Konkrét béketervet sürgetnek Zelenszkijtől

Konkrét javaslatokat sürgetett a béketárgyalások érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Matteo Salvini, az olasz Liga kormánypárt vezetője az olaszországi Cernobbióban rendezett gazdasági-politikai fórumon vasárnap.

Salvini hangoztatta, reméli, hogy a Volodimir Zelenszkij által beharangozott béketervnek „konkrét következményei” lesznek.

A Liga vezetője a Comói-tónál, Cernobbióban rendezett Ambrosetti Fórum nemzetközi találkozó zárónapján reagált az ukrán elnök kijelentéseire.

A találkozón szombaton részt vevő Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy novemberben béketervet mutat be Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelöltnek.

Matteo Salvini azt mondta, személy szerint azt kívánja, hogy az amerikai választásokat Donald Trump nyerje meg, „mert úgy gondolom, hogy a republikánusok jobban képesek megoldani a nemzetközi válságokat”.

Úgy vélte, Donald Trump győzelme „felgyorsíthatja a normalitás visszatérését Ukrajnában és a Közel-Keleten is”.

Ha Ukrajna ezt kéri, Oroszország kész a 2022 tavaszán folytatott tárgyalások mintájára egyeztetni Kijevvel – többek között erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök  Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Hogy készek vagyunk-e tárgyalni velük?

Ezt soha nem utasítottuk el!”

– idézi a Le Figaro Vlagyimir Putyint, aki a vlagyivosztoki fórumon jelentette ki ezt Ukrajnával kapcsolatban.

Mégis leülnének

„Ha (ukrán részről) felmerül a tárgyalási szándék, mi nem fogjuk azt elutasítani” – tette hozzá, leszögezve azonban, hogy a tárgyalásoknak a 2022 tavaszán Isztambulban folytatott tárgyalások eredményei alapján kell folytatni. A francia konzervatív lap emlékeztet: Moszkva a Kurszki terület elleni augusztusi ukrán offenzíva miatt

korábban kizárta a további tárgyalásokat.

Vlagyimir Putyin hozzátette: hadserege visszaszorítja az ukrán erőket a kurszki térségben.

Az első számú prioritás

„Az ellenség célja (az oroszországi Kurszki terület megtámadásával) az volt, hogy idegessé tegyen minket, és hogy átcsoportosítsuk csapatainkat az egyik területről a másikra, hogy leállítsuk offenzívánkat a kulcsfontosságú területeken, különösen a Donbasszban, amelynek felszabadítása az első számú prioritásunk” – fogalmazott Putyin.

A kurszki térségben „fegyveres erőink stabilizálták a helyzetet, és fokozatosan

megkezdték az ukrán hadsereg kiszorítását”

– tette hozzá.

Az oroszországi Kurszki terület ukrán határ menti térségéből az ukrán hadsereg betörése miatt kiköltöztetett emberek a kurszki Vityaz ökölvívóklub edzőtermében kialakított menedékhelyükön 2024. augusztus 18-án. (Fotó: MTI/EPA)

„Veszélyes terrorcselekmény”

A távirati iroda szerint Putyin így foglalta össze az ukrán haderő állapotát: „Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet”.

Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte

a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről, főként az energetikai létesítmények helyreállításáról folyatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Giorgia Meloni olasz kormányfővel szombaton az olaszországi Cernobbióban, az Ambrosetti fórum alkalmával.

„Nagyra értékeljük Olaszország döntését, hogy otthont ad a következő, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciának, amelyre 2025-ben kerül sor” – írta Zelenszkij közösségi oldalain.

Zelenszkij szót ejtett Kijev béketervéről is.

„Olaszország aktívan részt vesz az egyes pontok végrehajtásában. Köszönöm Giorgiának és az olasz népnek a támogatást és az igazságos béke helyreállításért végzett közös munkát” – fűzte hozz az államfő.

Zelenszkij Cernobbióban úgyszintén négyszemközti megbeszélést folytatott Geert Wildersszel, a legutóbbi hollandiai választásokon győztes Szabadságpárt (PVV) vezetőjével. Az ukrán elnöki iroda tájékoztatása szerint Zelenszkij köszönetét fejezte ki Hollandiának és az egész holland népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért, és külön kiemelte Hollandia hozzájárulását az ukrán légvédelem megerősítéséhez.

Tájékoztatta tárgyalópartnerét az ukrajnai biztonsági helyzetről, a háborús kihívásokról és a tervezett második békecsúcs előkészületeiről.

Belső konfliktus lehet az ukrán kormány átalakítása mögött – vélte a hirado.hu-nak nyilatkozva Kovács Tamás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszék vezetője szerint az idő előrehaladtával a nyugati nagyhatalmak és az Egyesült Államok korábbi alapelve, hogy az ukrán határok sérthetetlenek, enyhén módosulni látszik.

