Erre kérte Szjjártó Péter az ENSZ főtitkárát

A külgazdasági és külügyminiszter arra kérte fel helyi idő szerint csütörtökön New Yorkban António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy végre tárgyaljon egymással az Egyesült Államok és Oroszország.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlése 79. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 25-én (Fotó: MTI/KKM)

A tárca közleménye szerint a miniszter az ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalását követően kiemelte, hogy rendkívüli kockázatot jelent ma a globális biztonságra nézve az, hogy a világpolitika legjelentősebb szereplői képtelenek vagy nem hajlandóak beszélni egymással. 

Pontosan tudjuk, hogy ez annak a kockázatával jár együtt, hogy a világot újra blokkokra szabdalhatják, és visszatérhetünk a hidegháború rémálmához, amit jó lenne elkerülni – figyelmeztetett. 

 – tudatta a tárcavezető. 
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a világ lassan ezer napja él az ukrajnai háború árnyékában, és pontosan lehet tudni, hogy amerikai-orosz párbeszéd nélkül nem lesz lehetséges véget vetni a konfliktusnak. 
Majd kijelentette, hogy ezért abban is António Guterres segítségét kérte, hogy az ENSZ visszatérhessen a megalapításakor megfogalmazott célkitűzésekhez, ahhoz, hogy platformként szolgáljon az egymással rossz viszonyban lévő, adott esetben akár háborúban álló országok közötti párbeszédre. Illetve ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy a világszervezetet nem hasonlóan gondolkodó országok klubjaként hozták létre. 

 – összegzett Szijjártó Péter.

Ukrajna elnöke Washingtonba utazott, ahol találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel. Volodimir Zelenszkij azt kérte tőlük, hogy engedélyezzék az Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow rakéták és az amerikai gyártmányú ATACMS rakéták felhasználását az orosz erők ellen, mélyen Oroszország területén. Zelenszkijnek csalódottan kellett távozni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

A nyugati országok jelenleg csak a határ menti orosz erők elleni támadásokra engedélyezték a rakéták bevetését. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hiába könyörgött Bidennek a korlátozások feloldása érdekében, csalódottan hagyta el a Fehér Házat.

Volodimir Zelenszkij még a két és fél éves háborúban való győzelmi tervével is megjelent a találkozón, de Washington nem jelentett be változást a távolsági rakéták használatát illetően. Ez kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett arra, hogy egy nagyméretű hagyományos légicsapás Oroszország ellen, amelyet a Nyugat által támogatott Ukrajna indítana, nukleáris válaszreakciót válthatna ki.

 – mondta Biden a Zelenszkijjel a Fehér Házban tartott találkozójuk után. 

Zelenszkij nem azt kapta, amit szeretett volna

A megbeszélés előtt Biden ígéretet tett arra, hogy fokozza az amerikai támogatást Ukrajna számára.

Az Egyesült Államok  5,5 milliárd dollárt tesz elérhetővé katonai támogatásként az amerikai készletekből való lehívással Ukrajna számára a Biden-kormányzat hivatali idejének lezárásáig – közölte Joe Biden elnök csütörtökön, mielőtt a washingtoni Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.

Joe Biden közleménye szerint az 5,5 milliárd dollár (mintegy 1700 milliárd forint) az amerikai Kongresszus által korábban megszavazott keret teljes felhasználását jelenti.

Az elnök azt is közölte, hogy Ukrajna nagy távolságú támadóképességének erősítése érdekében arról határozott, hogy országa nagy lőtávolságú eszközökkel, azaz precíziós támadásra alkalmas JSOW típusú siklóbombákkal látja el az ukrán haderőt.

Joe Biden egyben bejelentette, hogy az amerikai védelmi minisztérium 2,4 milliárd dollár további kiegészítő biztonsági támogatásra adott megbízást az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében, ami gyártási megrendelést jelent, és ezúttal légvédelmi eszközökre, valamint drónokra és egyéb eszközökre, és az ukrán védelmi ipar erősítésére vonatkozik.

