Keményen támadták egymást az amerikai elnökjelöltek

A novemberi amerikai választás eredménye hatással lesz az egész világpolitikára, így Magyarország külpolitikájára is – hívta fel a figyelmet Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója a két elnökjelölt kedd esti televíziós vitáját értékelve a hirado.hu-nak.

– Hogyan értékeli a demokrata és a republikánus elnökjelölt verbális összecsapását?

– Összességében Kamala Harris valamivel összeszedettebb benyomást keltett, de a kérdezők is úgy tették fel a kérdéseket, mintha kissé neki szerettek volna kedvezni. A vita fő pontjai a gazdasági kérdések, a migrációs válság, az abortusz kérdése, valamint külpolitikai kérdések – az orosz–ukrán konfliktus és az izraeli–palesztin viszály – voltak. A jelöltek érintették a 2021 januárjában a Capitoliumnál történt eseményeket is, ezek, továbbá más vádak kapcsán több mint harminc vádirat van jelenleg Donald Trumppal szemben.

Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök és Kamala Harris demokrata párti amerikai alelnök az elnökjelöltek első televíziós vitáján Philadelphiában, 2024. szeptember 10-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)

– Érzelmileg mennyire volt túlfűtött a televíziós vita?

– Kamala Harris gyakran kikerülte a direkt válaszokat, és törekedett arra, hogy az amerikai választópolgárok lelki világára hasson. Kerülte az eldöntendő kérdéseket, nem mondott igent vagy nemet. Ehelyett gyakran terelte abba az irányba a beszélgetést, hogy az ő célja egységesíteni az amerikai népet, és nem megosztani – ellentétben Trumppal, aki folyton a különböző népcsoportokra és az általuk okozott problémákra mutogat. A demokrata jelölt és alelnök tudatosan kerülte, hogy fontos kérdésekre direkt válaszokat adjon. Kamala Harris arra is többször utalt, hogy novemberben az amerikai állampolgárok jövőjéről kell dönteni, nem a múltról. Harris azt is hangsúlyozta, számára fontosak a kisemberek, a középosztály, és az egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a kisvállalkozásokat, valamint az új lakást vásárlókat. Azonban nem ment bele nagy ívű gazdasági kérdésekbe, például abba, hogy elképzelése szerint mi fogja mozgatni az amerikai gazdaságot, vagy az hol fog elhelyezkedni néhány év múlva a világgazdaságban.

– Ezzel szemben Donald Trump egyik kedvenc témája az amerikai gazdaság. A  korábbi elnök gyakran elmondja, hogy fontosnak tartja a védővámokat, az amerikai ipar megvédését a külső támadásoktól. Érintette ezt most is?

– Természetesen. Előkerültek a hagyományos Trump-féle gazdaságpolitika jelképes elemei, így például az, hogy meg kell adóztatni, illetve vámot kell kivetni bizonyos exportcikkekre, különösen a kínai termékekre; és hogy nem szabad hagyni, hogy az Egyesült Államok előnytelen pozícióba kerüljön a partnereivel szemben. Érdekes, hogy a Biden-adminisztráció három és fél éve lényegében a republikánus elnökség alatt bevezetett protekcionista gazdaságpolitikát folytatta, csak visszafogottabban.

– A reggeli sajtóhírek alapján a személyeskedéstől sem volt mentes a televíziós vita.

– Úgy fogalmaznék, hogy egy egészséges mederben maradt a másikra mutogatás. Gyakran provokatívan viselkedtek egymással az elnökjelöltek, de volt, hogy a moderátor igyekezett provokálni. Egy alkalommal direkt módon azt kérdezte Trumptól, hogy mi gondol, meg kell-e nyerni Ukrajnának a háborút. A korábbi elnök rutinosan kikerülte a direkt választ. Azt felelte, hogy ő a háború lezárását szeretné, de nem nevezte meg, hogy Ukrajnát vagy Oroszországot látná-e szívesebben győztesként. A palesztin–izraeli konfliktussal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ha ő lett volna az USA elnöke, akkor az egész konfliktus nem tört volna ki, nem történt volna meg.

– Összességében melyik elnökjelölt szerepelt jobban?

– Érzésem szerint Kamala Harris összeszedettebb volt, illetve ő tudott a direkt válaszokat kikerülve felelni több kérdésre. Olykor sarokba tudta szorítani Donald Trumpot, aki kénytelen volt reaktív válaszokat adni. Jól eltalálta azokat a pontokat, amelyekkel Trumpot bosszantani tudta – például a 2021. januári, a Capitoliumnál történt események felemlegetése –, akár úgy is, hogy nem adott valós választ a kérdésekre. Donald Trump ezzel szemben érettebb politikus benyomását keltette, például, amikor azt vetette a demokraták szemére, hogy meg sem próbálták tárgyalásos úton rendezni sem az orosz, sem az izraeli konfliktust. Az Egyesült Államok nem folytatott aktív diplomáciát, párbeszédet a világpolitika többi fontos szereplőjével.

