tóth gabi
A vízügy folyamatosan egyeztet.
Több mint félezer átvezényelt szakember érkezik folyamatosan a leginkább veszélyeztetett vízügyi igazgatóságokhoz, hogy az állami védvonalakon vegyenek részt az árvízvédelmi munkában – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vasárnap az MTI-vel.
Mint írták, az önállóan védekező települések támogatására harminc műszaki irányítójuk foglalja el a szolgálati helyét ezekben a pillanatokban. A vízügy folyamatosan egyeztet a társszervezetekkel is a szükséges segítségről.
A közlemény kitért arra, hogy a ciklon miatt továbbra is rendkívül esős az időjárás a Duna vízgyűjtőjén, elsősorban az Alpok északkeleti és a Kárpát-medence nyugati, illetve északi részén, és ez várhatóan így lesz az előttünk álló napokban is.
Az elmúlt 24 órában a legtöbb eső a Bécsi-medencére, valamint a Traun és az Enns vízgyűjtőjére esett, a vártnál jóval jelentősebb mennyiség, ugyanakkor más vidékeken alulmúlta az előrejelzettet. A következő egy napban ugyanezeken a területeken várható további jelentős csapadék, majd előreláthatólag a zóna nyugatabbra, tehát a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtője fölé helyeződik át.
Az éppen aktuális meteorológiai előrejelzés alapján a következő hat napban a Dunán Adonyig a III. fok szintje fölötti, lejjebb több helyen az I. és II. fokú árvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállásokra lehet számítani.
A Lajtán akár a valaha mért legmagasabb értéket (LNV-t) megközelítő, míg a Rábán és a Murán a II. fok szintje körüli tetőzésekre számítanak.
„A vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT) folytatja az árvízvédelmi munkák koordinálását. Több mint félezer munkatársunk indult útnak és érkezik folyamatosan az árvízzel leginkább veszélyeztetett Észak-dunántúli (ÉDUVIZIG) és Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG) területére, hogy segítse az állami védvonalakon szolgálatot teljesítő kollégáik munkáját” – emelte ki a közlemény.
Rajtuk kívül az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak az önkormányzatok által a helyi védekezéséhez kért műszaki irányító szakemberei is ott vannak már az önállóan védekező településeken. A Duna magyarországi szakaszán ugyanis mintegy ezer kilométer hosszú állami töltésvonal van, ahol a vízügy végzi az árvízi védekezést, emellett több tucat település önállóan védekezik, ott a polgármester munkáját vízügyes műszaki irányító és katasztrófavédelmi szakember is segíti.
A vízügy munkatársai folyamatosan figyelik az előrejelzéseket, és az aktuális adatokhoz igazodva készülnek, elsősorban a Duna és Lajta mentén. Mosonmagyaróvár védelmében zajlik a Lajta-szükségtározó megnyitásának előkészítése is.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt az esőzések miatt szükségessé vált árvízvédelmi felkészülést ellenőrizte Budapest és Pest vármegye határán, a Duna árvízvédelmi létesítményeinél – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A miniszterelnök meghallgatta a vízügyi szakemberek és a védekezésért felelős Energiaügyi Minisztérium vezetőinek egész Magyarországra vonatkozó jelentését a várható vízállásokról és a szükséges intézkedésekről – mondta a sajtófőnök.
A miniszterelnök később egy videót is megosztott közösségi oldalán, amiből kiderült: elegendő pénz és ember áll rendelkezésre az árvízi védekezés során.
Az OMIT vasárnap reggeli ülésén is részt vettek a társszervek – a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség – képviselői, folyamatos a kapcsolattartás annak érdekében, hogy az esetleg szükséges segítségnyújtásról egyeztessenek a vízügyi szakemberekkel.
Az árvízi helyzet függvényében a jövő hét közepén lezárhatják a Margit-szigetet a jármű- és gyalogosforgalom elől.
Hétfőtől harmadfokúra emelkedik az árvízvédelmi készültség szintje Budapesten – közölte a főpolgármesteri hivatal szombaton az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a legfrissebb előrejelzések alapján hétfőtől napi egy méterrel emelkedik a Duna vízállása Budapestnél, ahol a folyó várhatóan a jövő hét második felében, nyolc métert meghaladó vízszinttel tetőzik.
– tették hozzá.
A védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) hétfőn megkezdi a Nánási-Királyok útja védvonal kulissza átjáróinak zárását és egy négy kilométer hosszú, egy méter magas és négy méter széles agyag háttöltés kiépítését. Az ideiglenes védmű építése miatt hétfőtől a Királyok útját lezárják a közúti forgalom elől – olvasható a közleményben.
A Margit-sziget alacsonyabban fekvő részeinek védelmét homokzsákokkal erősítik meg, melyek töltéséhez – a 2013-as árvízi védekezés tapasztalatai alapján – nagy teljesítményű gépeket használnak. Az árvízi helyzet függvényében a jövő hét közepén lezárhatják a Margit-szigetet a jármű- és gyalogosforgalom elől – jelezték.
