Meg kellene szüntetnünk a határőrizetet...

Ha Magyarország végrehajtaná az Európai Unió Bíróságának (EUB) a migrációra vonatkozó határozatát, meg kellene szüntetni a határőrizetet és az ország tele lenne gyalogló migránsokkal – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szerdai műsorában.

Minek a határőrizet, ha a migránsokat menekülttáborokba kellene szállítani? Továbbá az Európai Unióban beadott menekültkérelmek 25 százalékát Magyarországon kéne elbírálni, ami migránsgettók kialakulásához vezetne – közölte Bakondi György. Ezért a magyar kormány, a lakosság többször kinyilvánított akaratával összhangban, a határőrizeti rendszert nem kívánja felszámolni. Továbbá pert indít az Európai Bizottsággal szemben, hogy térítse meg a határőrizetre eddig elköltött 800 milliárd forintot – tette hozzá.

Felidézte, hogy Magyarországnak az EUB döntése alapján 80 milliárd forint bírságot és további napi 400 millió forint bírságot kell fizetnie, amíg nem érvényesíti az uniós menekültügyi szabályokat. Ez az összeg a hétszerese annak, amit az Európai Bizottság indítványozott a bíróság számára – mondta. Arról is szólt, hogy a magyar és a szerb rendőrség összehangolt tevékenysége nyomán kiszorították a sokszor erőszakos, nem ritkán lőfegyverrel rendelkező migránsokat a déli határövezetből, és a migránsok a bosnyák–horvát határ felé indultak. Ezzel együtt az ellenérdekű migránsbandák, akik korábban a magyar-szerb határon akár géppisztollyal és kézigránáttal is harcoltak egymással, most Szarajevóban csaptak össze – közölte.

Ez azt jelenti, hogy az egyes bevándorlók késsel vagy lőfegyverrel is felszereltek, ez is mutatja, hogy az illegális migráció az érintett ország biztonságára veszélyt jelent – mondta Bakondi György.

Az európai országok már most is alternatív megoldásokat keresnek a migráció megfékezésére. Olaszországból Albániába szállítják a menekültkérelmük elbírálásának idejére a migránsokat. Az előző brit kormány pedig Ruandába vitte volna a bevándorlókat, ám az új kormány elállt a tervtől. Rögtön újra is indult a menekültáradat a La Manche-csatornán keresztül – közölte.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy vélekedett: már az uniós választások eredményén látszott, de a német tartományi választások eredményén is látszik, hogy az európaiak egyre inkább elégedetlenek az EU migrációs politikájával.

Ha Magyarország végrehajtaná az EUB döntését, értelmét veszítené a kerítés, hiszen mindenkit be kellene engedni.

Utána pedig hiába születne a kitoloncolásukról döntés, az európai tapasztalatok szerint ez tízből kilenc esetben nem sikerül – tette hozzá. Az elmúlt évek terrorista támadásainak végrehajtói között nagy számban voltak olyanok, akiket kiutasítottak, ám mégis maradtak – mondta Bakondi György.

A tavalyihoz képest növekvő számban érkeznek idén is illegális bevándorlók valamennyi Európába vezető útvonalon – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Bakondi György a műsorban azt mondta, hogy éppen most Ceutánál 700-an próbálnak úszva bejutni Spanyolországba, míg Olaszországban egy hajót le kellett foglalni, mert nem tartotta be az illegális migránsokkal kapcsolatos törvényi szabályokat, és a görög szigetekre vezető útvonal is rendkívül zsúfolt, számos baleset, illetve atrocitás, fizikai erőszak történik ott.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a schengeni határ átjárhatósága egész Európa szempontjából egy hatalmas belbiztonsági kihívást jelent, amelynek számos tünete már jól lemérhető.

A főtanácsadó szerint félelmet keltett a lakosság körében „ez a 2015 óta folyamatos terrorhullám, illetőleg a számos súlyos köztörvényes bűncselekmény”, továbbá a no-go zónák létrehozása és a szociális egyenlőtlenségek kialakulása.

„Úgyhogy mindazok a negatívumok, amelyekre 2015 óta a magyar kormány visszatérően felhívja a figyelmet nagyon markánsan jelentkezik Európa szerte”

– fogalmazott Bakondi György, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarországon nincs antiszemitizmus, nincsenek erőszakos cselekmények, és mindennek az az oka, hogy nincsenek illegális bevándorlók.

Arra a felvetésre, hogy akár Afganisztánba vagy Szíriába is hazamennek szabadságra azok, akik Európában menekültstátuszt kaptak, a főtanácsadó azt válaszolta, hogy ez egy évek óta tapasztalt jelenség, ami önmagában kizárja, hogy egy ilyen ember politikai menekült legyen.

„Ezek nyilvánvalóan valótlanságok és a háttérbe, legjobb esetben is egy gazdasági bevándorlási szándék, a jobb élet reményében történő Európába jutás áll, rosszabb esetben pedig – leplezve a valódi szándékot – valóban előfordulhat, hogy alvó ügynökök, vagy akár terroristák, hírszerző tisztek is bejuthatnak Európába”

– emelte ki Bakondi György. Szólt arról is, hogy Németországban megtették a következő lépést, amikor például a német állampolgárság megszerzését egyszerűsítették és lerövidítették az időtartamot három évre.

Ez azt is jelenti, hogy számos új szavazó is keletkezik, hiszen aki állampolgár, az szavazhat az országgyűlési választásokon – fűzte hozzá. A főtanácsadó valószínűnek tartja, hogy egy muszlim bevándorló nem fog nemzeti-konzervatív-keresztény pártra szavazni, sokkal inkább egy baloldali-liberális pártra.