Joe Biden közleményét azzal zárta, hogy az Egyesült Államok el fogja látni Ukrajnát azokkal az eszközökkel, amelyekre szüksége van, hogy megnyerje a háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön Joe Biden és Volodimir Zelenszkij találkozója után tartott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az ukrán elnök nagy vonalakban ismertette úgynevezett „győzelmi tervét”, és ennek nyomán a következő időszakban az amerikai kormányzat részletesen értékeli majd az ukrán elképzelést.

Kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy az ukrán tervezet nem csak a háború lezárása érdekében tartalmaz javaslatokat, de egy újabb háború megelőzése érdekében.

A fehér házi illetékes azt is közölte, hogy az ukrán „győzelmi terv” októberben a Németországban összehívott Ukrajna Védelmi Kontaktcsoport ülésén is napirenden lesz, amelyen az ukrán haderőt támogató nemzetközi koalíció tagjai magas szinten képviseltetik magukat.

Az ukrán elnök a Joe Biden-nel tartott megbeszélést követően külön egyeztetett Kamala Harris alelnökkel, demokrata elnökjelölttel.

Volodimir Zelenszkij New York-ban az ENSZ Közgyűlése kiemelt hetének keretében a biztonsági Tanács Ukrajnáról szóló keddi tanácskozásán azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni.

Az Egyesült Államok a csütörtökön bejelentett jelentős, 5,5 milliárd dolláros ukrajnai támogatási csomag mellett szerdán 375 millió dolláros hadisegítségről is bejelentést tett, ami az ukrán katonaság sürgős szükségleteinek kielégítését teszi lehetővé, így a harctéren kritikus fontosságú 105 és 115 milliméteres lövedékeket, valamint HIMARS-rakétákat, Javelin páncéltörő eszközöket, aknavédelemmel rendelkező páncélozott-, hídrakó és egyéb harci járműveket tartalmaz.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ukrajinszk települést – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a korábban 10 500 lakosú városban az előzetes becslések szerint másfél-háromezer civil maradhatott, akiknek az orosz hadsereg most segítséget nyújt. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 13 az orosz erők által visszavert ellentámadások száma, Kurszk megyében pedig egy ellentámadási és három – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem 2300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 340.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több, a hadiipart ellátó energetikai létesítményt, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, 12 tábori lőszerraktárt, valamint két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, öt darab 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy nagy hatótávolságú Neptun irányított rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 45 drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy támadás érte a Hmelnyickij megyei Sztarokosztjantyiniv repülőterét, ahol amerikai F-16-os vadászgépek állomásozhattak.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 12 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 17 400 embert, 130 harckocsit, 62 gyalogsági harcjárművet, 95 páncélozott személyszállító járművet, 824 páncélozott harcjárművet, 525 gépkocsit, 142 tüzérségi löveget és 31 sorozatvetőt veszített. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben hat tűzoltó sebesült meg ukrán tüzérségi csapás következtében.

Katar moszkvai nagykövetségén csütörtökön Oroszország kilenc gyermeket adott át ukrajnai rokonainak. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman elmondta, hogy a csoportban nyolc 12 és 17 év közötti fiú és egy 17 éves lány volt. Többen közülük a nagyszüleiknél tartózkodtak Oroszországban.

A Kommerszant gazdasági napilap szerint szerdán szintén katari közvetítéssel négy, az ukrán fél által átadott gyermek tért vissza Oroszországba. A lap szerint eddig 62 családból összesen 80 gyermeket egyesítettek ukrajnai és harmadik országbeli rokonaival, 13 gyermek pedig oroszországi családjához tért vissza.

Lvova-Belova szerint még 18 gyerek vár az oroszországi rokonságával való újraegyesítésére. Közülük nyolcan Európában vannak: Svájcban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában. Az orosz gyermekjogi ombudsman szerint Ukrajnával könnyebb tárgyalni ebben a kérdésben, mint az uniós országokkal.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a RIA Novosztyi hírügynökségett, hogy eddig 785, Ukrajna oldalán harcoló külföldi „zsoldos” ügyében nyújtott be vádiratot a bíróságra.