A rendezvény miatt a hétvégére egyébként is lezárt, belső pesti rakpartszakaszokat az árvíz levonulásáig nem nyitják újra. A pesti alsó rakpart többi részét, valamint a budai alsó rakpartot szeptember 16-án, hétfőn 20 órától teljesen lezárják. A rakpartokon szombat 0 órától már tilos megállni, az ott parkoló autókat a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság hétfőn elszállítja – hívták fel a figyelmet.
Budapest és a környező települések ivóvízellátásának zavartalansága érdekében a Fővárosi Vízművek megkezdte az üzemeltetésben lévő kutak, gépházak és szivattyúk fokozott ellenőrzését.
– húzták alá.
A folyó menti területek közösségi közlekedésében a jelenlegi előrejelzések alapján a jövő hét közepén valószínűleg szükség lesz korlátozásokra, melyek részleteit a szakemberek a jövő hét elején tudják meghatározni – közölte a főpolgármesteri hivatal.
A heves esőzések és áradások miatt kritikus helyzet alakult ki számos ausztriai, csehországi és lengyelországi régióban és településen.
A heves esőzések miatt az alsó-ausztriai St. Pölten és Tulln kerületeket is katasztrófa sújtotta területté nyilvánították vasárnap kora reggel. Szombaton 42 települést és kataszteri közösséget nyilvánítottak katasztrófa sújtotta területté.
Több településen polgári védelmi riasztást rendeltek el.
A települések önállóan indítanak polgári védelmi eljárásokat, ha a lakosságot veszély fenyegeti. Ez azt jelenti, hogy a katasztrófavédelmi hatóságok kibővített hatáskörrel és utasítási jogkörrel rendelkeznek.
Az éjszaka folyamán Amstetten és St. Valentin között szünetelt a vonatközlekedés – közölte az ÖBB az APA hírügynökséggel. Az utazási figyelmeztetést hétfő estig meghosszabbítják.
A következő órákban rendkívül heves esőzésekre lehet számítani, a következő hat órában a középső régióban akár 60 milliméterre, Alsó-Ausztriában pedig akár 40 milliméterre is. „Ez azt jelenti, hogy az egész országban már most is és ezután is hatalmas áradások lesznek” – mondta Stephan Pernkopf kormányzóhelyettes az APA-nak. „Kerüljék a felesleges utazásokat és utakat!” – kérte.
Az elmúlt órák rendkívül intenzív esőzései miatt veszélyes területek alakultak ki, különösen vidéken. Számos út járhatatlan az áradások miatt, különösen a központi régióban, Melk, St. Pölten és Tulln környékeén.
Burgenlandban a szombat esti és vasárnap reggeli heves vihar számos tűzoltói bevetést tett szükségessé. Bár a heves esőzések miatt pincéket kellett kiszivattyúzni, a bevetések többsége a viharkárokkal kapcsolatos volt – közölte az APA-val a tartományi médiaszolgálat. A bevetések többségét a tartomány északi részén és Közép-Burgenlandban hajtották végre. Szombat este 6 órától vasárnap reggel 6 óráig 111 alkalommal hívták ki a tűzoltókat.
Az előrejelzés szerint mind a csapadék, mind a szél várhatóan enyhülni fog a vasárnap folyamán. Az eső azonban csak kedden fog teljesen megszűnni. Az autóval való utazás továbbra sem ajánlott.
A magas vízállással és árvízzel járó viharok továbbra is sok munkát adnak a csehországi mentőszolgálatoknak is. Különösen a Lengyelországgal határos régiót érinti az ország keleti részén. Vasárnap este Cesky Tesin polgármestere elrendelte több ezer lakos evakuálását a városközpontból, az Odera egyik mellékfolyója, az Olsa ugyanis gátszakadással fenyeget.
A folyónál fekvő Opavában az akut árvízveszély miatt már több ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát. A város legnagyobb panelházas lakótelepe is az érintettek között volt. Krnovban és más városokban is evakuálni kellett embereket.
Lengyelországban több helyen már több eső esett, mint az 1997-es úgynevezett „millenniumi árvíz idején ”– mondta Donald Tusk miniszterelnök. A délnyugat-lengyelországi folyók vízszintjének emelkedése miatt felhívta a polgárok figyelmét, hogy időben meneküljenek biztonságba.
Kritikus a helyzet a Glatzer-havasok egyik gátjánál, Lengyelország és a Cseh Köztársaság határán. „A Miedzygorze-i gát túlcsordult. Bár a vizet leeresztik, így is elérte a maximális szintet. A vízbeáramlás hatalmas” – írta az alsó-sziléziai Bystryca Klodzka önkormányzata az X-en. A vízügyi hatóság közlése szerint az alacsonyan fekvő falvak lakóit evakuálták.