Idén is elindul a Nemzeti Tehetség Program

Idén 3,4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg a Nemzeti Tehetség Programot, amelyben több ezer tehetséges fiatal kap támogatást – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára vasárnap az M1-en.

Varga-Bajusz Veronika elmondta, a pályázatok beadási határideje július végén volt.

Idén a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai és a matematikai képzésekre fókuszáltak, hogy minél többen tanulhassanak tovább ezeken a területeken.

Az államtitkár kiemelte, ahhoz, hogy egy fiatal tehetség kibontakozhasson, szükség van olyan tehetségsegítő programokra, amelyeket különféle szervezetek, köznevelési és felsőoktatási intézmények, múzeumok, illetve kifejezetten tehetségsegítő szervezetek valósítanak meg, és a tanárokra, akik foglalkoznak a fiatalokkal.

A 16 éves Nemzeti Tehetség Programban eddig összesen 37 milliárd forintot fordítottak a fiatalok támogatására.

Ebből körülbelül 19 milliárd forintot az adófelajánlásokból fedeztek, ezt az összeget az állam kiegészíti – részletezte Varga-Bajusz Veronika. A megújított programban idén 15 kategóriában pályázhattak a hazai és a határon túli tehetséges fiatalok, valamint a tehetséggondozó programokat megvalósító szervezetek. Az államtitkár ezzel összefüggésben példaként említette a Nemzet fiatal tehetségeiért ösztöndíjat és a STEM Akadémia elnevezésű tehetséggondozó programot.

Huszonkét fiatal nyert el Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjat, amelyre hetvenhét pályázat érkezett be – ismertette az eredményeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerdán, budapesti sajtótájékoztatón.

Varga-Bajusz Veronika elmondta, az ösztöndíj lényege, hogy azoknak a fiataloknak, akik felvételt nyertek a világ legjobb száz egyetemének valamelyikére, nyújtsanak anyagi támogatást a képzés elvégzéshez. A fiataloknak megszerzett tudást itthon kell majd kamatoztatniuk – mutatott rá.

Az államtitkár közölte: a pályázat keretösszege 400 millió forint volt. A pályázók 14 és 28 millió forint közötti támogatást nyerhettek el. Ebből megélhetési és lakhatási költségek egyaránt biztosíthatók.

Az ösztöndíjasok szeptemberben megkezdhetik a tanulmányaikat, legtöbben az Egyesült Királyságban és Svájcban – mondta.

Czibere Károly, a pályázatot lebonyolító Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a közalapítvány legfontosabb feladata az, hogy a kormány valamennyi felsőoktatási szakmapolitikai elképzelését támogassa. Továbbá minden erőforrást előteremtsen annak érdekében, hogy ezek a programok gyorsan és eredményesen megvalósuljanak – mondta.

Kiemelte: meggyőződésük, hogy a közalapítványnak a továbbiakban is segíteni kell a kormányzat céljait abban, hogy a valódi tehetségek, akik már bizonyították tudásukat, elhivatottságukat és szorgalmukat, további segítséget és lehetőséget kapjanak.

A sajtótájékoztatót megelőzően ünnepélyes keretek között az ösztöndíjat elnyert fiataloknak oklevelet adott át Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Varga-Bajusz Veronikával és Czibere Károllyal együtt.

Hankó Balázs az ünnepségen arról beszélt, hogy a fiatal tehetségeknek is küldetése van, és ez nem más mint a világ valós kihívásaira való megoldások nyújtása. Mindezek által jobbá és igazabbá teszik a világot – mondta. A miniszter kiemelte, a támogatás feltétele, hogy az ösztöndíjas fiatalok a külföldi egyetemeken megszerzett tudást a nemzet javára fordítsák.

A 2024/25-ös köznevelési és szakképzési tanévet Dunakeszin nyitotta meg ünnepélyes keretek között Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Tuzson Bence igazságügyminiszter és Rétvári Bence a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.

Hankó Balázs kiemelte: az elmúlt években megújult szakképzés ma már hivatást biztosít, ami pedig tudást, ismeretet és identitást ad. „Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja” – jelentette ki.

