"Csendben" engedélyezték az amerikaiak rakéták kilövését az oroszokra?

Joe Biden amerikai elnök kormánya titokban engedélyezheti Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki mélyen orosz területre. Ezt állítja a The Economist.

„Ha Biden engedményeket tesz a Zelenszkijjel való találkozója után, akkor valószínűleg nem lesz nyilvános bejelentés. A döntést nyilvánosság nélkül közölhetik Kijevvel” – írják az anyag szerzői, megjegyezve, hogy Washington a titoktartásban érdekelt.

Korábban a The Times brit kormányon belüli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy London nem szándékozik engedélyezni, hogy Ukrajna amerikai jóváhagyás nélkül mélyen orosz területre csapjon le Storm Shadow rakétákkal.

„Az Egyesült Királyság nem fog »egyedül cselekedni«, mivel az amerikai irányítórendszereket kritikusnak tartják a rakéták találatának biztosításához” – mutatott rá a kiadvány.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen. Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

„Üdvözlöm e fejleményeket (…) , de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket” – mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. „A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben” – tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: „nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban”.

„Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában” 

– hangoztatta.

A közelmúltban módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök. Az eredeti hírek szerint Washington a kínai atomarzenált célkeresztbe állítva hozta meg a döntést, a Fehér Ház azonban tagad. Mindeközben magasrangú orosz tisztviselők és Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy zajlik az orosz nukleáris doktrína kiigazítása.

Az orosz hatóságok most igazítják ki az atomfegyverek bevetésének doktrínáját – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter  a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette: „Az amerikaiak úgy gondolkodnak a harmadik világháborúról, hogy az egy olyan esemény, amely – ha ne adj’ isten, megvalósul – csak Európát érintheti.”

„Ugyanakkor ebben a helyzetben fontos megjegyezni, hogy nekünk is megvannak a saját forgatókönyveink, beleértve a nukleáris fegyverek bevetésének doktrínáját is, amely egyébként jelenleg is kiigazítás alatt áll, és amivel maguk az amerikai tisztviselők is tisztában vannak.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén jelentette be, hogy Oroszország módosíthatja az atomfegyverek használatának doktrínáját. Az orosz elnök ugyanekkor tette hozzá, hogy

a kiigazítás az atomfegyverek bevethetőségi ingerküszöbének csökkentését irányozhatja elő.

Elmondása szerint jelenleg is zajlik az alacsony teljesítményű nukleáris robbanófejek fejlesztése, amelyek bevetését nyugati katonai szakértők sem ellenezhetik, mivel szerintük az általuk okozott károk alulmúlhatják a jelenleg hadrendben lévő taktikai és stratégiai csapásmérőegységek pusztítóképességét. Washington reagált az orosz vezető által elmondottakra, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának képviselője a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok készenáll arra, hogy tárgyaljon Oroszországgal a nukleáris kockázatokról és a fegyverzet-ellenőrzésről, az ukrán válságra való hivatkozás nélkül. A képviselő hozzátette: olyan megállapodás megkötésében gondolkodnak, amely a START-egyezmények örökébe léphet. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ugyanakkor kijelentette:

Moszkva csak  akkor tér vissza a START-egyezményhez, ha Washington felhagy ellenséges magatartásával.

Kifejtette: az orosz nukleáris doktrína ugyanis olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyeket a „különleges katonai hadművelet” (az orosz katonai-közjogi zsargon az ukrajnai háborúra – a szerk) szétfeszíthetnek, mivel manapság már túl általánosnak tekinthetők.

Joe Biden szintén módosította az amerikai atomstratégiát

Módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök, innentől fogva Kínát tekintik első számú fenyegetésnek Oroszország helyett  – írta meg a The New York Times. A vezető amerikai politikai újság szerint a változtatást egyrészről az amerikai fegyveres erőknek egy Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával vívott és „lehetségesnek” ítélt, koordinált nukleáris összecsapásra való felkészítése, másrészről a kínai atomarzenál növekedésének várható üteme indokolja.

A The New York Times ugyanis kifejti:

a Pentagon arra készül, hogy a következő évtizedben a kínai atomarzenál méretében és kiterjedésében is felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal.

Az úgynevezett nukleáris felhasználási iránymutatást négyévente felülvizsgálják. Tartalma szigorúan bizalmas, elektronikus másolata nincs, kizárólag fizikai hordozón rögzítik, korlátozott számú másolataihoz pedig a Pentagon kijelölt tisztviselőinek van csak hozzáférése. Joe Biden amerikai elnök még júliusban, alig pár nappal az elnökjelöltségtől való visszalépése előtt erősítette meg, hogy módosította az amerikai stratégiát.

„Igen, módosítottam, de még nem állok készen arra, hogy részletesen beszéljek erről a nyilvánosság előtt”

– mondta Biden.

Vipin Narang, az amerikai védelmi minisztérium korábbi tisztviselője pedig a következőképpen nyilatkozott: „Az elnök  a közelmúltban adta ki a nukleáris fegyverek alkalmazásának módosított útmutatóját, amely az államot többszereplős nukleáris hadviselésre készíti fel.” Pranay Vaddi, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának főigazgatója szintén hivatkozott a dokumentumra még júniusban, amikor annak a lehetőségét vizsgálták, hogy készen áll-e az Egyesült Államok arra az esetre, ha egy eszkalációs spirálnak köszönhetően, hagyományos és atomfegyverek vegyes felhasználása révén atomkrízisek robbannának ki sorozatban vagy egyszerre, egy időben.

Pranay Vaddi szerint a dokumentum arra az álláspontra helyezkedik, hogy a koordinált orosz–kínai–észak-koreai fenyegetésre az Egyesült Államoknak egyszerre és egy időben kell reagálni. A módosítás további indoklása a kínai nukleáris arzenál fejlődésében keresendő, az amerikai hírszerzés szerint

a kínai atomfegyverkészletek a vártnál gyorsabb ütemben növekednek.

Hagyományosan a szóban forgó amerikai atomstratégia Moszkva nukleáris képességihez volt igazítva. Azonban a Pentagon 2023-as előrejelzése szerint Kína 2030-ra ezerre, 2035-re pedig ezerötszázra növelheti atomfegyvereinek teljes számát. Ráadásul a legfrissebb jelentések szerint Peking már most az amerikai előrejelzések előtt jár, erre utalnak azok a műholdképek, amelyek három új rakétasiló beüzemelését rögzítették.

A Fehér Ház tagadta, hogy a stratégia módosítása bármely létező ország vagy entitás ellen szólna.