Hétszáz brit katona indult el Ciprusra

Hétszáz fős brit katonai kontingenst vezényelt Ciprusra a londoni védelmi minisztérium az egyre mélyülő libanoni válság miatt. A brit kormány ezzel egyidejűleg Libanon azonnali elhagyására szólította fel a brit állampolgárokat.

A katonai alakulat ciprusi telepítéséről szóló szerdai bejelentés indoklásában a védelmi tárca hangsúlyozza, hogy az utóbbi napokban jelentősen eszkalálódott az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia és Izrael fegyveres konfliktusa, és ennek nyomán a brit kormány folytatja készenléti terveinek kidolgozását. A minisztérium tájékoztatása utalást tartalmaz arra is, hogy a Ciprusra vezényelt katonai kontingens részt vehet a Libanonból távozó britek elszállításában. Az ismertetés szerint ugyanis a katonai egységek tevékenységét a brit határrendészet és a külügyminisztérium illetékesei is segítik. A brit királyi légierő legnagyobb ciprusi támaszpontja Akrotiriben működik, és ez – a Cipruson működő többi brit katonai létesítménnyel együtt – szuverén brit területnek számít. 

Nagy-Britannia ezeken a támaszpontokon jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztat, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.John Healey védelmi miniszter a katonai kontingens ciprusi telepítésének bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormány minden előkészületet megtesz a brit állampolgárok megsegítésére. A védelmi tárca tájékoztatása szerint a brit királyi légierő (RAF) repülőgépeket és szállító helikoptereket tart készenlétben szükség esetére. A londoni külügyminisztérium arra szólította fel a brit állampolgárokat, hogy semmilyen okból ne utazzanak Libanonba, mivel a helyzet gyorsan romlik, és ennek máris „pusztító következményei” vannak. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy

a Libanonban tartózkodó brit állampolgárok számára „eljött az azonnali távozás ideje”.

Starmer is megerősítette, hogy London felgyorsítja a készenléti tervek előkészítésének ütemét a libanoni helyzet eszkalációja miatt. Szerdai felhívásában a brit külügyminisztérium is Libanon haladéktalan elhagyására szólította fel a brit állampolgárokat.

Egymást vádolta a közel-keleti fegyveres konfliktus szélesedéséért Izrael és Irán hétfőn New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén és annak eseményein.

Maszúd Peszeskján, Irán elnöke azonnali tűzszünetet sürgetett a gázai konfliktusban, és Izraelt népirtással, valamint állami forrásokból finanszírozott terrorizmussal vádolta. Izrael ENSZ-nagykövete újságírók előtt arról beszélt, hogy országa a tárgyalásos rendezést részesíti előnyben az Irán által támogatott libanoni Hezbollahhal fennálló konfliktusban, de hozzátette, ha az nem működik, kész más eszközhöz folyamodni.

A zsidó állam eltökélt abban, hogy polgárait megvédje. A konfliktus lezárásának egyetlen módja, ha a Hezbollah távol marad Izrael határától – mondta Danny Danon. A politikus élesen bírálta a török elnök közgyűlési beszédét, amelyben

Recep Tayyip Erdogan Adolf Hitlerhez hasonlította Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt a Gázában kialakult helyzet miatt.

II. Abdullah jordán király a Gázai övezetben zajló izraeli-palesztin konfliktus miatt gyakorlati és átvitt értelemben támadás alatt álló szervezetnek nevezte az ENSZ-t. Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy számára a „legégetőbb kérdés Gáza és az ottani népirtás”.

Az ENSZ ódzkodik azon kötelezettségétől, hogy megakadályozza az Irán-barát libanoni Hezbollah síita milícia támadásait Izrael ellen – közölte kedden Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az X-en.

Az izraeli tárcavezető António Guterres ENSZ-főtitkár korábbi kijelentésére reagált, miszerint a Hezbollah „túszul ejtette” Libanont. „Az ENSZ nem ismeri el sem cselekedeteiket, sem alapvető kötelezettségét, hogy megakadályozza a Hezbollah támadásait és követelje az 1701-es számú határozat teljesítését” – hangsúlyozta Galant. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját zárta le és a dokumentum értelmében a milíciának ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ 30 kilométeres sávjából.

Guterres a nap folyamán arról beszélt, hogy „Libanon a szakadék szélén áll”. „Sem a libanoni, sem az izraeli nép, de az emberek világszerte sem engedhetik meg maguknak azt, hogy Libanonból egy második Gázai övezet váljék” – tette hozzá. Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter az al-Dzsazíra Mubaser televíziós csatornának nyilatkozva elmondta, hogy hétfő óta legalább 569 ember, köztük 50 gyermek és 94 nő vesztette életét Libanonban izraeli légicsapások következtében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tekintettel arra, hogy kiélezett a helyzet a libanoni Hezbollahhal, újfent elhalasztotta amerikai útját. A kormányfő szerda helyett várhatóan csütörtökön fog megérkezni az Egyesült Államokba, s pénteken fogja megtartani beszédét az ENSZ-közgyűlésben Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szerint.