A miniszter egyebek mellett szólt arról, hogy három év alatt megduplázódott a szakképzésből felsőoktatásba felvettek létszáma, a tudás és ismeret kulcsát jelentő duális képzéshez a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programmal tanulást inspiráló környezetet kívánnak biztosítani.

Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szoros együttműködésben újították meg a szakképzést, és értek el európai sikereket, de a cél, hogy „világbajnokká” tegyék a szakképzést.

Hankó Balázs kitért arra, hogy a megújulásban rendszerszintű digitalizációs fejlesztés valósult meg, továbbá a diákok egyben partnerek is a szakképzésben, hiszen érettek, gyorsan tanulnak, megszeretik és megbecsülik a munkát.

„Ezt az értékteremtést, a partnerségüket abban is szeretnénk erősíteni, hogy életkezdésüket, karrierterveiket is támogassuk, hiszen valljuk, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere” – tette hozzá.

Rétvári Bence azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek.  Az idei év eseményei közül kiemelte, hogy a tudományos diákolimpiákon a magyar diákok összességében eddig 32 érmet szereztek. A PISA-mérések eredményei kapcsán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsők között alig 1-2 európai országot találni.

Olyan diákokat kell képezni az iskolarendszerben Magyarországon, akik 20 év múlva megállják a helyüket – idézte az államtitkár Klebelsberg Kunót, rámutatva, hogy a következő 20 évben nagyon kemény verseny lesz.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra is, hogy az iskolarendszernek, az oktatási rendszernek az alapja a jó tanár, ezért fontos az a béremelés, melyet elindítottak az elmúlt években, ami szerint az idén több mint 32 százalékkal, jövőre pedig várhatóan 21 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére.

Az előző két évet is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a tanárok bére több mint 93 százalékkal emelkedik négy esztendő alatt. Az államtitkár beszélt az iskolai mobiltelefon-használatról is, aminek kapcsán úgy fogalmazott, hogy többféle nemzetközi kutatás is azt jelezte, hogy a korlátlan iskolai mobiltelefonhasználat rontja a diákok teljesítményét.

Felidézte, hogy tanároknak és az iskolaigazgatóknak mintegy másfél évvel ezelőtt kiküldött kérdésre az volt a válasz, hogy a mobiltelefon korlátok nélküli használata nehezíti a tanárok munkáját és eltereli a diákok figyelmét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az idei évtől akkor lehet mobiltelefont használni, amikor az az oktatást segíti.

Hozzátette: „természetesen lehet kapcsolattartásra használni, ha ez szükséges a szülőkkel valamilyen sürgős okból, és természetesen a tanítási idő előtt és után is lehet használni ezeket a mobiltelefonokat”.

Rétvári Bence közölte azt is, hogy folytatják az iskolai digitalizációt, a 450 ezer laptop mellé az idén több mint 100 ezer újabb laptopot fognak a diákok rendelkezésére bocsátani.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy a tanévnyitónak is helyet adó, most átadott Dunakeszi Diáknegyedet a diákoknak és a tanároknak kell élettel megtölteniük, és jóhírét megalapozniuk, ami mindig nehéz feladat egy új iskola esetében.

A fejlesztés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az Magyarország legnagyobb középiskolai beruházása, az épület a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobbak közé tartozik, mind minőségét, mind felszereltségét tekintve.

Parragh László, az MKIK elnöke arra emlékeztetett, hogy a különböző oktatási szintek összehangolása, együttműködése és a közös értékteremtés meghatározó egy ország szempontjából.

Hangsúlyozta: sikeres gazdaság nem lehet sikeres oktatás nélkül. „Az oktatás adja az alapját annak az emberi erőforrásnak, ami nélkül egy gazdaság nem tud működni” – fogalmazott. Szólt arról is, hogy elengedhetetlennek tartják a szakképzés esetében a vállalkozói létre való felkészítést.

Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be – közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Maruzsa Zoltán elmondta, az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is. Az államtitkár kiemelte,

a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének – hangoztatta Maruzsa Zoltán. Hozzátette, kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Az államtitkár műsorvezetői kérdésre elmondta, a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

„Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető”

– fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig – az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével – az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is. Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.