Jordániából érkező terrorista agyonlőtt három izraeli alkalmazottat

Egy Jordániából teherautóval érkező terrorista lelőtt három izraeli alkalmazottat az Allenby-hídnál lévő határátkelőnél vasárnap reggel. A merénylőt a biztonságiak agyonlőtték – jelentette az izraeli hadsereg (IDF).

Az izraeli mentőszolgálat megpróbálta megmenteni a három életveszélyes sebesültet, de röviddel később kénytelen voltak halottnak nyilvánítani őket. Az IDF közleménye szerint a terrorista fegyverrel a kezében kiszállt járműve vezetőfülkéjéből, és tüzet nyitott a határállomás izraeli dolgozóira. A jordániai hatóságok közölték, hogy kivizsgálják az esetet.

A támadást követően az izraeli hatóságok lezárták az összes jordániai szárazföldi határátkelőt. Az Allenby-híd melletti határállomást elsősorban áruszállításra használják, valamint olyan, Ciszjordániában élő palesztinok haladnak át rajta, akiknek nincs belépési engedélyük Izraelbe, és ezért Jordániából utaznak külföldre.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a vasárnapi kormányülésem részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.

„Gyilkos ideológia vesz körül minket, amelyet Irán gonosz tengelye vezet”

– mondta.

Az Iszlám Dzsihád terrorszervezet üdvözölte a „jordániai nép hősének hősies akcióját”. „Az akció hűen tükrözi, hogyan gondolkodnak az arab országok népei az Izrael palesztinok ellen elkövetett tömegmészárlásáról” – hangoztatta a palesztin terrorszervezet.

Agyonlőttek Ciszjordániában pénteken zavargásokon egy 26 éves török-amerikai palesztin-barát aktivistát, az izraeli hadsereg kivizsgálja a történteket.

Ciszjordánia északi részén, Náblusztól délkeletre, a palesztin Beita városban az izraeli telepek terjeszkedése elleni palesztin tüntetésen a szemtanúk és a palesztin média szerint a hadsereg katonái lelőtték Aysenur Ezgi Eygi török származású amerikai aktivistát.

A 26 éves nőt fejbelőtték, a Vörös Félhold mentőszolgálat járműve kritikus állapotban a nabluszi Rafidia kórházba szállította, ahol az orvosok megállapították a halálát.

A megölt nő a Nemzetközi Szolidaritási Mozgalom (International Solidarity Movement, ISM) aktivistája volt. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a tiltakozó palesztinok kövekkel dobálták a katonákat, akik a fenyegetést jelentő személy felé lőttek. Az esetet kivizsgálják.

Az Egyesült Államok nagykövetsége bejelentette, hogy kiderítik az incidens körülményeit, Törökország pedig elítélte a „Netanjahu-kormány által elkövetett gyilkosságot”.

Néhány órával később a Náblusztól délre fekvő Kariot nevű palesztin faluban agyonlőttek otthonában egy 13 éves palesztin lányt, miközben szélsőséges izraeli telepesek összecsaptak a falu palesztin lakóival.

Palesztin jelentés szerint a telepesek civileket támadtak meg a faluban, de a lányt ért lövés szerintük a hadsereg katonáinak fegyvereiből származott. Izraeli biztonsági források szerint lehetséges, hogy az izraeli telepesek nyitottak tüzet a faluban.

Ciszjordániában az elmúlt évben, a Hamász terrorszervezet október 7-i támadását követően az izraeli csapatok mintegy 5000 körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint kétezren a Hamászhoz tartoztak.

A Palesztin Nemzeti Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint azóta több mint 670 ciszjordániai palesztint öltek meg. Az izraeli hadsereg szerint túlnyomó többségük tűzharcban vesztette életét az izraeli katonákkal folytatott összecsapásokban.

Legkevesebb 14 ember vesztette életét, és sokan megsebesültek a szíriai Maszjaf elleni izraeli légicsapásokban – jelentette hétfőn a szíriai állami hírügynökség.

„Vasárnap este 23 óra 20 perckor az izraeli erők Libanon északnyugati része felől légitámadást indítottak a Szíria központi régiójában található több katonai objektum ellen” – idézte az SANA hírügynökség a katonai forrásokat, amelyek szerint a szíriai légvédelem a támadó rakéták közül többet megsemmisített.

Hírszerzési tájékoztatás szerint több találat érte a Hama tartománybeli Maszjaf közelében található, vegyi fegyverek előállításán dolgozó katonai kutatóközpontot, ahol a feltételezések szerint a fegyvergyártásban részt vevő iráni katonai szakértők egy csoportja is tartózkodik.

A SANA közlése szerint a légicsapásoknak legkevesebb 14 halálos áldozatuk és 43 sebesültjük volt. A légicsapások két helyen tüzet is okoztak, amelyek oltásán a tűzoltóság dolgozik.

Az izraeli csapások azóta szaporodtak meg, hogy a Hamász palesztin iszlamista mozgalom fegyveresei október 7-én megtámadták Izrael déli részét, 1200 embert megöltek, és mintegy 250-et elhurcoltak.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn kijelentette, hogy a közel egy éve tartó gázai fegyveres konfliktus befejezése prioritás, egyben arra szólított fel, tegyenek lépéseket az ellen, hogy a megszállt palesztin területeken Izrael „semmibe veszi” a nemzetközi jogot.

Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakát Genfben megnyitva hangsúlyozta: „A háború befejezése és egy teljes körű regionális konfliktus elkerülése abszolút és sürgős prioritás. (…) Az államok nem fogadhatják el sem ebben, sem más helyzetekben a nemzetközi jog, benne a Biztonsági Tanács kötelező erejű határozatainak és a Nemzetközi Bíróság végzéseinek égbekiáltó semmibevételét”.

Idézte a Nemzetközi Bíróság júliusban kiadott véleményét, amely szerint Izrael telepespolitikája a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.

A genfi ülésszakot megnyitó beszédében Türk mérleget vont eddigi – kétéves – munkájáról, kiemelve, hogy jelenleg emberi jogi szempontból világszerte „hatalmas kihívásokkal” állnak szemben. Különös aggodalmát fejezte a fegyveres konfliktusok civilekre tett hatásai miatt; úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában a polgári személyek „a terror körforgásainak csapdájában vergődnek”.

Beszélt arról is, hogy „a világ minden régiójában mélyen gyökerező hatalmi dinamikát látunk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében, az egyetemes emberi jogok rovására”.

Bírálta, hogy egyes politikusok választási kampányidőszakokban „bűnbakot csinálnak migránsokból, menekültekből és kisebbségekből”. Úgy vélte, ezt lehetett tapasztalni például Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban.

Mint mondta, több országban tettek kísérleteket olyan jogok korlátozására is, mint a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog, a sajtószabadság. Itt Azerbajdzsánt, Malit, Ugandát, Venezuelát, Tunéziát, Nicaraguát, Vietnamot és Kínát említette példaként.

Összességében pozitívnak minősítette viszont az elmúlt évek globális fejleményeit a halálbüntetés felszámolásának terén, miközben negatív példaként hozta ebben az összefüggésben Iránt és Szaúd-Arábiát.

Leállítja a brit kormány bizonyos fegyverek izraeli exportját – jelentette be hétfőn David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy a londoni alsóházban tartott beszámolójában úgy fogalmazott: a brit kormány nem nemzetközi bíróság, így nem feladata annak megítélése, hogy Izrael megsértette-e a nemzetközi humanitárius szabályokat.

A gázai hadműveletekhez hasonló konfliktusok esetén azonban Londonnak jogi kötelessége az exportengedélyek felülvizsgálata, mivel az érvényes stratégiai exportengedélyeztetési kritériumok alapján Nagy-Britannia nem adhat ki kiviteli engedélyeket, ha egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az adott hadfelszerelés használata a nemzetközi humanitárius szabályok súlyos sérelméhez vezethet – mondta a munkáspárti brit kormány külügyminisztere.

Lammy kijelentette: a legutóbbi felülvizsgálat során olyan helyzetértékelést kapott, amelynek alapján nem lehet kizárni az Izraelnek szánt egyes brit hadfelszerelések exportja esetén ezt a kockázatot.

A miniszter elmondta: a jelenleg érvényes 350-ből „hozzávetőleg 30” exportengedély felfüggesztéséről van szó. Ezek között katonai repülőgépekhez, köztük vadászgépekhez, valamint helikopterekhez és drónokhoz szükséges részegységek, emellett hadszíntéri célkijelöléshez használatos felszerelések szerepelnek.

David Lammy szerint a Gázában végrehajtott izraeli hadműveletek változatlanul óriási veszteségeket okoznak a civil lakosság körében, és a polgári infrastruktúrát is jelentős mértékben lerombolták.

A brit kormány megítélése szerint Izrael a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket tudna kifejteni annak érdekében, hogy az életmentő élelmiszer-szállítmányok és orvosi felszerelések eljussanak a gázai civil lakossághoz.

Londont emellett mélységesen aggasztják az őrizetesekkel szembeni rossz izraeli bánásmódról szóló hiteles beszámolók,

különös tekintettel arra, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát Izrael nem engedi be azokra a helyekre, ahol az őrizeteseket fogva tartja  mondta hétfő esti alsóházi tájékoztatásában a brit külügyminiszter.

„Én is, elődöm is és szövetségeseink is ismételten és erőteljes hangon felvetettük ezeket az aggályokat az izraeli kormánynak, amely azonban sajnálatos módon nem tett kielégítő intézkedéseket” – fogalmazott parlamenti tájékoztatójában David Lammy.

Az Izraelnek szállítandó brit hadfelszerelések exportkorlátozása már az előző, konzervatív párti brit kormány idején is felmerült. David Cameron akkori brit miniszterelnök azonban nem sokkal a munkáspárti győzelemmel végződött júliusi választások előtt kijelentette: az Izraelbe irányuló brit fegyverszállítások leállítása a Gázát uraló, palesztin Hamászt erősítené és csökkentené a megállapodás esélyét az iszlamista szervezet által a tavaly októberi terrortámadás során túszul ejtett izraeliek szabadon engedéséről.