Emlékeztetett, hogy a Soros-terv – amelyet 2015-ben lehetett megismerni – évi egymillió illegális bevándorló behozatala, a nemzeti keretek szétfeszítése és az Európai Egyesült Államok létrehozására való törekvés szerepelt.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió büntetést szabott ki Magyarországra, amiért nem engedi be az illegális migránsokat, és nem a saját területén végzi el az érkezők ellenőrzését, Bakondi György azt válaszolta:  Magyarország több mint 700 milliárd forintot fordított arra, hogy az Európai Unió külső határa őrizze, és az erőszakosan, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével Magyarországra bejutni szándékozókat távol tartsa, feltartóztassa.

„Most ezt a tevékenységet egyrészt nem támogatta az Európai Unió, pedig nyilvánvalóan, hogy európai érdek a határőrizet, ezért jogos lenne az, hogy legalább 50 százalékát ennek a költségnek térítse meg az Európai Bizottság. Másrészt pedig a bejutás megakadályozásának felszámolása jelzi az igazi szándékát a bizottságnak:”

„meg akarják szüntetni a határellenőrzést, azt akarják, hogy tömegek juthassanak be ellenőrzés nélkül az Európai Unió területére, ahogy ezt teszik 2015 óta”

– emelte ki Bakondi György.

Hozzátette, hogy a magyar kormány azonban a magyar emberek biztonságát tekinti elsődlegesnek, ezért ha és amennyiben ez nem változtatható meg a tárgyalások során, „akkor az a megoldás látszik kívánatosnak, hogy szükséges eljárási cselekményt lefolytatva egyirányú menetjegyet biztosítunk a Brüsszelbe igyekvőknek”.

Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió szinte korlátlan mennyiségben írná elő számára: nyissa ki a kapukat az illegális migránsoknak, indítson eljárásokat, és ezáltal engedje be őket az unió területére – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Rétvári Bence beszámolt arról, hogy egy, a nyáron elfogadott végrehajtási terv szerint Magyarországnak kellene elbírálnia az illegális migránsok által benyújtott összes kérelem több mint negyedét; ez aránytalanul nagy, ettől kialakulnának azok a migránsgettók, amiket el akarnak kerülni.

Kiemelte, ki kell építeni a kapacitást a kérelmek elbírálásához, ezt 2028-ra a négyszeresére kell növelni, és azután is biztosítani szükséges a hozzáférést a kérelmek benyújtáshoz.

„Mi 2015 óta ugyanazt a politikát képviseljük: betartjuk a magyar és az európai uniós jogszabályokat, amelyek egyértelművé teszik, a határokat meg kell védeni, illegálisan a zöldhatáron okmányok nélkül nem lehet átjönni”

– hangoztatta.

Rétvári Bence kiemelte, ehhez képest azt látják, a határvédelem 2 milliárd eurós, azaz 800 milliárd forintnyi költséget nem fedezik, és az Európai Bíróság „hihetetlenül aránytalan és igazságtalan büntetése” értelmében Magyarországnak 78 milliárd forint, és utána még napi 1 millió euró bírságot kellene fizetnie.

Ez egyértelműen nem egy jogi következmény, hanem politikai nyomásgyakorlás, zsarolás, azért, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, és engedjen a békepárti álláspontjából – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország nem hagyja magát, nemzetközi jogban jártas szakemberek bevonásával keresi a megoldást igényei érvényesítésére, ennek feltételeit vizsgálják.

A magyarok, meg általában az unió keleti országai teljes mértékben elutasítják, hogy ide tömegesen betelepítsenek illegális migránsokat, ha Brüsszel tényleg tömegesen akar bevándorlókat, akkor annak is megnézik a lehetőségét, miként lehet megoldani, hogy felszállnak valahol a magyar határ közelében, és leszállnak Brüsszelben – mondta.

Rétvári Bence emlékeztetett rá, a schengeni szabályozásnak az volt a lényege, hogy belül átjárható legyen Európa,

e vívmány azonban a migráció következményeként „erősen megrepedt”, nagyon sok helyen belső határőrzést vezettek be, mert a külső határokat nem védi meg az unió.

Az angliai merényletnél látható volt, nemcsak az ide érkező migránsok, hanem azoknak a gyerekei sem integrálódnak Európában, ők is el tudnak követni ugyanolyan bűncselekményeket, tehát nincs kulturális identitás alapon levő integráció Európában – közölte.

Az államtitkár úgy vélte, az illegális migráció a közbiztonság mellett az unió versenyképességére is kedvezőtlen hatással van, mert a belső határellenőrzések miatt egyre kevésbé mondható el, hogy átjárhatók a belső határok.

„Ez már nemcsak kényelmetlenség a turistáknak, hanem ez gazdasági hátrány azoknak, akik kereskednek, árut szállítanak az unión belül” – mutatott rá.

Rétvári Bence szörnyűnek nevezte, hogy egy liberális, migrációpárti politikai nyomás miatt akár a bizottságban, akár a bíróságban, akár az unió más szerveiben az összes korábbi garanciát, biztonsági rendszert, a schengeni szabályokat, a dublini menekültügyi eljárást és minden más korábbi uniós jogszabályt pont a fordítottjaként értelmeznek, pedig e szabályokat azért hoztak létre, hogy megvédjék az uniót.

Az elmúlt tíz évben kiderült, nem működik az a logika, hogy beengedik azokat, akiknek nincs jogcímük a tartózkodásra, majd kitoloncolják őket – mondta az államtitkár.

Közölte, az unió tíz kiutasítási döntésből

kilencet nem tud végrehajtani, ha sikeres, akkor csak nyolcat, és nincs garancia, hogy a kitoloncoltak nem térnek vissza.