Jól állnak a beruházások uniós összevetésben

Az Eurostat számba vette az unió mind a 27 tagállamának adatait, ezek alapján pedig világos a helyzet: a magyar gazdaság európai összevetésben is  jól áll. 

Minden gazdasági adat kapcsán fontos kérdés persze, hogy csupán egyszeri kiugrásról van szó vagy hosszabb ideig tartó, egyértelmű folyamatról. A magyar beruházási ráta kapcsán az utóbbiról beszélhetünk, a hazai mutató ugyanis az idei első hat hónapban is magas, így az uniós összevetésben is előkelő helyen található. A beruházások a GDP arányában 2024 első felében megközelítették itthon a 23 százalékot, ami ismét az EU-s lista első felében, a nyolcadik pozícióban helyezte el ez ügyben hazánkat. Az uniós átlagot idén is bőven lehagyja a magyar mutató, az ugyanis 21 százalék alatt maradt. Az első három helyezett kiléte tavalyról idénre nem változott, rajtunk kívül a térségünkből csak Ausztria és Horvátország tudott  még elénk kerülni – igaz, utóbbi csupán egy paraszthajszállal.

S arról, hogy kik ruháznak be nálunk a legnagyobb mértékben, érdemes felidézni Orbán Viktor miniszterelnök szavait. – Huszonötmilliárd eurónyi vagyont tettek le a németek, nevezzük ezt működő tőkének. Kilencmilliárdot tettek le az amerikaiak, kilencmilliárdot a kínaiak, és utána jönnek a dél-koreaiak. Jó állapotban vagyunk, jó irányban vagyunk – fogalmazott a miniszterelnök, majd azt mondta: arra kell törekedni, hogy más mellett beruházási semlegesség is legyen. – Nyugatról és keletről is kellenek a beruházások, kellenek a beruházási források – húzta alá a kormányfő.

Magyarország mint az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam adott otthont az idei év második Eurofi konferenciájának, amelynek középpontjában az európai gazdaság- és pénzügyi politika állt. A párizsi székhelyű nonprofit szervezet évente két alkalommal szervezi meg konferenciáját, amelyen az EU gazdasági és pénzügyi politikai döntéshozói, valamint a pénzügyi szektor vezető tisztségviselői vesznek részt – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A rendezvényen hazánkat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára képviselte.

Nagy Márton beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nemzetközi kihívások közepette Európa lemaradóban van globális versenytársaival szemben, ezért létfontosságú az unió és tagállamai versenyképességének folyamatos erősítése. 

A miniszter kitért Mario Draghi szeptember 9-én nyilvánosságra hozott, versenyképességről szóló jelentésére is. A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szektornak kiemelten fontos, katalizátorszerepe van a versenyképesség fokozásában, ezért az ágazat szereplőit támogatni kell a fenntarthatóság és a digitalizáció terén, azonban a legelső helyen a fogyasztók és a fogyasztók védelme áll.

Túri Anikó közigazgatási államtitkár a lakossági fizetési szolgáltatások aktuális kérdései és a tőkepiaci unió következő uniós jogalkotási ciklusra vonatkozó prioritásai kapcsán vett részt panelbeszélgetéseken. A tőkepiaci unió kapcsán hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés fontossága növekszik, az eddigi előrelépések ellenére további erőfeszítésekre van szükség. Az előrelépés érdekében átfogó és részletes hatásvizsgálat kell, ami segíthet azonosítani a jelenlegi tőkepiaci helyzet kihívásait és a kritikus területeket, ahol szükséges a beavatkozás. 

Az államtitkár kiemelte, azonosítani kell azokat a területeket, ahol a szabályozás változásának dinamikáját csökkenteni kell annak érdekében, hogy megfelelően értékelni tudjuk a korábbi módosítások hatásait. Továbbá elmondta, hogy a politikailag vitás témák helyett, amelyekben nehéz kompromisszumot elérni, prioritásként az olyan intézkedéseket kell kezelni, ahol az előrelépés a tagállamok közös érdeke.

Túri Anikó hangsúlyozta, a digitalizáció gyors ütemű terjedésével párhuzamosan a csalási módszerek is egyre kifinomultabbá váltak, ami komoly veszélyt jelent. Ennek visszaszorítása érdekében kulcsfontosságú a pénzügyi tudatosság növelése, ami a tagállamok kormányainak és pénzforgalmi szolgáltatóinak közös érdeke és felelőssége. 

Az új rendszer a pénzforgalmi szolgáltatók esetében egy információs láncot alakított ki, amely csalás esetén gyors és hatékony fellépést tesz lehetővé a pénz csalókhoz kerülésének megakadályozása érdekében.

Az Eurostat számba vette az unió mind a 27 tagállamának adatait, ezek alapján pedig világos a helyzet: a magyar gazdaság európai összevetésben is  jól áll. 

Minden gazdasági adat kapcsán fontos kérdés persze, hogy csupán egyszeri kiugrásról van szó vagy hosszabb ideig tartó, egyértelmű folyamatról. A magyar beruházási ráta kapcsán az utóbbiról beszélhetünk, a hazai mutató ugyanis az idei első hat hónapban is magas, így az uniós összevetésben is előkelő helyen található. A beruházások a GDP arányában 2024 első felében megközelítették itthon a 23 százalékot, ami ismét az EU-s lista első felében, a nyolcadik pozícióban helyezte el ez ügyben hazánkat. Az uniós átlagot idén is bőven lehagyja a magyar mutató, az ugyanis 21 százalék alatt maradt. Az első három helyezett kiléte tavalyról idénre nem változott, rajtunk kívül a térségünkből csak Ausztria és Horvátország tudott  még elénk kerülni – igaz, utóbbi csupán egy paraszthajszállal.

S arról, hogy kik ruháznak be nálunk a legnagyobb mértékben, érdemes felidézni Orbán Viktor miniszterelnök szavait. – Huszonötmilliárd eurónyi vagyont tettek le a németek, nevezzük ezt működő tőkének. Kilencmilliárdot tettek le az amerikaiak, kilencmilliárdot a kínaiak, és utána jönnek a dél-koreaiak. Jó állapotban vagyunk, jó irányban vagyunk – fogalmazott a miniszterelnök, majd azt mondta: arra kell törekedni, hogy más mellett beruházási semlegesség is legyen. – Nyugatról és keletről is kellenek a beruházások, kellenek a beruházási források – húzta alá a kormányfő.

A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre - jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleménye szerint Varga Mihály, miután hivatalában fogadta a budapesti uniós pénzügyminiszteri csúcsra meghívott előadóként érkező Krisztalina Georgievát, az IMF vezérigazgatóját.

A pénzügyminiszter kiemelte: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség azon célkitűzését, hogy az unió fokozottabban segítse az adósságkezelésben az alacsony jövedelmű, a migrációt tekintve jellemzően küldő országokat. 

A tárcavezető elmondta, hogy az alacsony jövedelmű országok sérülékenysége olyan globális probléma, ami kihat az egész világgazdaságra.

Mint mondta: 

Varga Mihály kiemelte: az utóbbi években új alapokra helyeződött át Magyarország kapcsolata az IMF-fel, ma már egészen más keretek között vehet részt többek között a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén is, mint a 2008 körüli időszakban. 

Az akkori kormány az IMF-től várta a megoldásokat, míg ma már arra is van példa, hogy Magyarország hozza a jó választ gazdaságpolitikai kérdésekre.

Az IMF is elismeri a munkaalapú gazdaságra épülő magyar megoldást, egyetért a költségvetési hiány és az államadósság fokozatos csökkentésével - olvasható a közleményben.