Közép- és Kelet-Európában tízszer kevesebb a kutatási forrás

Budapesten rendezik meg a jövő héten az Európai Unió magyar soros elnökségének legjelentősebb felsőoktatási és kutatási tanácskozását, melynek fókuszában Európa versenyképességének újraindítása áll – emelte ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton videónyilatkozatában.

Hankó Balázs szerint elfogadhatatlan, hogy Közép- és Kelet-Európában tízszer kevesebb kutatási forrás jut egy lakosra, mint Nyugat-Európában. Európa versenyképességének növelése érdekében ezért kiemelt jelentőségű, hogy erősítsék a régiók közötti kapcsolatokat és egységet teremtsenek az innovációs struktúrában.

Az unió felsőoktatási és kutatási minisztereinek hétfőn kezdődő, kétnapos budapesti találkozója kapcsán a tárcavezető aláhúzta: a közelmúltban bemutatott Draghi-jelentés is alátámasztja, hogy Európában versenyképességi fordulatra van szükség, hiszen az elmúlt évtized során 8 százalékkal csökkent az unió versenyképessége, Kína és az Egyesült Államok is megelőzte Európát.

A tanácskozáson két, ezen segítő ajánlást is megvitatnak az unió oktatási-kutatási minisztereivel. A javaslatok célja, hogy erősítsék Közép-Európa, Kelet-Európa, a Nyugat-Balkán és Nyugat-Európa országai közötti kutatási és innovációs együttműködéseket, melyek nélkülözhetetlenek a versenyképességi fordulathoz. Emellett megvitatják az európai diploma kérdését is – közölte.

Magyarország a stratégiai partnerség keretében a hazai egyetemi és szakképzési modellt ajánlja Európa figyelmébe – jelezte. Azt a magyar modellt, amely a szakképzésünket az unió ezüstérmesévé emelte és sikeresen újította meg a magyar felsőoktatást, melynek lényege az egyetemek együttműködése a térséggel és annak gazdasági szereplőivel – tette hozzá.

Kifejtette: a magyar modell a gazdaság, a duális képzés és a munkaerőpiaci igények mentén szerveződik, és összekapcsolja az egyetemeket a szakképzőkkel. Magyarország a valós autonómiában hisz, amely engedi és az egyetemekre bízza az egymás közötti együttműködéseket, a közös diplomát és a kettős diplomás képzéseket – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: az európai diploma kapcsán Brüsszel részéről olyan javaslatok születtek, melyek szerint egy közös testület döntené el minőségbiztosítási szempontok alapján, hogy hol lehet, és hol nem lehet európai diplomát adni. Ezzel kapcsolatosan viszont már számos uniós ország kérdéseket fogalmazott meg – mondta.

Magyarország uniós soros elnökként feladatának tekinti, hogy erről vitát indítson és a vita alapján megoldást találjon, mely szintén feltétele egy európai versenyképességi fordulatnak

– jelentette ki Hankó Balázs. Rámutatott: sikeres európai fiatalokra és nemzeti identitásra van szükség ahhoz, hogy erős nemzeteink és versenyképes Európánk legyen.

Felidézte: a magyar diákok immár több mint kilenc hónapja nem kapnak választ arra, miért vannak kizárva az Erasmus, a magyar kutatók pedig a Horizont programokból. Úgy vélte, amennyiben versenyképes Európát szeretnénk, a nemzetközi együttműködések ezeken a területeken is alapvető fontosságúak. Magyarország ezt felismerve indította el a Pannónia Programot és a HU-rizont programot – jegyezte meg.

„Mi nemzeteken alapuló erős Európát szeretnénk, tegyük Európát újra naggyá!”

– zárta nyilatkozatát a miniszter.

Európa jövője a versenyképességben és a demográfiában rejlik, a fiatalok sikere pedig a nemzet sikere – hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Európai Ifjúsági Konferencián mondott beszédét követően korábban Budapesten.

Hankó Balázs a Bálna rendezvényközpont előtt tartott doorstep sajtótájékoztatón többek között elmondta, azon dolgoznak, hogy erős nemzetekből erős és versenyképes Európa jöjjön létre.

A tárcavezető a közel 250 résztvevővel zajló konferenciát a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb rendezvényének nevezve beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy ez alatt a fél év alatt egy olyan ajánlást fogadjanak el, amely a vidéken élő fiatalok jövőjével, sikerének kiemelt pontjaival foglalkozik, azzal kapcsolatban uniószerte javaslatokat fogalmazzanak meg.

A miniszter ismertetése szerint a konferencián tartott előadása során összefoglalta mindazon sikereket, melyeket az elmúlt években a vidéken élő fiatalok érdekében tettek. Hankó Balázs ezek közül a felsőoktatás és a szakképzés megújítását, gyakorlati fókuszúvá alakítását emelte ki. Azt hangsúlyozta, hogy ma már minden második magyar fiatal vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait, mi több az elmúlt évek megváltozott szabályozásának, ösztönzésének és finanszírozásának köszönhetően hét olyan vidéki egyetem is van, amely esetében sikerült növelni a fiatalok helyben tartását.

Hankó Balázs meghatározó előrelépésnek tartja, hogy Magyarországon a korábbiakhoz képest 150 százalékkal többen nyertek felvételt hátrányos helyzetű régiókból egyetemekre.

A szakképzésben a gyakorlati fókusz, a tehetséggondozás, a vidéken tartás, a Dobbantó program és a műhelyiskola mind a vidéki, illetve a hátrányos helyzetű fiatalok érdekében tett lépés – sorolta.

