Orbán Viktor: A blokkosodást el kell kerülni

A gazdasági versenyképesség legfontosabb pontjait ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kormányfő arról is beszélt, hogy a Draghi-jelentés megoldásai egy föderalista megoldás felé mozdítanák el az Európai Uniót. Hangsúlyozta, Magyarországnak válaszolnia kell az uniós versenyképességi romlásra, mert különben súlyos következményei lesznek.

Orbán Viktor a Draghi-jelentésből idézve komoly versenyképességi hátránynak jelölte meg a túlzott bürokráciát.

– hangsúlyozta, hozzátéve: az EU és USA közötti szakadék oka a digitalizációban való lemaradás. 

Nem elég csak beszélni a gazdasági versenyképesség európai erősítéséről, hanem a magyar elnökség egy paktumot szeretne kötni – emelte ki a kormányfő. Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy ezt egyáltalán nem könnyű létrehozni. A versenyképességi helyzet valójában rendkívül komoly, ami aggodalomas, ám

A miniszterelnök szerint a versenyképesség hanyatlásáról beszélni önmagában véve veszélyes dolog. Ismét a Drahgi-jelentésre hivatkozott: az EU gazdasági növekedése és termelékenysége az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint a versenytársaké. Az olcsó energiaforrások elvesztése miatt az unió a teljes éves GDP növekedését elvesztette. Emellett az is aggályos, hogy az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb energiaárakkal dolgoznak, mint az USA cégei.

Orbán szerint bajban leszünk, ha az unió blokkosodik

A kormányfő úgy véli, hogy a föderális állam három falnak ütközik neki: migráció, életszínvonal és közös hitelfelvétel. Felhívta a figyelmet, hogy a nyugat válasza minderre a blokkosodás, ami nem más, mint visszatérés a hidegháborúhoz.

Most az egységes világgazdaság helyett két fél gazdaság felé indul el. A kérdés pedig az, hogy erre mit válaszol a kelet. Úgy látja, ezt próbálta megváltoztatni, valószínűleg komolyan is gondolták, hogy ez a blokkosodás megállítható. Budapest számára a feladat a semlegesség meghirdetése, amely esélyt ad a versenyképesség javítására.

Szerinte Magyarországnak fel kell tennie a kérdést, hogy indokolt-e hogy ő legyen az első. De a mostani kérdéskör olyan ügy, amiben érdemes megszólalnia, és ne csak az elméletét fogalmazza meg.

A kormányfő úgy véli, ennek bizonyítéka, hogy a Covid alatt nemcsak nyugatról szereztünk be vakcinákat. A másik példa a migráció: miközben azt láttuk, hogy egész EU egy ideológia mentén közelítette meg, Magyarország nem ezt tette, hanem a dolgot magát nézte.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB ) korábbi elnöke szeptember elején bemutatta az Európai Unió versenyképességének javítására irányuló tervét. A mintegy négyszáz oldalas dokumentum célja, hogy Európa felvegye a versenyt az olyan globális nagyhatalmakkal szemben, mint

• az Amerikai Egyesült Államok
• és Kína.

Az olasz politikus javaslatcsomagja értelmében a tervek szerint az Európai Uniónak több mint nyolcszázmilliárd eurós beruházást kell végrehajtania a gazdaság és a technológiai innovációk területén.

Szeptemberben kezdődött az érdemi munka, de időarányosan jól állunk a vállalásokkal – mondta Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Az európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényének panelbeszélgetésén, ami a magyar EU-elnökség stratégiai irányait taglalta.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a versenyképességi probléma nem most kezdődött, csak a válság most hozta felszínre. Ugyanakkor hatalmas eredménynek nevezte, hogy ezzel elkezdtek foglalkozni, az már más kérdés, hogy milyen javaslatok születnek. Szerinte nem nagy dolog kitalálni, hogy hol vannak a problémák: hogy honnan lesz rá pénz, ugyanis erre pénz kell, Amerika és Kína költségvetésből költ rá. Szerinte az EU elfelejtett erről gondolkodni, miközben vissza kell térni a szigorú költségvetési fegyelemhez. – Hol a pénz, ki ad pénzt? – tette fel a kérdést Nagy Márton, hozzátéve, hogy finanszírozni kell az átmenetet, „nincs mese”.

Nagy Márton a versenyképességi paktummal kapcsolatban azt mondta: a kérdés az, meddig fog elmenni. Szerinte a hiányzó pénz és a Kínához való viszony kapcsán „szét fog esni az egész”.  Ma még kínai akkumulátorok jönnek be Európába, de mi van, ha pár év múlva az amerikaiak ezt se akarják majd látni? – tette fel a kérdést. Az amerikaiak épp most tiltják ki biztonságpolitikai okokból a kínai szoftverrel működő elektromos autókat az útjaikról

– Sokkal pesszimistább vagyok a miniszterelnöknél, nem vagyok biztos, hogy lesz ilyen platform – mondta a miniszter, aki szerint egy blokkosodó világ felé haladunk, de ahhoz sok dolog kell, hogy ténylegesen szétváljanak a gazdaságok.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint keresztúthoz érkezett a területfejlesztési politika az EU-ban, a Draghi- és a Letta-jelentés is ezt támasztja alá. Úgy látja, ezek a viták a magyar elnökség alatt összeérnek, lesz egy vita majd ezekről, ami alapvetően határozza meg az irányt. A tárcavezető szerint erős törekvés van a nettó befizetők részéről, hogy a területalapú politikáról helyeződjön át a hangsúly a személyi politikákra, ami a migrációpolitikára vezethető vissza.

