Elrettentő nukleáris "kísérletről" beszél Moszkva

Az Interesting Engineering értesülései szerint cézium-137 

 így nem elképzelhetetlen, hogy egy elrettentő nukleáris kísérletet készít elő Moszkva.

Hozzáteszik: a településeken észlelt radioaktív izotópok szintje a levegőben „nagyon alacsony”, de arra enged következtetni, hogy valami nukleáris tevékenység erősödik a szomszédos Oroszországban. Az izotópokat szeptember 9-én és 12-én észlelték a hatóság szakemberei.

Ugyan a cézium-137 szintje magasabb a normálisnál, de ez az emberekre és a környezetre még nem jelent veszélyt. A lap felidézi: 

Emlékeztetnek, hogy Moszkva utoljára 1990-ben hajtott végre atomfegyver-kísérletet. Most nyugati és orosz elemzők szerint Vlagyimir Putyin elrettentő üzenetként végrehajthat egy ilyet, amennyiben a Nyugat engedi Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal támadja Oroszországot -írta a Mandiner.

Oroszországot békére kell kényszeríteni?

Az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

„Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi nemzetközi előírást és szabályt sértett meg, hogy nem fog önmagától leállni, Oroszországot csakis kényszeríteni lehet a békére, és pontosan erre van szükség, Oroszország békére kényszerítésére a háború egyetlen agresszoraként, az ENSZ Alapokmányának egyetlen megsértőjeként” – mondta Ukrajna elnöke.

„Egy napon majd ebben a teremben biztosan azt fogják mondani, hogy véget ért Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja. Nem befagyva, nem kikényszerítve, nem elfeledve, hanem valóban vége” – mondta. „És mindez nem azért fog megtörténni, mert valakinek elege lett a háborúból, vagy valaki elcserélt valamit Putyinnal. Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja azért fog véget érni, mert az ENSZ Alapokmánya működik. Működnie kell. Ukrajna jogának az önvédelemre érvényesülnie kell” – hangoztatta Zelenszkij.

Ukrajna NATO-csatlakozása fontos része Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „győzelmi tervének” – mondta el Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője New Yorkban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű amerikai elemzőintézetben elmondott beszédében.

„Ukrajna NATO-ba való meghívása a győzelmi terv része. Arra is felszólítottam partnereinket, hogy ne fordítsanak figyelmet a helyzet súlyosbodására vonatkozó orosz fenyegetésre” – jelentette ki a tisztségviselő. Szerinte az ukrán győzelmi terv, amelyet Zelenszkij elsőként Washingtonnak terjeszt elő, „világos elképzelést tartalmaz azokról a lépésekről, amelyeket az igazságos és tartós béke biztosításához meg kell tenni”, valamint katonai és diplomáciai stratégiákat egyaránt tartalmaz.

Jermak hangsúlyozta, hogy a fegyvergyártás hatszoros növekedése ellenére Ukrajnának még mindig nincs elegendő erőforrása, technológiája és ideje a teljes önellátásra. Emiatt a katonai segítségnyújtás felgyorsítására szólította fel a szövetségeseket, a prioritások között pedig a légvédelmi rendszereket, a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú fegyvereket és a tüzérségi lövedékeket sorolta fel. Azt mondta, hogy a háborús sikerekhez növelni kell a befektetéseket az ukrán fegyverek gyártásába, és engedélyezni kell Ukrajnának a csapásmérést Oroszország területén és a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna támogatására.

Vladiszlav Vlaszjuk elnöki tanácsadó egy interjúban kijelentette, hogy Oroszországot Kína fegyveralkatrészekkel látja el, amit Ukrajna súlyos problémának tart. Szavai szerint az ukrán hadszíntéren lévő hagyományos orosz fegyverek alkatrészeinek 60 százaléka Kínában készült. Kifejtette, hogy Oroszország kínai alkatrészeket használ drónokban, megfigyelőrendszerekben, sőt rakétákban is. Rámutatott arra, hogy a szankciók ellenére egyes alkatrészeket az Egyesült Államokból, Hollandiából, Japánból, Svájcból és más nyugati országokból is szállítanak Oroszországnak. Vlaszjuk szerint az Európai Unió még tudná fokozni erőfeszítéseit a nyugati termékek Oroszországba való áramlásának megállítására, például felléphetne a Roszatom orosz nukleáris vállalat ellen. „Úgy véljük, hogy Oroszország a Roszatom hálózatait az orosz hadsereg ellátására használja” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij az ABC News amerikai televíziónak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett kedden – azt mondta, hogy Oroszország kínai műholdakat használ az ukrán atomerőművek fényképezésére, Kijev pedig ez alapján azt feltételezi, hogy vélhetően a nukleáris létesítmények ellen készül támadásokat végrehajtani.

