Lengyelország kifogásolja a német határellenőrzést

Lengyelország nem fogadja el Németország azon döntését, amellyel a hét elején kiterjesztette az ellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében – közölte pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Hozzátette, hogy ezen intézkedésnek nem szabad akadályoznia az árvízvédelmi erőfeszítéseket.

Tusk a dél-lengyelországi Wroclaw városában az árvízvédelmi válságstáb ülésén beszélt minderről pénteken este, miután arról tájékoztatták, hogy a mentési munkálatokat hátráltathatják a határátkelőhelyeken kialakult torlódások.

A lengyel kormányfő elmondta: utasította Európa-ügyi és belügyminiszterét is, hogy

„sürgősen üzenjék meg a német félnek, hogy Lengyelország nem fogadja el (a határellenőrzésekre vonatkozó) döntését, illetve hogy annak nem szabad akadályoznia az árvízvédelmi műveleteket”.

Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára. Az intézkedés egyelőre fél évig lesz hatályban.

A Boris nevű mediterrán ciklon súlyos áradásokat okozva vonult végig Európa központi és keleti részén.

Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.

Léon Gloden luxemburgi belügyminiszter pénteken a határellenőrzések mérséklésére szólította fel Németországot, miután a kormány a hét elején kiterjesztette az ellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében.

A belügyminiszter azt mondta, hogy a schengeni megállapodás betartása a luxemburgi kormány „abszolút prioritása” „A schengeni megállapodást, a nyitott európai belső határokról, nem szabad megkérdőjelezni. Ez az európai integráció központi vívmánya. A határok nem jelenhetnek meg újra az emberek fejében” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a német kormány korábban megígérte, hogy nem kívánja szükségtelenül megzavarni a határforgalmat.

Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is úgy véli, hogy a nagyhercegség továbbra is szorosan kötődik a nyitott belső határok elvéhez.

„Az ingázók életét továbbra sem szabad nehezebbé tenni” – mondta a kormányfő.

Luxemburg felszólította a német szövetségi rendőrséget, hogy minimalizálja a határellenőrzések a forgalom áramlására és a határ menti térségben élők mindennapi életére gyakorolt hatásait.

Luxemburgot a németországi Trier városával összekötő A64-es autópályán hétfő óta ellenőrzőpontot állítottak fel mintegy 10 kilométerrel a luxemburgi határ után. Különösen csúcsforgalom idején 20-25 perces torlódás alakulhat ki – mondta a német szövetségi rendőrség trieri szóvivője. Ha a torlódás meghaladja a 20 percet, akkor megnyitják az ellenőrzőpontot, és átengedik az embereket. A lehető legkevésbé akarjuk megzavarni az emberek és az áruk mozgását” – hangsúlyozta.

Az autópályát illetően Léon Gloden Nancy Faeser német belügyminiszterrel is egyeztetett.

Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.

Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.

Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy

„sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy

a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat.

Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek, ilyen jellegű intézkedésekről a tagállamoknak értesíteni kell az Európai Bizottságot.

Mentességet kérünk az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, mert azzal Brüsszel Magyarországot is bevándorlóországgá tenné – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál azt írta: Magyarország továbbra sem kér az illegális bevándorlókból, a magyar kormány kész mindent elkövetni annak érdekében, hogy az ország mentességet kapjon az elhibázott, és kudarcra ítélt uniós migrációs jogszabályok alkalmazása alól.

A holland kormány Ylva Johansson belügyi biztosnak címzett levelében még ennél is drasztikusabb lépésről tájékoztatta a brüsszeli vezetést, mindössze két nappal a német határszakaszok védelmének megerősítését követően. A holland migrációs miniszter szerdán bejelentette, hogy Hollandia mentességet kér az EU menekültügyi szabályai alól – tájékoztatott Zsigmond Barna Pál.

Kiemelte: Hollandia célja, hogy Európa legszigorúbb menekültügyi politikáját vezethesse be, ezáltal az országba irányuló migráció mértékét a lehető leghamarabban és erőteljesen kívánják korlátozni. A holland kormány minél hamarabb menekültügyi válsághelyzetet kíván kihirdetni, ily módon a parlament jóváhagyása nélkül, az országban tartózkodó külföldiek helyzetét szabályozó törvényt megkerülve vezethetne be új szabályozást – tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál jelezte:

az illegális migráció mielőbbi megfékezése érdekében a magyar kormány, csatlakozva Hollandiához, kérni fogja, hogy mentességet kaphasson az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, amennyiben az alapszerződés módosítása ezt lehetővé teszi.

Az ehhez szükséges jogi és adminisztratív lépéseket a kormány megteszi – hangsúlyozta.

Kijelentette: Magyarország ugyanakkor elkötelezett tagja a schengeni térségnek, és ez a jövőben is így marad. A német határlezárásokhoz az elhibázott bevándorláspolitika vezetett, és ez most már a szabad mozgást veszélyezteti – magyarázta.

Az államtitkár szerint a magyar modell bizonyítottan működik: a külső határokat kell megvédeni, a kérelmeket még a határon kívül kell elbírálni, az embercsempészek ellen határozottan fel kell lépni, a kiutasításoknak működniük kell, a segítséget pedig oda kell vinni, ahol baj van. Magyarország a schengeni rendszer alapján teljesíti kötelességét, több mint kétmilliárd eurót költött eddig is a határok védelmére egész Európa érdekében – mutatott rá. Megjegyezte: Brüsszeltől ezért egy fillért nem kaptunk.

Sőt, „józan ésszel nehezen felfogható módon”, Brüsszel mégis a magyarokat bünteti, sokezres migráns kvótát, migráns táborok felállítását írja elő kötelezően Magyarországnak – jegyezte meg.

Az Európai Unió Bírósága igazságtalan és felháborító ítéletében 200 millió euró pénzbírságra, valamint napi egymillió euró kényszerítő bírságra kötelezte az országot azért, mert nem vagyunk hajlandóak végrehajtani az elhibázott brüsszeli migrációs politikát.

Brüsszel azért bünteti Magyarországot, mert a béke pártján állunk, kiállunk az országhatárok védelme mellett, és nem vagyunk hajlandóak az illegális migrációt pártoló brüsszeli vezetés elképzelései szerint migránsok tömegét befogadni – közölte.

Úgy fogalmazott: a balliberális brüsszeli vezetés az európai demokratikus értékeket csúfolja meg, amikor kettős mércét alkalmazva egy jól működő határvédelmi rendszer miatt ítéli el Magyarországot, miközben Németország minden határátkelőjénél bevezette a határellenőrzést, és Nancy Faeser német belügyminiszter szerint egy modellt fognak kidolgozni az „illegális migránsok belépésének megtagadására”.

Eljött az idő, hogy Brüsszel meghallja végre az európai polgárok hangját, és felhagyjon irracionális, Európa békéjét és biztonságát veszélybe sodró migrációs politikájával – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

Az államtitkár szerint az európai politikában mielőbbi paradigmaváltásra van szükség, éppen ezért a magyar uniós elnökség egyik prioritása az illegális migráció megfékezése.

Erre tekintettel kiemelt figyelmet szentelnek a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek és a visszatérések végrehajtási hatékonysága növelésének – sorolta.

Nem engedjük, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon! – írta Zsigmond Barna Pál.