Mi a helyzet az orosz ellentámadással Kurszkban?

Az ukránok által elfoglalt területek mintegy 10 százalékát foglalták vissza, ezenkívül semmilyen megbízható információnk nincs – fejtette ki a kurszki orosz ellentámadásról a hirado.hu-nak nyilatkozva Somkuti Bálint. A Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely kutatója szerint érdemben nem befolyásolhatja az orosz offenzívát a küszöbön álló amerikai döntés a nagy hatótávolságú fegyverekről.

„Az igazi kérdés az, hogy az orosz ellentámadás hol áll meg: a határig mennek,

vagy a közeli, ukrajnai területen levő Szumi városa felé”

– fogalmazott Somkuti Bálint a hét elején megindult kurszki orosz ellentámadás kapcsán.

Somkuti Bálint, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely kutatója (Forrás: Facebook)

Kevés az információ

A megindult offenzíva részleteit illetően óvatosan fogalmazott: „Mint más hasonló esetekben, a rendelkezésre álló források egyelőre nem tűnnek megbízhatónak, eleve mindegyik a maga érdekei szerint torzítja el a tényeket.”

Somkuti Bálint hozzátette: a hét eleje óta lehet hallani arról, hogy az orosz csapatok ellentámadást indítottak Kurszk régiójában, s

egy-két nappal ezelőtt vált kész ténnyé az ellentámadás.

Érdemes várni pár napot, amíg a rendelkezésre álló információkat megerősítik vagy megcáfolják. Nem rendelkezünk információkkal az ott alkalmazott erők mértékéről, mennyiségéről. Arról értesülhettünk, hogy több kisebb falu újra orosz kézre került – vannak fényképfelvételek többé-kevésbé szétlőtt orosz falvakról, ahol újra orosz zászló leng. Az ukránok által elfoglalt területek mintegy 10 százalékát foglalták vissza – összegezte a biztonságpolitikai szakértő.

(Az orosz hadsereg csütörtöki közlése szerint tíz kurszki települést foglaltak vissza. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, a kurszki orosz ellentámadást, de hangsúlyozta, hogy Kijevben pont erre számítottak és minden az ukránok terve szerint történik – a szerk.).

Nem befolyásolhatja a washingtoni döntés

Felvetésünkre, miszerint a Fehér Ház pénteken dönthet arról, hogy enyhíti-e az Ukrajnának adományozott amerikai fegyverek felhasználására vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijevnek, hogy

mélységi célpontokat is elérjen Oroszországban,

Somkuti elmondta: kevéssé valószínű, hogy egy esetleges ilyen döntésnek hatása lehet a kurszki offenzívára.

Azok a célpontok, amelyek megtámadását Ukrajna az amerikai jóváhagyás esetén tervezi, inkább hadműveleti, mint harcászati szempontból fontosak: repülőterek, logisztikai objektumok. A korlátozott számban rendelkezésre álló, nagy hatótávolságú fegyver bevetése tehát valószínűleg nem befolyásolja a kurszki offenzívát – derült ki a hadtörténészként is ismert szakértő válaszából.

Egy újabb epizód

Somkuti az ellencsapás lélektani hatásairól úgy vélekedett: azon a tényen, hogy Ukrajna jelentős területeket foglalt el és elért hadműveleti sikereket, nem lehet változtatni. Rámutatott: mindenki tisztában lehetett azzal, hogy mivel

az orosz fegyveres erők nagymértékű fölényben vannak Ukrajnával szemben,

ezt a területet vissza fogják foglalni. Ez az ellentámadás tehát egy újabb epizód, ahogy egy epizód volt az ukrán betörés is – összegezte a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely kutatója.

Visszafoglaltak az orosz erők tíz települést a kurszki régióban az elmúlt két nap folyamán – közölte csütörtökön az orosz hadsereg.

A tárca felszabadított településként Apanaszovkát, Bjahovót, Visnyevkát, Viktorovkát, Vnyezapnojét, Gorgyejevkát, Krasznooktyabrszkojét, Obuhovkát, Sznagosztyot és Gyeszjatoe Oktyabrját nevezte meg.

