Mit akar kezdeni Európa a migránskérdéssel?

A schengeni külső határokat meg kell védeni – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszer az OE24.TV-nek adott nyilatkozatában, amelyet a mandiner.hu ismertetett kedden.

Mint írták, a háború és a migráció kérdésében sem tudták zavarba hozni a Miniszterelnökséget vezető minisztert az osztrák televízióban. Azt írták: Karl Wendl műsorában Gulyás Gergelyt arról kérdezték, mi lett a végeredménye Orbán Viktor ukrajnai béke ügyében tett „világ körüli látogatásainak”?

A magyar politikus válaszában hangsúlyozta: a háborúban tűzszünetre van szükség, a béke eléréséért.

Orbán Viktor útja diplomáciai próbálkozás volt, amelyek nélkül nem lehet elérni a tűzszünetet. Magyarország méreténél fogva nem tudja ezt egyedül elérni, de ha senki nem próbálja meg, nem is lesz előrelépés az ügyben.

A Budapest és Brüsszel közötti vitákról Gulyás Gergely azt mondta: őszinte beszédre van szükség Brüsszellel. A soros EU-elnökséghez kötődően korrekt együttműködésre törekednek minden partnerrel, Orbán Viktor pedig az egyedüli kormányfő, aki már korábban is EU tanácsi elnök volt.

Gulyás Gergely kiemelte: van egy szuverén magyar külpolitika, amely sokaknak nem tetszik Brüsszelben, de ezzel együtt tud élni a magyar kormány.
A továbbiakban kifejtette azon véleményét, hogy a schengeni külső határokat meg kell védeni. Meglátása szerint: az európai intézmények különböző döntéseikkel és ítéleteikkel arra kényszerítik a magyar hatóságokat, hogy beengedjék az illegális migránsokat. A magyar hatóságok viszont ebben az esetben Brüsszelbe szállítják őket.

Hozzátette: a migrációs hullámot csak úgy lehet megállítani, ha erős határvédelmet alkalmaznak.

A miniszter szerint a migráció ügyében a nagy kérdés: mi az európai szándék? A magyar kormány szerint a schengeni külső határokat meg kell védeni. Ha ez nem történik meg, évente milliók jönnek Európába. Ezzel kapcsolatban felidézte: a szerbekkel kialakított együttműködés következtében az elmúlt időszakban töredékére csökkent az illegális belépési próbálkozások száma a magyar-szerb határon.

Gulyás Gergely az interjúban arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben létrejött egy új jobboldali pártcsalád, amely a harmadik legnagyobb pártcsalád, és ez fontos tény. Úgy vélekedett, hogy az Európai Néppárt több kérdésben már a baloldali pártokkal van egy platformon, ezért is van szükség egy konzervatív, hazafias csoportra.

A csoport befolyásával kapcsolatban Gulyás megjegyezte: ugyan sok tagpártjuk nincs hatalmon Európában, ami meghatározza befolyásukat az európai szinten, de mégis a harmadik legnagyobb pártcsaládról van szó, és ha jól dolgoznak, még több szimpátiát kelthetnek Európában.
Gulyás Gergely kiemelte azt is, hogy sok ezer ukrajnai menekült kapott menedékjogot Magyarországon, itt élhetnek és dolgozhatnak – idézte az interjúban elhangzottakat a hírportál.

A kettős mérce újabb példája, hogy Brüsszel polgármestere szerint nekik jogukban áll megállítani a migránsbuszokat a belga határon, de Magyarországnak gigabírságot kell fizetnie, amiért megállítja az illegális migránsokat a magyar határon – olvasható a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának keddi Facebook-bejegyzésében.

Rétvári Bence a mandiner.hu-n megjelent írásra reagált, amely szerint Brüsszel polgármestere bepánikolt attól a magyar döntéstől, hogy Brüsszelbe szállítanák a migránsokat. Egyben felszólította a belga miniszterelnököt, hogy tartóztassa fel a migránsszállító buszokat.

„Polgármester úr, álljon ki a magyar határvédelem jogszerűsége mellett, és akkor a brüsszeli polgárok is nagyobb biztonságban lesznek!” – fogalmazott bejegyzésében Rétvári Bence. A hírportál azt írja:

Brüsszel polgármestere, Philippe Close X-oldalán kemény üzenetet küldött Magyarországnak és egyben a belga miniszterelnöknek.

„Az EU soros elnökségét betöltő magyar kormány nem riad vissza a provokációtól. Felhívom Alexander De Croo figyelmét arra, hogy blokkolja ezeket a buszokat a belga határon. Meddig tűrjük még a provokációkat egy általunk támogatott ország részéről” – fogalmazott a lap szerint a polgármester.

Egyben idézik Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a nyilatkozatát: „Philippe Close X-bejegyzésben panaszkodott a Röszkéről Brüsszelbe tartó migránsbuszokra, és megkérte a belga miniszterelnököt, hogy tartóztassa fel az egyébként szabályosan közlekedő járatokat. Emlékeztetnénk Brüsszel polgármesterét, hogy nem Magyarország, hanem a brüsszeli elit az, aki a bevándorláspárti és a nyitott határokat ösztönző politikájával menekültek millióit hívta meg Európába”.

„Sajnos úgy tűnik, hogy ez az elit a döntései következményei elől már inkább megfutamodna, mintsem szembenézne azokkal” – fogalmazott. Európának nemcsak felelős vezetésre, de szigorúbb határvédelemre és bevándorláspolitikára van szüksége, amelyre a magyar modell jó példával szolgál – mondta a lap szerint Orbán Balázs.

