Lelőttek egy illegális migránst Szarajevóban

Migránsok csaptak össze egymással Szarajevó Ilidzsa nevű városrészében hétfő este, a leszámolás során egy illegális bevándorlót lelőttek – közölte a szarajevói kanton belügyminisztériuma.

A helyszínelés befejeződött, de a rendőrség nem közölt részleteket az esettel kapcsolatban. Az N1 regionális hírtelevíziónak a helyiek azt mondták, előbb hangos szóváltás hallatszott, majd lövések dördültek, és egy 20 év körüli ember vesztette életét a fegyveres leszámolás során, a rendőrség pedig több férfit is előállított, akinek közük lehet az esethez.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útiránya még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út, ám a magyar és a horvát határőrizet megerősítése miatt a migránsok gyakran Bosznia-Hercegovinán keresztül igyekeznek bejutni az Európai Unióba.

A cseh rendőrség mintegy 30 emberre bukkant egy teherautóban, közöttük egy halottra Prága közelében, a Németországba vezető autópályán hétfő este – közölte a rendőrség és a mentőszolgálat az X-en.

A teherautón elrejtett embereket őrizetbe vették. A rendőrség közölte: minden jel arra utal, hogy át akartak utazni az országon, és sajnos, az első információk szerint egy halott is van közöttük. A hatósági szóvivő nem kívánt tájékoztatást adni az áldozatok nemzetiségéről vagy más részletekről.

A külföldi rendszámú teherautót 20 óra után állították meg a Prágát Drezdával összekötő autópályán – közölte a rendőrség. Az ASCR mentőszolgálat az X-en arról számolt be, hogy a mentők sikertelenül próbálták újraéleszteni a 30 év körüli, eszméletlen nőt. A többiek nem szorultak kórházi ellátásra.

A francia parti őrség 48 óra alatt 223 migránst tartóztatott fel útban Franciaországból Nagy-Britanniába a La Manche-csatornán – közölték szombaton a francia hatóságok.

Az illegális bevándorlókat szállító túlzsúfolt bárkák közül több is bajba került, az embereket ezért mentőhajókkal kellett az észak-franciaországi Boulogne és Dunkerque kikötőibe szállítani.

A migránsok közül többen már a vízben, vagy az ár által körülzárt homokpadokon voltak a mentés idején, többen azonban elutasították a parti őrség segítségét, mert mindenáron folytatni akarták a veszélyes átkelést úticéljuk, Nagy-Britannia felé.

Az illegális bevándorlás megfékezése az idei brit választási kampány egyik kiemelt témája volt.

Keir Starmer, akinek Munkáspártja a július eleji voksoláson győzelmet aratott, hivatalba lépését követően közölte, hogy nem kívánja végrehajtani a menedékkérők ruandai áttelepítési programját, amelyet az előző kormány dolgozott ki.

Starmer ehelyett az embercsempész bandák elleni fellépést szorgalmazta, amelyek a migránsoktól fejenként több ezer eurót vesznek el, hogy megszervezzék a veszélyes tengeri átkelést.

London mindemellett francia segítséggel próbál úrrá lenni a problémán, és kormánya milliós összegeket fizet ezért Párizsnak. Starmer legutóbb csütörtökön egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel a kérdésről.

A következő hetekben megnyitják az olaszországi illegális bevándorlóknak Albániában épített táborokat – jelentette be az olasz miniszterelnök a nyári szabadság utáni első kormányülésen, amelynek részleteit a miniszterelnöki hivatal  közölte.

Giorgia Meloni elmondta: néhány héten belül a táborok, ahol az olasz hatóságok elbírálják a menedékkérelmeket, teljes mértékben működőképesek lesznek.

Az olasz kormányfő tavaly novemberben kötött megállapodást az albán miniszterelnökkel, Edi Ramával, amelynek értelmében Róma két tábort épített ki: egyet a tengerparti Shengjinben, egyet pedig Gjaderben. A táborokba a tervek szerint a tengeren érkező és az olasz hatóságok által ott megmentett embereket helyezik el. Az albániai központokban az embereket azonosítják, a menedékkérelemre jogosultak eljárásait elindítják, az arra nem jogosultakat kiutasítják. A táborok egyszerre háromezer embert tudnak befogadni.

A központokat eredetileg a júniusi európai parlamenti választások előtt akarták megnyitni. Ez az első alkalom, hogy uniós tagállam egy másik európai, de nem EU-országba helyez át migránsokat.

Meloni hangsúlyozta, hogy a táborok kiépítését és működtetését az olasz belügyi és védelmi tárca vezeti.

A kormányfő megjegyezte, hogy az albániai táborok potenciálját bizonyítja az a mozgósítás, amelyet az európai baloldal és a nem kormányzati szervezetek indítottak megnyitásuk ellen nemzetközi szinten.