– Komoly átrendeződés zajlik Kijevben: lemondott Dmitro Kuleba külügyminiszter, Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős tárcavezető, valamint Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter is. Mi lehet az oka a váratlan kormányátalakításnak?

– Erre a kérdésre leginkább Volodimir Zelenszkij elnök tudna válaszolni, és megmondani a minisztercserék valódi okát. Azt gondolom, hogy az ukrán kormányon belül komoly ellentétek lehetnek, illetve vélelmezhetően a kormány tagjai számos esetben markáns ellenvéleményt fogalmazhattak meg az elnökével szemben. Egy ilyen belső konfliktus esetén pedig nyilvánvalóan azoknak távozniuk kell, akik nem osztják a vezető, jelen esetben Zelenszkij elnök politikai elképzelését, annak credóját.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szeptember 4-én benyújtotta lemondását (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

– Oroszország megtámadása, Kurszk megye lerohanása is a háború új szakaszát jelezheti. Esetleg ez is közrejátszhatott a kormányátalakításban?

– Az tény, hogy Ukrajna megtámadott orosz területeket, és ott elért bizonyos eredményeket. Ugyanakkor eközben az orosz csapatok a donbasszi térségben értek el sikereket. Vagyis az ukrán támadás nem tehermentesítette a donbasszi frontot. Ennek fényében biztos, hogy az ukrán vezetésnek újra kell gondolnia stratégiáját, értékelnie kell, hogy valójában milyen eredményt értek el. Ha visszaemlékezünk, a konfliktus kirobbanásakor az ukrán fél arról beszélt, hogy ragaszkodik Ukrajna 1991-es határaihoz, amibe így a Krímet is beleértették. Ám az idő előrehaladtával a nyugati nagyhatalmak és az Egyesült Államok korábbi alapelve, hogy az ukrán határok sérthetetlenek, enyhén módosulni látszik.

– A Poltava elleni, nagyon sok áldozatot követelő, újabb orosz támadást ballisztikus rakétával hajtották végre. Technika kérdése innentől kezdve, mikor szerelnek fel nukleáris robbanófejet egy ilyen hordozóeszközre. Lehet-e erre irányuló orosz fenyegetés az újabb lépés mögött?

– Kétségtelenül jelzésértékű is lehet, hogy a konfliktus résztvevői milyen fegyverrendszereket alkalmaznak. Megítélésem szerint az orosz vezetés tisztában van azzal, hogy atomfegyver bevetése egyben átlépése lenne egy „vörös vonalnak”. Oroszország a kérdésben említett csapásokkal inkább azt jelezte, hogy lényegében nincs olyan pontja Ukrajnának, amit ne tudnának elérni, ha akarnak. Ehhez kell viszonyítani, hogy az ukránok is elérnek kisebb-nagyobb területei sikereket, nyilván a nyugat-európai államok és az Egyesült Államok segítségével. Ám nem szabad elfelejtenünk: Oroszországnak is vannak szövetségesei, de legalábbis támogatói a világban.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója (b) látogatást tett az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben, a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2024. szeptember 4-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

– Egyre gyakrabban hangzik el, hogy nyugati szövetségesei engedélyezik Ukrajnának, hogy Oroszország teljes mélységében a rendelkezésre bocsátott fegyverzetek teljes arzenáljával csapásokat hajtson végre. Vajon beváltják ezt a fenyegetést?

– Ha ezt jóváhagyják, akkor valóban új fejezet kezdődik, s nem gondolom, hogy akkor ez a háború megmarad egy lokális konfliktus szintjén.

– Kardcsörtetés vagy valós szándék, de Lengyelország egyre hangosabban jelzi, hogy szintén beszállna ebbe a konfliktusba, akár a NATO jóváhagyása nélkül is. Milyen következményekkel járhat, ha Varsó megteszi ezt a lépést?

– Ha végignézzük az orosz–lengyel történelmet, a két ország viszonyát, akkor azt látjuk, hogy inkább állt hadban egymással, mintsem barátságban. Valóban van egy igen erőteljes vélemény Lengyelországban, miszerint Oroszország újfent veszélyt jelent rájuk. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a lengyel vezetés nem fog önállóan dönteni, valamelyik vele szoros szövetségben lévő nagyhatalmat meg fogja kérdezni a háborúba való belépésről. Az is világos, hogy a lengyelek kommunikációs szinten fel kívánják mutatni, hogy ők egy regionális hatalom, erős hadsereggel és határozott geopolitikai elképzelésekkel. De hogy minden jóváhagyás nélkül is felvállalnák azt, hogy beszállnak egy ilyen fegyveres konfliktusba, annak az esélyét egészen minimálisnak látom.

Kovács Tamás, az NKE Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszék vezetője (Fotó: hirado.hu)