Magyarország jó példát mutat arra, hogyan tud működni a migrációs politika – közölte a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencián kedden Budapesten a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence nehezményezte, hogy a magyar migrációs politikáról sokan tárgyi ismeret nélkül alkotnak véleményt, ezért egy Magyarország déli határain készült felvételekből összeállított videót is bemutatott a tanácskozás résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a magyar migrációs politika 2015 óta nem változott: alapja, hogy a külső határokat meg kell védeni, valamint hogy a menekültügyi eljárásokat az EU határain kívül kell lefolytatni.

„Európában egyre több helyen állítják vissza a belső határellenőrzést, ez egyenes következménye annak, hogy a külső határokat nem védte meg Európa”

– emlékeztetett.

Javaslata szerint csak az léphesse át az EU külső határát, akinek erre engedélye van, ha ugyanis valakit egyszer beengedtek, az már szinte biztosan itt tud maradni, ha akar. Amíg nem lépünk fel határozottan, addig az embercsempészek diktálják az ütemet – emelte ki, rámutatva arra is, hogy az illegális Európába jutás nem a szegény emberek megoldása. Felidézte, hogy több mint egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar határőrizeti szervek. Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurót költött határvédelemre, ehhez nemcsak hogy nem részesült anyagi támogatásban, de még egy „gigabírságot” is kapott – nehezményezte. Elmondása szerint Magyarország vizsgálja, hogyan tudja peres úton érvényesíteni hozzájárulási igényét határőrizeti költségeihez, hiszen saját déli határán az EU külső határát is védi.

„Ha az EU arra kényszerítené Magyarországot, hogy beengedje az illegális migránsokat, akkor önkéntesen vállaljuk, hogy busszal elszállítsuk őket Brüsszelbe”

– közölte Rétvári Bence.

Kuczik János, országos rendőrfőkapitány-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta a déli határszakasz védelme érdekében Magyarországnak jogi és fizikai határzárat kellett kiépítenie, ugyanakkor

a határon szolgálatot teljesítő rendőröket arra is fel kellett készíteni, hogy az illegális migránsok egyre erőszakosabban lépnek fel.

Utalva a felszólalása előtt bejátszott, az illegális migránsok által elkövetett határátlépési kísérletekről és támadásokról szóló kisfilmre, hangsúlyozta: a migránsok eleinte homokkal, földdarabokkal, majd kövekkel, botokkal, később pedig már lőfegyverekkel, csúzlival, gázspray-vel és késsel támadtak a határőrizetet ellátó rendőrökre, katonákra, illetve határvadászokra. Elmondta:

eddig 750 munkatársat ért támadás a biztonsági határzár mellett, és ebből 51-en meg is sérültek.

A biztonsági határzár két kerítése közötti úton mára „életveszély” tartózkodni, az ott szolgálatot teljesítő rendőröket csak sisakban, testvédő felszereléssel, lövedékálló mellénnyel és pajzsokkal engedjük be erre a területre – fűzte hozzá, jelezve, hogy az elmúlt időszakban 41 millió eurós kárt okoztak a migránsok a kerítésben, amelyet erővágókkal, akkus flexekkel próbálnak átvágni, a rendőrautókban pedig közel 1 millió eurós kár keletkezett a támadások következtében.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az illegális migránsok 94 százalékát állítják meg a határon, azok akik az embercsempészekkel együtt mégis bejutnak Magyarországra, sokszor rossz műszaki állapotú autókkal, a közlekedési szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyva, az emberi életet, testi épséget veszélyeztető módon közlekednek. Példaként említett egy 2022 novemberi esetet, amikor migránsokat szállító embercsempészek az M5-ös autópályán száguldozva több alkalommal rálőttek az őket követő rendőrökre. Hangsúlyozta: több ország felismerte, hogy segíteni kell Magyarországot a határvédelemben, ennek köszönhetően a magyar rendőrség Németországból és Ausztriából érkező rendőrökkel közösen teljesít szolgálatot a Nyugat-Európába tartó vonatokon, 2020-at követően pedig Ausztriából, Törökországból, Csehországból és Szlovákiából is érkeznek rendőrök a határra, akik több tízezer illegális migráns feltartóztatásában segítenek a magyar rendőröknek.

Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, a konferencia keddi napjának levezető elnöke annak a véleménynek adott hangot:

az Európai Unió halálához, széteséséhez fog vezetni, ha nem oldják meg az illegális migráció problémáját.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a tömeges illegális migrációs problémák 2015-ös megjelenése óta ugyanazt a szigorú álláspontot képviseli az Európai Unió schengeni külső határainak megvédése érdekében: betartja az ENSZ menekültügyi egyezményét, amely szerint a menekülteknek az első biztonságos országban kell beadniuk a menekültstátusz iránti kérelmüket, valamint betartja a schengeni egyezményt, azaz senkit nem enged át a schengeni határon Európába, akinek nincsen erre feljogosító irata. Felhívta a figyelmet arra, hogy a déli határszakaszon 2015 óta 1 millió 200 ezer illegális határátlépéssel kapcsolatban intézkedtek a magyar rendőrök, ezen a szakaszon a határátlépők 99,9 százaléka nem működik együtt a hatóságokkal, sőt egyre erőszakosabban lépnek fel. Ugyanakkor – folytatta – az ukrajnai határon kevesebb, mint 100 ilyen intézkedés volt, és az ukrajnai háború kitörése óta onnan érkező menekültek 100 százaléka a hatóságokkal együttműködve, iratait felmutatva jön át az első biztonságos országnak számító Magyarországra.