Hozzátette, hogy ezzel egy időben a tagállamok többsége példaként állította az albániai táborok tervét az Európai Bizottság elé.

„Tudjuk, hogy minden szem ránk szegeződik, ezért (a központokat) a lehető legjobban kívánjuk működtetni”

– jelentette ki Meloni.

A kormányfő elmondta, hogy 2023 augusztus utolsó napjaihoz képest hatvannégy százalékkal csökkent az érkező migránsok száma. Harmincszázalékos a visszaesés 2022 ugyanezen időszakához képest. A belügyminisztérium adatai szerint augusztusban alig valamivel több mint nyolcezren érkeztek, miközben tavaly augusztusban huszonötezer fölött volt az érkezők száma.

Meloni a jobbközép kormány intézkedéseinek tulajdonította az eredményeket, köztük az afrikai származási és tranzitországokkal aláírt kétoldalú megállapodásokat említette.

Meloni hangoztatta, hogy csökkent az érkezések, valamint a tengerbe veszett emberek száma.

„Lépésváltás történt, és (az eredmény) Európában is látszik. Jelentős paradigmaváltás ment végbe ahhoz képest, amikor Európában csak arról folyt a vita, miképpen lehet szétosztani a 27 tagállam között azokat, akik határainkon belül kötöttek ki” – hangoztatta Giorgia Meloni.

Úgy vélte, az új Európai Tanács nyáron tartott legelső ülésén elfogadott stratégiai terv Olaszország gyakorlatát vette példaként, amikor a külső határok védelmét, valamint a tömeges illegális bevándorlás elleni fellépést jelölte meg elsődleges célként „az emberkereskedők embertelen üzleti tevékenységének leállítására”.

Giorgia Meloni hozzátette, a tengeri tragédiák elkerülésére az útnak indulások leállítása és a gátlástalan emberkereskedők elleni küzdelem a módszer.

Meloni bejelentette: kormánya az ősz folyamán új jogszabályokkal szigorítja a munkavállalás címén Olaszországba irányuló bevándorlás feltételeit is, miután az ügyészségek nyáron jelezték, emberek hamis munkavállalási engedéllyel lépnek be az ország területére.

Felújítja Spanyolország és Mauritánia a biztonsági erőik közötti együttműködést annak érdekében, hogy felvegyék a küzdelmet az embercsempészekkel szemben és leállítsák az illegális bevándorlók veszélyes tengeri útjait az Atlanti-óceánon a Kanári-szigetek felé - jelentette be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mauritániai látogatásán.  

A két ország egy sor együttműködési megállapodást kötött, hogy kezelni tudják az illegális bevándorlás jelentette kihívásokat – jelentették be Nuáksútban.

„Az Európában egyre nagyobb teret nyerő retorika ellenére a bevándorlás maga nem probléma”

– jelentette ki a spanyol kormányfő, elismerve, hogy az elöregedő spanyol társadalomnak szüksége van a bevándorló munkavállalókra.

„A bevándorlás inkább olyan szükséglet, amely felvet néhány problémát, és emiatt olyan megoldásokat kell találnunk, amelyekkel emberséges, biztonságos és rendezett módon lehet menedzselni a migrációt, oly módon, hogy az valamennyi országnak előnyös legyen” – fogalmazott Sánchez a mauritániai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A spanyol miniszterelnök háromnapos nyugat-afrikai körúton van, amelynek során Mauritánia után Gambiába és Szenegálba is ellátogat, ahonnan az illegális bevándorlókat szállító csónakok többsége útnak indul a Kanári-szigetek felé.

Az afrikai partokhoz közeli, de Spanyolországhoz tartozó szigetcsoportról a bevándorlók igyekeznek tovább utazni az európai kontinens felé. A spanyol belügyminisztérium adatai szerint január óta több mint 22 ezer ember ért partot a Kanári-szigeteken, több mint kétszer annyian, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az illegális bevándorlók között van több ezer menekült, aki a Malit sújtó erőszakhullám elől próbál biztonságos országba eljutni, illetve sokan érkeznek Szenegálból, Mauritániából és más nyugat-afrikai országokból jobb munkalehetőségek reményében.

„Nem is olyan régen Spanyolország is bevándorlók országa volt, olyanoké, akik jobb életre törekedtek, csakúgy mint azok, akik manapság hatalmas kockázatot és veszélyeket vállalva indulnak útnak”

– mondta Sánchez.

A spanyol kormányfő idén már második alkalommal járt Mauritániában. Sánchez februárban Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével látogatott el a nyugat-afrikai országba, ahol 210 millió eurós támogatást jelentettek be, hogy segítsék a migrációt féken tartani.