsorvezető több alkalommal vitába szállt Orbánnal, mondván, a migráció a jövőben szükséges lesz. Egyébként is igen gyakran a miniszterelnök szavába vágott – még oda is szúrt neki a közbevágásokra a miniszterelnök, mondván, reméli, nem baj, ha a mainstreamtől eltérő véleményeket kell hallgatnia.
Ki mondja meg, hogy szükséges-e a migráció? Ki? Brüsszel vagy ön? Miért kell minket erre kényszeríteni? Az ilyen döntéseket a nemzeti szuverenitás nyomán nemzeti szinten kell tartani
– dobta vissza a kérdést, kiemelve: ebben nem lehet közös döntés, a két különböző problémát nem lehet egy politikai megoldással kezelni.
– Ha egy ország azt mondja, hogy neki túl veszélyes a migráció, és hogy mi nem akarjuk ezt az új társadalmat, mert túl sok a kockázat, miért ne lenne joga hozzá, miért ne lenne jogunk nemet mondani? – tette fel a kérdést a kormányfő.
Ki mondja meg és ki hoz döntést arról, hogy neked mint országnak be kell engedned gazdasági érdekekből migránsokat? Ez a jog a népé és a választott vezetőké, nem pedig valami integrációs erő birodalmi központjáé
– kérdezte a miniszterelnök.
Magyarország és Brüsszel sem enged
Több évre tekint vissza Magyarország és az EU közötti konfliktus a migrációs politika szempontjából. Az Európai Unió Bírósága 2020 decemberében állapította meg, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. A konfliktus idén júniusban csúcsosodott ki, ugyanis a bíróság súlyos ítéletet hozott: 200 millió eurós, tehát közel nyolcvanmilliárd forintos büntetést szabott ki Magyarországra.
Orbán Viktor korábban a bíróság döntését felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte. A magyar kormány válaszként bejelentette, hogy Brüsszelnek 800 milliárd forintos tartozása van Magyarországgal szemben, ugyanis ennyibe került a határvédelem az utóbbi tíz évben. Ahogy arról lapunk is beszámolt, ez az összeg azért volt szükséges, hogy az ország a saját és az EU külső határát őrizze, és az erőszakosan, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével Magyarországra bejutni szándékozókat feltartóztassa.
Újfajta terrorhullám söpör végig Európán
A probléma egyre inkább meghatározza Európa politikai tájképét. Nemrég egész Németországot megrázta az a késes terrortámadás, amelyért az Iszlám Állam vállalt felelősséget, és amelynek során egy férfi válogatás nélkül gyilkolt egy városi rendezvényen Solingenben.
Nem sokkal korábban pedig brutális késes támadás ért Mannheim belvárosában egy közismert iszlámkritikus német politikai aktivistát. Éppen felszólalásra készült egy rendezvényen, amikor rátámadt a késelő, aki sajtóhírek szerint közben azt kiabálta, hogy „Allah akbar!”, vagyis Allah a leghatalmasabb. A támadásban egy intézkedő rendőr olyan súlyosan megsérült, hogy életét vesztette a kórházban.
Brüsszelben mintha már elfelejtették volna, hogy az elmúlt 8-10 évben mennyi halállal és súlyos sérüléssel járt a migránsok tömeges és ész nélküli beengedése az EU külső határain. Az új elképzelések szerint márpedig most még könnyebb dolguk is lehet a terroristáknak, hogy az uniós országokba beszivárogjanak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a letartóztatások számát tekintve tavaly is az iszlám terrorizmus maradt a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés egész Európában.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Magyarország és Európa jövőjéről is beszélt a konferencia nyitórendezvényén.
A magyarok érdekeit megvédjük otthon és megvédjük külföldön. Ma gazdasági fórum Olaszországban, holnap pedig irány Kötcse!
– írta a közösségi oldalán a kormányfő péntek délelőtt.
