Megduplázott családi adókedvezmény és versenyképesség

A megduplázott családi adókedvezményt a munka alapú társadalom koncepciója jegyében adózott jövedelmű szülők vehetik igénybe – fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója, akit Orbán Viktor kötcsei és korábbi, olaszországi beszédeiről kérdeztünk, arról is beszélt: miképpen erősítené a versenyképességet az EU-elnökséget betöltő Budapest a zöld ideológia által vezérelt brüsszeli, tervutasításosra emlékeztető rendszerrel szemben.

– Mintegy 3-5 százalék közötti gazdasági növekedést szeretne elérni a kormány – erről is hallhattunk Orbán Viktor kötcsei polgári pikniken elmondott beszédében. Milyen eszközei vannak ennek eléréséhez a kormánynak?

– A gazdasági növekedés beindítására a kormánynak több eszköze is van. A legfontosabb a hazai, külföldi és állami beruházások folytatása, amelyek közül több már jövőre elkészül és termelni kezd. Elég a debreceni nagy autóipari üzemekre gondolni, és látszik, hogy egy-egy ilyen nagyberuházás miként növeli tovább a foglalkoztatottságot és emel meg egy egész régiót. Emellett persze fontos a lakossági fogyasztás és a turizmus is, utóbbi 2024-ben rekordévet zárt, jól mutatva, hogy itt is termőre fordulnak a korábbi évek beruházásai és fejlesztései. Az idei aszályos év után nagyobb figyelmet fordítanak az öntözésre, így az agráriumtól is többet várhatunk. Az is sokat segítene, ha a magyar ipar fő nyugat-európai piacai kijönnének a recesszióból és ismét kifejtenék húzóhatásukat.

– Fontos szerepet kapnak majd a béremelések is. A miniszterelnök minimálbér-emelést emlegetett. Mi lehet ennek a jelentősége?

– A háborús infláció nemcsak az energiát és az élelmiszereket drágította meg az elmúlt évtizedben szokatlan módon, de a hitelek kamatait is. Aki tehette, a tartalékaihoz nyúlt, amit most a fogyasztás visszafogásával pótolnak vissza. A minimálbér-emelés a többi bért is felfelé nyomja, így ahol erre van lehetőség, minimum az infláció mértékében fognak emelkedni a bérek, amiből talán bátrabban költenek a háztartások.

– A tervezett békeköltségvetés keretében hangzott el, hogy kormányzati cél lesz a családtámogatások értékének megemelése, s hogy meg kell kétszerezni a gyerekek utáni adókedvezmény mértékét 2025-ben. Milyen fedezettel s milyen célok jegyében történik meg ez a lépés?

– A magyar emberek népszavazáson és több választáson is egyértelműen kifejezték azon véleményüket, hogy az öregedő társadalom problémáit nem az illegális migránsok Brüsszel által erőltetett tömeges beengedésével és kvóta szerinti szétosztásával, hanem a gyermeket vállaló magyar családok kiemelt támogatásával kell kezelni. A 2010 után bevezetett családtámogatási rendszer első hulláma eredményes volt, több gyermek született, többen kötöttek házasságot. A COVID hatása és a háborús infláció miatt most át kell gondolni a családtámogatási rendszert, amelynek számos eleme változatlan marad, így például az ingyenes iskolai étkeztetés vagy tankönyv. Az Erzsébet-táborok a szegény sorsú családok gyerekeinek továbbra is elérhetővé teszik a balatoni, vagy a hegyvidéki nyaralást.

Most célzottabb lesz a támogatás, a CSOK módosítása arra ösztökéli a gyermekvállalásban gondolkozó nőket és családokat, hogy az első gyermeküket még 30 éves koruk előtt szüljék meg, mert a statisztika szerint így vállalnak még egy második, vagy harmadik gyereket is.

A családi adókedvezmény megduplázása is ebbe a sorba illeszkedik: A munka alapú társadalom koncepciója jegyében adózott jövedelmű szülők vehetik igénybe, ami fehéríti a gazdaságot. A kedvezmény megduplázása nemcsak az utóbbi évek háborús inflációja által okozott értékvesztést tompítja, hanem azt is jelképezi, hogy a társadalom és a magyar állam milyen fontosnak tartja a gyermeket vállaló családok támogatását.

Gyerekek ügyességi játékot játszanak a Zánkai Erzsébet-táborban 2024. augusztus 22-én. (Fotó: MTI/Katona Tibor)

– A kormányfő úgy fogalmazott: a múlt helyett a jövő megnyerése lehet a tét, ami elemzők szerint a Tisza Párt megjelenésével előállt helyzetre utal. Egy új, kétszereplős geometriára kell felkészülni?