– Elképzelhetőnek tart egy visszavágót? Lesz második felvonás, újabb televíziós vita a választások előtt?

– Elképzelhetőnek tartom, hogy lesz, hiszen ennek van hagyománya az Egyesült Államokban. Nem látok a jövőbe, de a két elnökjelölt közötti verseny szorossága is ezt indokolná.

Nem lehet egyértelmű győztest hirdetni az amerikai elnökjelölti vitában – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott értékelésében Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Szerinte mindkét fél felvázolta, hogy milyen irányba vinné az Egyesült Államokat, de a vita inkább megerősítette a pozíciókat, semmint érdemben befolyásolná a választás kimenetelét.

Fekete Rajmund szerint Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök és Kamala Harris demokrata párti amerikai alelnök első elnökjelölti televíziós vitájának nem volt egyértelmű győztese (Fotó: MTI/AP/Juliana Yamada)

Míg az előzetes felmérések szerint Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje kapcsán az emberek kilencven százaléka tudta, hogy ki ő és mi a programja, demokrata ellenfele, Kamala Harris esetében ez az érték nagyjából 60-61 százalék volt, így neki arra kellett felhasználnia az elnökjelölti vitát, hogy megismertesse saját magát és a politikáját – kezdte lapunknak adott értékelését Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Ez abban is megmutatkozott, hogy Harris olyan témákba is belement – például a gazdasággal kapcsolatban –, amelyek kapcsán a republikánusok támadják.

Kicsit ellentmondásos Harris részéről, hogy változást sürget a politikában, miközben a regnáló kormányzat tagja, és Donald Trump fel is tette a kérdést, hogy alelnökként mért nem tette meg mindazt, amiről most beszél – mutatott rá a szakértő.

– mondta Fekete Rajmund.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor is szóba került az amerikai elnökjelölti vita során, Fekete Rajmund rámutatott, hogy az idei amerikai elnökválasztási kampány során ez egyáltalán nem egyedi eset, hiszen Donald Trump több kampányesemény során is elismerően beszélt a magyar miniszterelnökről és politikájáról.

Nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor volt az első kormányfő, aki 2016-ban kiállt és nyíltan támogatta Donald Trump republikánus elnökjelöltet, aki aztán 2019-ben fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban.

– fogalmazott Fekete Rajmund.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Donald Trump kezdettől fogva azt mondta, hogy minél hamarabb véget kell vetni a vérontásnak, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, a demokraták viszont erőteljesen támogatták Ukrajna háborús erőfeszítéseit, és emellett Harris ismét hitet tett a vita során – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy ez jól mutatja a különbséget a két elnökjelölt külpolitikai álláspontja között.

Ugyanakkor a vita során nem a kül-, hanem a belpolitika játszott fontosabb szerepet. Az orosz–ukrán háború egy friss felmérés szerint az amerikai választók kevesebb mint fél százalékát érdekli.
Hogy Harris milyen külpolitikai irányzatot képviselne, azt azért is tartja kérdésesnek Fekete Rajmund, mert Joe Bidennel ellentétben az alelnök soha nem foglalkozott igazán külpolitikai kérdésekkel.

– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy Joe Biden számára Ukrajna mindig is személyes ügy volt.

Az illegális migráció kérdéséről Fekete Rajmund elmondta, hogy ezzel kapcsolatban Harris is érzi, hogy a Biden-kormányzatnak „vaj van a füle mögött”.

– szögezte le.

Trump elnöksége, pontosabban az azt nagyjából lefedő 2017–2020-as fiskális évek során 2,3 millió illegális bevándorló érkezett Amerikába, míg csak tavaly novemberben 2,4 millió, a teljes Biden-időszak alatt pedig 8,5 millió. 

Az idei amerikai elnökválasztás egyik legnagyobb figyelemmel kísért témája az abortusz tiltásának a kérdése. Harris kijelentette, hogy a nők teste fölött nem szabad, hogy az állam rendelkezzen. Trump pedig hazugnak nevezte az alelnököt, és azt állította, hogy nem tervezi az abortusz betiltását. Harris egyértelműen a női szavazókat igyekszik megszólítani ezzel a témával kapcsolatosan.

Fekete Rajmund szerint az elnökjelölti vitának nem volt egyértelmű győztese.

– összegzett Fekete Rajmund, hozzátéve, hogy a novemberi elnökválasztásig még mindig hátra van két hónap.