Az Ukrajinszka Pravda című lap arról számolt be, hogy az ukrán kormány 71 millió 820 ezer hrivnyát különített el 900 ezer katonai behívó központosított kinyomtatására az év végéig, ezeket tartalékosoknak és más mozgósított hadköteleseknek kézbesítik majd postai úton, ajánlott levélben. A döntés a hírportál szerint a kormány keddi ülésén született.

Kedd délutáni beszámolók szerint újabb orosz légitámadás érte Ukrajna második legnépesebb városát, Harkivot. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint a megyeszékhely négy kerületében voltak becsapódások, többszintes lakóházakat ért találat. Az eddigi adatok szerint hárman haltak meg és 31-en sebesültek meg. Az előzetes információk szerint Oroszország irányított légibombákkal mért csapást Harkivra.

Az ukrán hírszerzés a honlapon nyilvánosságra hozott közleményében arról számolt be, hogy a Harkiv megyei Vovcsanszk városában egységei visszavették a helyi gyárkomplexum teljes területét, és „megtisztították” az orosz erőktől.

Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a közösségi oldalain közölte kedden, hogy előző nap orosz ágyúzások következtében két civil vesztette életét és 18 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy egy nem nagy sebességű légi célpont Fehéroroszország területéről repült be Ukrajnába, ami miatt légiriadót rendeltek el az ország északi részén. További részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 645 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 61 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 65 drónt.

Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, ezért Magyarország kész minden békepárti kezdeményezés támogatására, hogy véget lehessen vetni az emberek szenvedésének Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint kedd este New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén kiemelte, hogy Magyarország a konfliktus szomszédságában közvetlenül szembesül annak negatív következményeivel, és hazánknak az elmúlt két és fél évben annak ellenére is fizetnie kellett ennek az árát, hogy semmilyen felelőssége nincs a harcok kirobbanásában.

„Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, vagy még pontosabban az, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez”

– mondta.

„Mert úgy gondoljuk, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni. Ugyanis minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál több család fog szenvedni, annál több ember kényszerül menekülésre és annál nagyobb lesz a pusztítás” – figyelmeztetett felszólalásában. „És mi, magyarok a szomszédságban nem akarunk további pusztítást, nem akarunk további szenvedést, és nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, különös tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajnában” – folytatta. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és nem csak kommunikációs paneleket használunk, akkor szerintem nyilvánvaló, hogy amit eddig tettek, az egyáltalán nem működött” – vélekedett. Majd közölte, hogy a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború lezárását, a fegyverek számának növelése mindkét oldalon csupán még több áldozathoz és a harcok meghosszabbításához vezetett. Szijjártó Péter ezután rendkívüli aggodalmát fejezte ki az egyre fokozódó eszkalációs kockázatok miatt, külön kitérve az atomfegyverek használatára vonatkozó korábbi nyílt hivatkozásokra.

„Mi, magyarok a tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése mellett érvelünk. Mi, magyarok úgy hisszük, hogy ez a leggyorsabb út a békéhez”

– fogalmazott.

„Az eddig történtek bizonyítják, hogy nincsen megoldás a harctéren, ott csak halottak és pusztítás van”

– fűzte hozzá.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a globális békepárti többséghez tartozik, és készen áll minden olyan kezdeményezésben részt venni, amely előmozdítja a béke ügyét.

„És reméljük, hogy az ENSZ közgyűlési hete közelebb visz minket a háború lezárásához, a békéhez, s az emberek szenvedésének végéhez a szomszédságunkban”

– összegzett.

Brazília és Kína hat pontból álló tervet készített a béketárgyalások megkezdésére Ukrajna és Oroszország között – jelentette be Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.

Lula, aki a kezdeményezésről már telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem árult el részleteket a tervről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban destruktívnak nevezte és elutasította tervet.

A brazil államfő egyúttal figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a libanoni konfliktus is olyan súlyossá válhat, mint a Gázai övezeti, és tűzszünetet sürgetett. „A védelemhez való jog a bosszúra való joggá változott, ami akadályozza a tűzszünet és egy olyan megállapodás létrejöttét, miszerint a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elengedi izraeli túszait” – hangsúlyozta.

A brazil elnök ismételten az ENSZ reformját sürgette, mondván, hogy a világszervezet nem látja el feladatát, ami minden ember képviseletét és a háborúk megfékezését illeti. Lula az ENSZ Alapokmányának olyan értelmű felülvizsgálatát szorgalmazta, amely felértékeli a Közgyűlés szerepét a béketeremtésben és a világszervezet reformjában.

„A gyarmattartó múlt elfogadhatatlan öröksége, hogy a latin-amerikai és az afrikai országok ki vannak zárva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságából” – szögezte le Lula.

Bírálta azt is, hogy a nagyhatalmak minden évben dollármilliárdokat költenek teljes fegyverarzenálok vásárlására, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a szegénység felszámolására, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítanák. „Az én kormányom legfőbb feladata elérni, hogy senki ne éhezzen” – hangsúlyozta.