A beszámoló szerint az orosz erők két ellentámadást visszavertek, és többet meghiúsítottak Kurszk irányában. A minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán ebben a térségben mintegy háromszáz katonát, valamint egyebek között öt harckocsit, hat páncélozott szállítójárművet és 13 páncélozott harcjárművet veszített.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított kurszki betörés folyamán több mint 12 500 embert, 101 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 83 páncélozott személyszállító járművet, 669 páncélozott harcjárművet, 410 gépkocsit, 92 tüzérségi löveget és 26 sorozatvetőt veszített.

A keddi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be orosz előretörésről, 13 ellentámadás visszaverése mellett. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint mintegy kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több repülőtéri infrastrukturális, illetve a műveleteket támogató energetikai létesítményt, négy tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját és 59 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Nova Kahovka központi piacát ért belövések következtében egy civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága egyenként 27 évi fegyházra ítélte az ukrán Azov alakulat két tagját, Jevhen Nazarovszkijt és Mihajlo Szuhanyjukot. A két férfi az ítélet szerint 2022 márciusában Mariupolban 120 milliméteres aknavetőből lakóházakat lőtt a lakosság megfélemlítés céljából, aminek következtében két civil életét vesztette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök destruktívnak nevezte és elutasította a kínai-brazil béketervet, mivel szerinte az nem több egy politikai nyilatkozatnál, amelyet ráadásul nem egyeztettek Ukrajnával. Erről az ukrán elnök a Metrópoles brazil hírportálnak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett csütörtökön.

Az elnök szerint nem egyértelműek a tervezetben leírt javaslatok az Oroszországgal való politikai megbékélésre. „Mit jelent az, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel? Ő egy gyilkos. Neki kell megmutatnia, hogy véget akar vetni a háborúnak. Nem lehet egyszerűen csak azt mondani, hogy nyitnunk kell egymás felé. Ő támadt a mi országunkra, embereket ölt, elfoglalta a területeinket” – mutatott rá Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ha Lula annyira békét akar, akkor Ukrajnát támogassa. Megjegyezte, hogy igen jól jönne Ukrajnának egy olyan nagy és befolyásos ország, mint Brazília támogatása.

„Mondtam Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnöknek, mondtuk a kínai félnek, hogy tárgyaljuk ezt meg. Nem vagyunk az ellenségeitek, és ti sem a miénk. Miért döntött akkor hirtelen úgy (a brazil elnök), hogy Oroszország pártjára kell állnia, vagy valahol középre? Ez a tervezet határozottan nem az igazságosságról, nem az értékekről szól, nem tartja tiszteletben Ukrajnát, területi integritását, amiről Kína és Brazília is oly sokat beszél”

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy május végén Brazília és Kína közös hatpontos tervvel állt elő. Az első kimondja, hogy Ukrajnának és Oroszországnak „be kell tartania a feszültség enyhítésének három alapelvét: nem szabad a harcokat újabb területekre kiterjeszteni, nem szabad fokozni a harci cselekményeket, és nem szabad provokálnia egyik oldalnak sem a másikat”.

Zelenszkij csütörtökön Kijevben Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az orosz csapatok ellentámadást indítottak az oroszországi kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijevben pont erre számítottak. „Ez a mi ukrán tervünk szerint történik” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök a Telegramon közzétette, hogy csütörtökön Oroszország rakétacsapást mért egy Egyiptomba gabonát szállító kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren, miután az elhagyta az ukrán felségvizeket. Hangsúlyozta, hogy várja a világközösség reakcióját. Közölte, hogy az eddigi adatok szerint nincs áldozata a támadásnak.

Az ukrán katonai hírszerzés honlapján kiadott közleményében arról számolt be, hogy szerdán lelőttek egy Szu-30SZM típusú orosz harci repülőgépet a Fekete-tenger fölött.

A Harkiv megyei kormányzó közölte a Telegramon, hogy az orosz erők kazettás lövedékekkel mértek csapást az Izjum térségében fekvő Borova egyik lakónegyedére, két ember meghalt, hét megsebesült, és több lakóépület kigyulladt.

Reggel a Donyeck megyei Viroljubivka települést ágyúzták az orosz erők, a helyi kormányzó közlése szerint életét vesztette a Nemzetközi Vöröskereszt három munkatársa, két másik megsérült, és megsemmisült egy humanitárius segélyt szállító teherautó. A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régió orosz ágyúzása közben Kosztyantinyivka városában és Krasznojarszke faluban meghalt egy 81 éves nő, és hat ember megsebesült.