Magyarország ellenzi a kínaiakra kivetett büntetővámokat

Magyarország ellenzi a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámokat és támogatja az ukrajnai háború mielőbbi rendezését célzó kínai-brazil béketervet – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy a májusban létrejött megállapodások végrehajtásáról, az európai-kínai kapcsolatrendszer alakulásáról, illetve a béke érdekében hozandó globális politikai lépésekről egyeztettek. 

 – mondta. 

Az Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy az együttműködését fejlessze Kínával, és ne konfrontációt hozzon létre – tette hozzá. Ennek kapcsán rendkívül rossz ötletnek nevezte a kínai elektromos autóipari vállalatokkal szembeni vámok bevezetését az Európai Bizottság részéről, a véleménye szerint ez a lépés az európai gazdaságot is egyértelműen hátrányosan érintené. Szijjártó Péter kiemelte, hogy megalapozatlan döntésről van szó, és emlékeztetett rá, hogy Brüsszelben az európai autógyártók érdekeire hivatkoznak, de ezek a vállalatok közben „kézzel-lábbal tiltakoznak" a vámemelés ellen, hangsúlyozva, hogy az nekik is komoly károkat okozna, ugyanis jelen vannak a kelet-ázsiai ország piacán ők is, egyesek gyártási kapacitásokkal is. 

Azt pedig mi Magyarországon jól látjuk, milyen szorosan működnek együtt a nyugat-európai és a kínai autóipari vállalatok éppen az elektromobilitási stratégiájuk végrehajtása tekintetében – szögezte le Szijjártó Péter. 

– fogalmazott.

A miniszter figyelmeztetett, hogy a világon több mint harminc országban fegyveres konfliktusok zajlanak, és ezek nagy többségében a folyamatok sokkal inkább az eszkaláció, mintsem a béke irányába haladnak. 

Nekünk különösen fájó, hogy egy szomszédos országunkban is súlyos háborús helyzet van. És azt még szomorúbb látni, hogy a transzatlanti térségben amerikai és európai politikusok folyamatosan szítják a feszültséget, folyamatosan olajat öntenek a tűzre, és ez a háborúpárti hangulat az eszkaláció súlyos veszélyével jár együtt – jelentette ki. 

– folytatta. Az erre vonatkozó törekvését a kínai kollégám is megerősítette, így egy abszolút kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös előnyökkel járó együttműködésnek nézünk elébe Magyarország és Kína között a jövőben is – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Alapvető változásra lenne szükség a nemzetközi politikában a jelenlegi súlyos válságok megoldásához, elsősorban vissza kellene térni a kölcsönös tisztelet talajára, és nem lenne szabad, hogy a „béke” szitokszó legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.

„A világnak körülbelül harminc pontján zajlik most valamilyen háború, fegyveres konfliktus. Ebből kettő olyan, amely a globális biztonságot pillanatok alatt alá tudja ásni. Ráadásul mindkét konfliktus jelenleg az eszkalációs szakaszában van, vagy legalábbis az eszkaláció veszélye rendkívül magas” – mutatott rá.

Majd emlékeztetett, hogy mind a közel-keleti, mind az ukrajnai konfliktus esetében eddig sikertelenek voltak a béketörekvések.

Tudatta, hogy hétfőn és kedden jövőről szóló csúcstalálkozót tartanak, amelynek során eredetileg még a vízellátásról, a népességnövekedésből fakadó kihívásokról, a zöld átállásról lett volna szó, azonban a körülmények mára teljes mértékben megváltoztak, ezek a rendkívül fontos ügyek hátrébb szorultak a napirenden, és a háború vagy béke kérdése került a fókuszba.

„A kérdés, hogy megelőzhető-e a harmadik világháború, megelőzhető-e az, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus világháborúvá terebélyesedjen, és a globális békepárti többség érvényt tud-e szerezni annak, hogy végre a ‘béke’ ne egy szitokszó legyen a globális politikában” – jelentette ki.

Majd leszögezte, hogy ő maga is fel fog szólalni az értekezleten, és arra fogja felhívni a figyelmet, hogy a nemzetközi politikának alapvetően meg kell változnia a jelenlegi súlyos kihívások megoldásához.

„A nemzetközi politikának vissza kellene térnie a kölcsönös tisztelet talajára. A nemzetközi politikában a diplomácia kellene, hogy jelentse az eszköztárat, párbeszédre kellene építeni a nemzetközi politikát” – sorolta.

„Nem szabad, hogy a »béke« szitokszó legyen, nem szabad, hogy a béke mellett érvelőket megpróbálják hitelteleníteni.

Nem szabad, hogy a nemzeti alapon patrióta álláspontot képviselő politikusokat akár a politikai, jogi vagy fizikai megsemmisítés eszközével fenyegessék” – folytatta.

„Azaz egy ilyen fundamentális, alapvető változás kell a nemzetközi politikában. Ha ez nem tud sikerülni, akkor én nem tudom, hogyan fogja tudni a világ megvédeni magát ezektől a rendkívül súlyos biztonsági kihívásoktól” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter a csádi, a kongói és az ománi kollégájával tervezett találkozói kapcsán arról beszélt, hogy Európában és általában véve a transzatlanti közösségben egyfajta „varázsszóként” szokták kimondani a globális Dél fogalmát, vagyis azt, hogy a világ többi részével is kapcsolatot kell tartani.

„De sajnos az európai kollégáink ezt a kapcsolatot úgy képzelik el, hogy a globális Dél országai csinálják azt, amit mi mondunk. És nyilvánvalóan a globális Dél országai erre a legkevésbé sem vevők. Látni kell, hogy a globális Dél országainak elegük van abból, hogy egy Európában zajló háború miatt folyamatosan nehézségekkel néznek szembe” – mondta.

„Van Európában egy háború, emiatt náluk magas az infláció, magasak az energiaárak, élelmiszerellátási problémák vannak, és nem értik, az európaiak miért terítik ki a saját nehézségeiket az egész világra”

– tette hozzá.

Illetve arra is kitért, hogy az európai álláspont minden fegyveres konfliktus esetén az volt, hogy be kell szüntetni a harcokat, le kell ülniük a feleknek a tárgyalóasztalhoz, és diplomáciai megoldást kell találni.

„Amikor aztán Európában zajlik a háború, akkor akik ezt az álláspontot képviselik, azokat lenyomják, azokat folyamatosan támadják, azok Putyin bábjai, meg az oroszok kémei, s gyakorlatilag Európa maga tüzeli azt a konfliktust, ami ott zajlik” – fogalmazott.

„Ez globálisan okoz nehézséget számtalan olyan országnak, akiknek semmi közük nincs ehhez, akiknek semmi felelősségük nincs ebben, s nem értik, hogy nekik miért kell megfizetni egy olyan háborúnak az árát, ami tőlük sok ezer kilométerre van. Megjegyzem, mi sem értjük, hogy nekünk, akik a szomszédban vagyunk, miért kell megfizetni a szomszédban zajló háború árát, amikor semmi közünk nincs hozzá” – húzta alá.