Nukleáris világháborút kockáztat az Európai Parlament

Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament (EP) felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön Telegram-csatornáján.

„Az, amire az Európai Parlament felszólít, nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet” – fogalmazott Vologyin.

Az Állami Duma elnöke egyben felszólította az EP-t, hogy az állásfoglalás elfogadása után oszlassa fel magát. Emlékeztetett rá, hogy a fasizmus elleni küzdelem során 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét és azt írta, hogy éppen az ő országa szabadította fel „egész Európát”.

Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói és rámutatott, hogy

a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc.

Az Európai Parlament csütörtöki ülésén 425 szavazattal 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban. A dokumentum szerint a korlátozás feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak. Az EP továbbá síkra szállt amellett is, hogy valamennyi uniós ország és NATO-szövetséges közösen és egyénileg is vállalja, hogy évente a GDP-je legalább 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Az Európai Parlament plenáris ülésén ismét háborúpárti határozatot fogadott el, amely még több fegyver szállítására szólít fel Ukrajna számára, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is háborúpárti javaslatokat támogattak – közölte Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke Strasbourgban csütörtökön.

Gál Kinga közleményében arra reagált, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban.

A fideszes EP-képviselő kiemelte: a határozat elfogadhatatlan, hiszen az abban foglalt javaslatok a háború valós és súlyos eszkalációjának irányába mutatnak, a szöveg ráadásul ismét alaptalan támadást intéz Magyarország és a magyar békepárti álláspont ellen.

„A háborús uszítás helyett itt az ideje, hogy tűzszünet legyen, hogy diplomáciai kapcsolatfelvétel történjen, hogy béketárgyalások kezdődhessenek”

– fogalmazott Gál Kinga, majd úgy folytatta: a „háborúpárti” Manfred Weber vezette Európai Néppárt (EPP) teljes mellszélességgel támogatta a háborús uszítást. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is háborúpárti javaslatokat támogattak, ráadásul arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy változtassa meg békepárti álláspontját és finanszírozza az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

„Nem kérdés, hogy elítéljük az orosz agressziót, kiállunk Ukrajna területi egysége mellett, és nagyarányú humanitárius segítséget nyújtunk. De továbbra sem vagyunk közelebb a háború végéhez, a pusztítás mértéke továbbra is elképesztő, több mint félmillió ember veszett oda, az ukrán gazdaság romokban hever”

– fogalmazott.

A „mérhetetlen mennyiségű pénz és fegyver” Ukrajnába küldése nem hozta el a háború végét, sőt, az EP határozatban foglalt javaslat, hogy további nyugati fegyvereket vethessenek be orosz területeken is, súlyos eszkalációhoz, Európa háborúba sodródásához vezet – figyelmeztetett.

Az elfogadott szöveg továbbá nevesítve támadja a magyar kormányt békepárti álláspontja miatt, alaptalan vádaskodásokat tartalmaz, ezért számunkra elfogadhatatlan – tette hozzá közleményében Gál Kinga.

Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke – jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz – mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van” – tette hozzá a „Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről” című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban – például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása -, azonban e tíz év alatt a NATO is „példa nélküli változáson ment át”.

Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány „a minimum”, a jövőben „jelentősen többet” kell szánni a védelemre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb”. Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy „Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától”.

„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban”

– szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket”.

Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis „az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is”.

„A katonai erőnek vannak határai” – mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. „Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül”

– jelentette ki, leszögezve: „a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt”.

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.

Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen az – túl nagyok”.

Kiemelte, hogy a NATO-tagállamok „mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok”, mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.

„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait”

– jelentette ki.

Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni”.