A kulturális és innovációs tárca vezetője előadásában – ismertetése szerint – arról is beszélt: tarthatatlan, hogy Magyarországot, a magyar fiatalokat kizárták az Erasmus-programból, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „mi ilyenkor megrázzuk magunkat és tízmilliárd forintból elindítunk egy ennél jobb programot a Pannónia programot”. Ennek segítségével mintegy 8000 fiatal juthat el a világ vezető egyetemeire, a pannóniások első csapata már az elkövetkező hetekben elindul világhódító körútjára – mondta.

A magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerére, beágyazottságára bizonyíték az a több mint négyezer nemzetközi szerződés, amelyeket a magyar egyetemek kötöttek

– tette hozzá.

Hankó Balázs kitért a családtámogatások fiatalokat közvetlenül érintő intézkedéseire is, külön említve a 25 évnél fiatalabbak, valamint a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadó-mentességét, illetve kedvezményét. Ezen kívül a falusi csoknak a fiatalok vidéken tartását, a vidéki életkezdést segítő szerepét is hangsúlyozta és elmondta, hogy hamarosan érkezik az úgynevezett szakmunkás-hitel, amellyel több millió forintos támogatást tudnak adni a fiataloknak az itthoni életkezdéshez.

A miniszter a kulturális programokról szólva a Déryné program, illetve a Petőfi program kulturális életet megjelenítő szerepét emelte ki.

„Mi hisszük és teszünk azért, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere és sikeres fiatalokból, erős nemzetekből lesz erős és versenyképes Európa, ehhez pedig demográfiában, a vidéki fiatalságban és versenyképességben kell a kontinensnek úgy előre lépnie, ahogy azt Magyarország is tette” – hangoztatta Hankó Balázs.

Sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján  Budapesten.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, a modellváltásnak köszönhetően most „élő, lüktető egyetemeket, tervekkel, álmokkal rendelkező vezetőket és innovációt látunk”, ráadásul a felsőoktatási intézményekbe vetett társadalmi bizalom is erősödött.

„Versenyképesség, identitásőrző és -erősítő közösségépítés. Ezek köré fűzzük a megújult felsőoktatást” – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: az egyetemeknek olyan környezet kell, amiben megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasan, teljesítményfókuszáltan működhetnek és felelősségteljesen élhetnek a lehetőségeikkel.

Hankó Balázs rögzítette: az átalakítás kulcsfontosságú eleme volt, hogy összekötötték az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, alapjaiban megváltoztatták a finanszírozást és mindehhez új teljesítményrendszert alkottak.

A magyar modell négy pillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia

– rögzítette, majd úgy folytatta: az intézmények eredményei magukért beszélnek, tehát az új modell működik.

Javultak a lemorzsolódási adatok, többen kerültek be a gazdasági szempontból kiemelt szakterületekre, és a nemzetközi publikációk aránya is növekedett – sorolta. Megjegyezte: az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát minden további honosítás nélkül, automatikusan elfogadják Európában. „Itt biztos lehet benne a diák, hogy nem szakmát, hanem hivatást tanul” – szögezte le.

A miniszter kitért arra is, hogy az egyetem „nem önmagáért van”, hanem a családokat, az egész magyar nemzetet, jelenünket és jövőnket egyaránt szolgálja. A kormány az egymásrautaltság és az együttműködés miatt vágott bele a felsőoktatás megújításába.

Éppen ezért az intézmények támogatásáért cserébe a kormány „várja és elvárja” az eredményeket, a fejlődést, a tehetségeket és a közösségek megerősítését – mondta. Hankó Balázs a diákoknak azt kívánta: érjék el céljaikat, álmaikat, éljenek az egyetem kínálta lehetőségekkel. „Legyetek kreatívak, merjetek álmodni, mert valljuk, hogy a fiatalok sikere – azaz a ti sikeretek – egyben nemzetünk sikere is” – húzta alá.

Sótonyi Péter rektor elmondta, soha nem volt olyan magas a magyar, angol és német nyelvű állatorvosi képzésre, illetve az angol nyelvű zoológus képzésre felvettek száma, mint idén. Hozzátette: az intézmény 1800 hallgatója közül 1200, azaz a hallgatók kétharmada külföldi diák, akik a világ 62 országából érkeztek.

„Célunk ma is az, hogy olyan állatorvosokat képezzünk, akik a hivatás bármely területén megállják a helyüket”

– hangsúlyozta, megjegyezve: az intézményben folyó oktatás „világszerte elismert és példaértékű”, az egyetem Európa egyik legjobbjának számít.

Sótonyi Péter kiemelte: az állatorvosi hivatás nehéz, hatalmas felelősséggel jár, életek múlnak rajta, a diploma ráadásul „csak a belépő ahhoz, hogy kihívások végtelen hosszú sorával szembesüljenek” a hallgatók. Mégis megéri gyógyító pályára lépni – mondta a rektor.

Felhívta a hallgatók figyelmét az önálló gondolkodás fontosságára, és azt kérte tőlük, hogy ne csak szakemberek, hanem „egész emberek” legyenek. Hozzátette: az állatorvosok feladata a természet törvényeinek érvényre juttatása és betartatása is.

Kitért arra is, hogy az oktatás és kutatás színvonalának fenntartása, bővítése, valamint a nemzetközi rangsorban történő előrelépés érdekében számos nagy beruházás történt az egyetemen, és a jövőben is látványos fejlesztések várhatók.