A magyar elnökség fő célja a versenyképesség növelése. Ennek érdekében novemberben az EU tagállami vezetőivel egy versenyképességi paktumot szeretnének tető alá hozni
– kezdte beszédét Orbán Viktor. Szerinte két fő probléma van: az egyik, hogy bár az EU egy békestruktúra, most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót.
A versenyképesség erősítésével kapcsolatban három fő problémára hívta fel a figyelmet. Az első a zöld megállapodás újragondolása, mert az jelenleg szembemegy az üzleti logikával A második a bürokrácia csökkentése.
Ha az emberek szeretnének versenyképesebbek lenni, akkor sokkal kevésbé bonyolult bürokratikus eljárásokra és egyébként is kevesebb bürokráciára van szükségünk
– világított rá a miniszterelnök.
Végül a harmadik a befektetési környezet vonzóbbá tétele, mert jelenleg ott tartunk, hogy még az európai cégek is az unión kívül fektetnek be.
Ha nem határozzuk meg a célt, akkor az együttműködés önmagában nem érték
– emelte ki a magyar kormányfő, kiemelve, hogy piaci szempontból, nem pedig politikai szempontból van szükség több együttműködésre. A politikai unió versenyképesség szempontjából megöli az EU-t.
A védelem szempontjából azonban nagyon is szükség van az együttműködésre
– tette hozzá. Az EU alapvető értékeiről nincs vita, azokat a szervezet alapszerződései tartalmazzák. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben eltérnek az álláspontok, például a háború, a migráció vagy a gender-kérdés kapcsán. Ha ezekkel kapcsolatban politikai uniót próbálunk kialakítani, az szétzilálja az EU-t.
Míg egyes országok a migránsok beengedése mellett döntöttek, és most gondokkal szembesülnek, más országok sosem léptek erre az útra
– mutatott rá a kormányfő. A két teljesen eltérő helyzetet nem lehet egységesen kezelni, ezért az lenne a jó, ha lehetőség lenne kimaradni azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát.
A magyar miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy miért nem tartozik a migráció a tagállami szuverenitás körébe, miért nem az egyes országok döntenek róla. Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg.
De ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben Orbán Viktor elmondta, hogy az első háborúja miniszterelnökként a délszláv háború volt, amelynek kapcsán Magyarország megtapasztalta, milyen veszélyes egy fegyveres konfliktus szomszédságában lenni. Ebből a tapasztalatból kiindulva gondolta úgy, hogy szükség van a békemisszióra.
Az első lecke, amit megtanult, az volt, hogy kommunikáció nélkül nincs esély a háború megállítására. Tehát szükség van a kommunikációra mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – tette hozzá Orbán Viktor.
A második legfontosabb dolog a tűzszünet.
Ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mind a két fél elfogad, sosem lesz béke. Mert az első lépés nem a béketerv. Az első lépés a tűzszünet
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ha megnézzük az elmúlt harminc év háborúit, legalább három tűzszünet jutott egy-egy béketervre
– mutatott rá. A béketerv nagyon fontos, de nem lehet azzal kezdeni. Először kommunikációra van szükség, aztán tűzszünetre, és utána lehet tárgyalni a béketervről.
Ez a helyes sorrend
– hangsúlyozta a kormányfő.
Jelenleg azonban nem ezt tesszük. Ezért ment el először Kijevbe, aztán Moszkvába, majd Pekingbe, aztán Washingtonba, a NATO-csúcstalálkozóra – világított rá Orbán Viktor.
Azért mentem, hogy megértsem, mi az esély a békére
– fogalmazott, hozzátéve: arra a következtetésre jutott, hogy egyik félnek sem áll szándékában békét kötni. Mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért látogatott el Pekingbe és Washingtonba is.
Úgy gondolom tehát, hogy most olyan nemzetközi kontextust és környezetet kell teremtenünk, amely megtestesíti és meggyőzően kifejezi, hogy az egész Föld, nem csak a Dél, hanem az egész világ, még Európa is, szeretne tűzszünetet, amilyen gyorsan csak lehet
– nyomatékosította Orbán Viktor.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