– Még nem tudjuk, hogy alakul a pártrendszer: a következő választás másfél év múlva lesz, s most a Tisza Pártnál van a bizonyítási kényszer, nekik kell 30 százalék körül maradni a biztos szavazók körében Ha ez sikerül nekik, elhiszik, hogy egyedül is tudnak nyerni, s nem kell Gyurcsány Ferenccel összefogniuk. Ám ha 2025 végére 10 vagy 15 százalékon állnak, akkor senki nem hiszi majd el, hogy egyedül tudnak győzni, és akkor Magyar Péter kénytelen lesz Márki-Zay Péterehez és Bajnai Gordonhoz hasonlóan belemenni az ellenzéki összefogásba. A szavazótábor egyben tartása pedig nem könnyű feladat: most még ez egy új dolog, s azt láthattuk, lendületesebb a régi dollárbaloldalhoz képest – de hát majd kiderül, hogy ha meg kell szavazniuk Ursula von der Leyent és feltűnnek a dollárbaloldal emberei is. Az Európai Néppárt háborúpárti, s ha eltart ez a konfliktus 2026-ig, a Néppárt a háborút fogja támogatni. Nem tudhatjuk tehát, hogy az a támogatás, ami most élveznek, kitart-e a választásokig.

– Magyarország tölti be a soros EU-elnökséget – vajon az európai beruházásokat visszaállítani igyekvő magyar program és a brüsszeli Green Deal, von der Leyen vesszőparipája, vagy a magyar békekeresés és az általános, uniós álláspont a háború ügyében összeegyeztethető?

– Orbán Viktort éppen békemissziója miatt érte támadás, hiszen Brüsszelben a NATO és az EU a háború folytatásán dolgozik, azon, hogy miképpen lehetne több fegyvert és pénzt küldeni Ukrajnának. A magyar kormányfő pedig egyenrangú alternatívákaként, a béketárgyalás opcióját is az asztalra tette. Azért is támadják, mert az uniós elnökség első hetében máris megtette ezt. Most még egyedül vagyunk ezzel az állásponttal, némileg Szlovákia támogatásával, ám a hónap végén, szeptember 29-én Ausztria is választ, és láthattuk az elmozdulást Kelet-Németországban is.

Helyi lakosok egy orosz légitámadásban megsemmisült lakóház romjai előtt a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) 2024. szeptember 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz)

– Várható-e valamilyen elmozdulás a zöld-megállapodással szembe helyezkedő magyar álláspont ügyében?

– A Green Deal egy tervutasításos, ideológiai termék: például eldöntötték, hogy 2035-től nem lehet új benzines autót gyártani. Egyoldalúan döntenek el dolgokat: a németeknél betiltották a gázfűtést, s az új lakásokba már csak a háromszor olyan költséges hőszivattyút lehet beszerelni. Mi már megtapasztaltuk, hogy a tervutasításos gazdasági rendszerek nem működnek. A magyar kormány az uniós elnökségben éppen ezért hangsúlyozza a versenyképességet.

– Mitől lehet versenyképes a valóban egyre inkább lemaradó Európa a magyar elnökség szerint?

– Ezzel a zöld ideológia által vezérelt, a tervutasításosra emlékeztető rendszerrel szemben a versenyképességet a magyar kormány pont a konnektivitásban, a más földrészekkel való együttműködésben és a békében látja. Hiszen ha béke van, akkor nem kell annyit költeni a háborúra, s az a pénz megmarad beruházásokra, fejlesztésre.

– Hogy értelmezhető a magyar koncepcióban másik hangsúlyos fogalom, a konnektivitás?

– A konnektivitás azt jelenti, hogy kereskednünk kell Kínával, s a világ többi részével is, nem csak Amerikával, több lábon kell állni. Nagyon jó a nyugati kereskedelem, az unió nagyon fontos, ám nem leválni kell nekünk a globális Keletről vagy a globális Délről, hanem együttműködni velük, mert ott alakul ki az új középosztály. Ahogy a háborúhoz képest a béke, úgy a blokkosodáshoz képest a konnektivitás is egy alternatívát jelent.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára és Vang Jung-li, Fucsien tartomány alkormányzója  a 24. Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásár (CIFIT) megnyitóján Hsziamenben 2024. szeptember 8-án. (Fotó: MTI/KKM)

– Milyen gazdaságpolitikát tud folytatni a kormány ebben a környezetben?

– Inkább keletről érkeznek most a beruházások. Ahogy Orbán Viktor is fogalmazott Kötcsén, bár továbbra is nagyon fontos és megmarad a nyugati irányzat, csak ezt most kiegészíti az egyre fontosabb keleti irány: Kína, Japán, Dél-Korea. Nagyon fontos, hogy új beruházások jöjjenek Magyarországra. A kínaiak, akik Magyarországot használnák a Nyugat felé ugródeszkakánt, most akarnak egy új vasúti mozdony – és vagongyárat építeni, s amikor szintén ők bővítik a ferihegyi repülőteret, felidézhetjük, hogy Magyarország volt a Kína-turizmus regionális központja: ide érkeztek a kínai turisták, innen mentek Bécsbe. Azt látjuk tehát, hogy a kormánynak vannak tervei, de ehhez az kell, hogy Kínáról ne leváljunk, hanem kereskedjünk velük. A gazdasági semlegesség tehát, melyet Orbán Viktor Kötcsén emlegetett, ezt jelenti: kimaradni a háborúból és a szankciókból, és az együttműködésből profitálni, ameddig lehet.