– Nekünk az érdekünk, hogy a kettő között megmaradjon az egyensúly – mondta, kiemelve, hogy a régiók elmaradnak az unió fejlettségétől, kivételt Budapest jelent, ami imponáló növekedést mutatott be. Ezzel szemben a többi régió szerényebb növekedést ért el, szerinte ezt azt mutatja, hogy Budapest nem tudja dinamizálni az ország fejlődését, illetve nagyon nagyok a területi különbségek.

A gazdasági semlegesség az egyetlen út Magyarország számára, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása pedig az egyik megoldás lehetne Európa versenyképességére. Magyarországon a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett kellene kialakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén a semlegességet.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferenciáján az NKE Ludovika főépületében, a Széchenyi-díszteremben 2024. szeptember 25-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A gazdasági semlegesség nehéz feladat, de kísérletet teszünk arra, hogy bevezessük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadásában. A gazdasági semlegesség lényege Orbán szerint, ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan pontok, ahol a két világgazdaság összeér. Ilyen volt Bécs is korábban, és ahogyan az előadásból kiderül, ezt a szerepet szánja Magyarországnak is. A kormányfő szerint az ideológiai kérdéseket nem lehet gazdasági kérdésekkel összekeverni, arra kell törekednünk, hogy a gazdasági érdekeink kizárólag gazdaságiak legyenek. Mindezért szerinte minden égtáj felé tájékozódnunk kell.

Elemzők szerint a gazdasági semlegességnek számos előnye van. Azért is fontos célkitűzés, mert új erőközpontok rajzolódnak ki, a korábban egycentrumú, a Nyugat dominanciájára épülő világgazdaságot a többpólusú, blokkosodott világgazdaság válthatja fel, amelyben az alkalmazkodás kulcsfontosságú tényező lesz – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében.

A gazdasági semlegesség ellentéte a közgazdaságtanban a gazdasági függőség, amelyben a kevésbé fejlett vagy periférikus nemzetek  gazdasági növekedés, technológia, beruházás és kereskedelem tekintetében nagymértékben  a fejlettebb centrumországoktól függenek – magyarázta az intézet.

Magyarországon az elképzelések szerint a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett ki kellene alakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén megjelenő semlegességet. Egy olyan kis nyitott gazdaságnak, mint Magyarország, fontos alkalmazkodnia és igazodni a külső körülmények megváltozásához. Ezért racionális felvetés az, hogy ha egy ország minden irányban függ valamennyire, akkor igazából senkitől sem függ egyoldalúan. A gazdasági, a pénzügyi, a technológiai, az energetikai és a beruházási diverzifikáció pedig egészségesebb gazdaságszerkezetet eredményezhet.

A Nyugat-Balkán mint megoldás Európa versenyképességére

Nagy Márton kedden részt vett a Berlini Folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián, ahol a főbb témákat a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítése, a térség országainak európai uniós integrációja, valamint a zöldenergia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepe képezte. Itt Nagy Márton kiemelte, Magyarország és az Európai Unió érdeke is az, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, ami az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet.

A gazdasági növekedés üteme a nyugat-balkáni országok esetében a 2019–2023 közötti időszakban átlagosan 2,8 százalék volt, míg a koronavírus-járványt követő 2021–2023-as helyreállási időszakban átlagosan 5,3 százalékot tett ki.

Egy jó példa: a keleti nyitás

Magyarország a másfél évtizeddel ezelőtt meghirdetett keleti nyitással szakított az egyoldalú gazdaságpolitikával – mutatott rá korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hivatalában fogadta Baghdad Amreyevet, a Türk Befektetési Alap elnökét. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk a gazdasági semlegességének is köszönheti, hogy méretéhez képest kiemelkedő az exportteljesítménye, magas beruházási rátával és versenyképes adórendszerrel bír. A kínai beruházások megugrása is a nyitás politikáját támasztották alá.  A kínai cégek már most 6400 milliárd forintnyi beruházást hoznak Magyarországra.

A huszadik századot nem lehet életre kelteni

Az elmúlt hét egyik legfontosabb eseménye volt, hogy az Európai Bank korábbi elnöke elkészített egy több száz oldalas tanulmányt. A Draghi-jelentésből az derült ki, hogy nagy baj van, Európa lemarad, mint a borravaló.

Mario Draghi szerint is létező dolog a világrendszerváltás, azaz Ázsia felemelkedése. Egy ilyen helyzetre két módon lehet reagálni: vagy benevezünk ebbe a versenybe, vagy azt mondjuk, hogy kizárjuk az ellenfelet, és blokkosodunk. Az unió az utóbbi felé hajlik, „de az igazság az, hogy Magyarországnak a blokkosodás egy tragédia lenne” – mondta Orbán Viktor. Ha ilyen történik, jelentéktelen szereplője leszünk a világgazdaságnak. Ráadásul ez a blokkosodás egy modern kori KGST lenne – ebből szeretne Magyarország kimaradni, ezzel szemben a gazdasági semlegesség számos előnyt kínál.