Az ENSZ és a nyugati világ értékei a Gázai övezetben, az ott dúló konfliktusban halnak meg – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitáján, és „humanitárius szövetséget” sürgetett Izrael megfékezésére.

Erdogan ismét élesen bírálta Izrael Gázai övezeti hadműveletét, a nyugati országokat pedig az Izraelnek nyújtott támogatásért.

„A gázai gyermekekkel együtt az ENSZ rendszere is haldoklik, az igazság haldoklik, azok az értékek, amelyekről a Nyugat azt állítja, hogy védelmére kell, haldokolnak, ahogyan sorra halnak el az emberiség abbéli reményei is, hogy egy igazságosabb világban élhetünk” – hangsúlyozta Erdogan.

„Azok, akik állítólag a tűzszünetért dolgoznak, továbbra is fegyvereket és lőszereket küldenek Izraelbe a színfalak mögött, hogy folytathassa mészárlását. Ez ellentmondás és kétszínűség” – húzta alá.

A török elnök hangsúlyozta egyúttal, hogy hazája továbbra Libanon népével van, miközben Izrael a Hezbollah síita milícia állásait bombázza az országban.

A nemzetközi közösségnek meg kell előznie a közel-keleti válság további eszkalációját, ez ugyanis igen súlyos kihatással lenne a világ biztonságára – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Közel-Keletről az elmúlt napokban és órákban igen nyugtalanító jelentések érkeztek, az ukrajnai háború mellett ez a konfliktus is egyre közelebb kerül az eszkalációhoz, a válság továbbterjedéséhez, ami szintén jelentősen alááshatja a világ biztonságát.

„Libanon bevonása a konfliktusba, én azt gondolom, hogy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ha a konfliktusba még egy országot belevonnak, akkor ez a konfliktus nem áll meg annak az országnak a határainál” – figyelmeztetett.

„Én azt gondolom, hogy a libanoni emberek nem tehetnek arról a válságról, amely kialakult, így nagyon remélem, hogy a libanoni embereknek nem kell majd szenvedniük emiatt a válság miatt” – mondta.

Majd rámutatott, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll a libanoni keresztény közösséggel, a kapcsolattartás jelenleg is folyamatos, és ha bármilyen segítségre van szükségük, azt meg fogják kapni.

„A magyar kormány az elmúlt években körülbelül ötmilliárd forintnyi értékben hajtott végre fejlesztési, támogatási, valamint humanitárius programokat Libanonban, amelyekkel a keresztény közösségeket támogattuk templomépítéssel, iskolák, kolostorok működésének támogatásával” – emlékeztetett.

Továbbá reményét fejezte ki, hogy mindenkiben lesz annyi józan ítélőképesség a következő napokban, hogy nem eszkalálja tovább a közel-keleti válságot, és nem kell emberek újabb millióinak szenvedniük.

A téma kapcsán végül arra is kitért, hogy szerdán libanoni kollégájával is megbeszélést fog folytatni, és erről a kérdésről is szó lesz.

Szijjártó Péter a nap folyamán tervezett kétoldalú találkozóival kapcsolatban kifejtette, hogy afrikai és ázsiai partnereivel alapvetően biztonsági kérdésekről fog egyeztetni, így a migrációs nyomásról is.

„Szerintem ma már mindenki számára világos az, hogy Európa nem fogja tudni megúszni a jelenleginél sokkal-sokkal nagyobb, annál összehasonlíthatatlanul nagyobb migrációs nyomást, ha nem tud átfogó Afrika-stratégiát kidolgozni” – szögezte le.

Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő két évtizedben mintegy 750 millióval fog nőni, és ezeknek az embereknek majd munkahelyet kell adni, taníttatni kell őket, egészségügyi ellátásra lesz szükségük.

„Ha ezt nem tudjuk megteremteni, abban az esetben a világtörténelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájával szembesülhetünk majd, vagy Európa történetének legnagyobb migrációs nyomásával” – közölte.

„Jó lenne elkerülni mindkettőt, úgyhogy az afrikai államok vezetőivel a migrációs együttműködésről, a fejlesztési együttműködésről tárgyalunk” – tette hozzá.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Honduras is belép a magyar ösztöndíjprogramba, tehát onnan is jöhetnek majd diákok a hazai egyetemekre. Valamint üdvözölte, hogy Kuba érdekelt a magyar vízügyi technológiákban.

Illetve elmondta, hogy nemcsak afrikai és latin-amerikai, hanem ázsiai országok külügyminisztereivel is találkozni fog. Aláhúzta, hogy Magyarország és Kambodzsa megállapodott a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról, Üzbegisztánnal pedig diplomáciai képzési együttműködési szerződést fog aláírni. Azt is érintette, hogy tárgyalni fog az Egyesült Arab Emírségek diplomáciájának vezetőjével is, vele leginkább a közel-keleti helyzet lesz a téma.