Elképesztő árvízi károk Csehországban és Lengyelországban

Kénytelen lesz nélkülözni a gázszolgáltatást több ezer háztartás és vállalat az észak-morvaországi Jeseník kisvárosban és további nyolc környező településen a téli időszakban, mert az árvíz megrongált mintegy 210 kilométernyi gázvezetéket a régióban, s ezeket rövid idő alatt nem lehet újjáépíteni – jelentette ki csütörtökön Belá pod Pradedem településen Petr Hladík környezetvédelmi miniszter, aki személyesen kereste fel a katasztrófa sújtotta településeket.

„Már most tudjuk, hogy Jeseníkben és a város környékén több ezer háztartás és vállalat gáz nélkül lesz télen. Az állam már keresi az alternatív megoldásokat az érintett emberek és vállalatok számára” – mondta újságíróknak a miniszter a terepszemle után. Megjegyezte, hogy a gáz nemcsak a lakások fűtése miatt fontos, hanem sok vállalat működése is ettől függ.

„Pillanatnyilag több tucat kilométernyi gázvezeték használhatatlan, s ezek kijavítása műszakilag a téli hónapokig lehetetlen”

– szögezte le Petr Hladík.

A több mint tízezer lakosú Jeseník és környéke az a régió, amelyet a leginkább sújtott a két héttel ezelőtti hatalmas árvíz. „A gázvezeték-hálózat állapota katasztrofális. Mintegy 210 kilométer gázvezeték ma használhatatlan. A szükségállapot jelenleg kilenc települést érint” – közölte Tomás Pernis, a GasNet gázszolgáltató cég szóvivője újságírókkal.

Szakértői bizottság vizsgálja, hogyan lehetne a lakások fűtését átmeneti, ideiglenes gázszállításokkal, illetve villannyal megoldani – jegyezte meg a miniszter. Nagyon óvatosnak kell lenni, mert pontosan nem tudni – s ezért fel kell mérni -, milyen pluszterhelést bír ki a helyi áramszállító és -elosztó rendszer – figyelmeztetett Petr Hladík.

Több ezer háztartás és vállalat lesz kénytelen nélkülözni a gázszolgáltatást az észak-morvaországi Jeseník kisvárosban és további nyolc környező településen a téli időszakban, ugyanis az árvíz megrongált mintegy 210 kilométernyi gázvezetéket a régióban, s ezeket rövid idő alatt nem lehet újjáépíteni – közölte csütörtökön Belá pod Pradedem településen Petr Hladík környezetvédelmi miniszter, aki személyesen kereste fel a katasztrófa sújtotta településeket.

A terepszemle után a tárcavezető elmondta, hogy már most tudni lehet, hogy Jeseníkben és a város környékén több ezer háztartás és vállalat gáz nélkül lesz télen. Ugyanakkor az állam már keresi az alternatívákat az érintettek számára. Hangsúlyozta, hogy a gáz nemcsak a lakások fűtése miatt fontos, hanem sok vállalat működése is ettől függ. Azonban 

A hatalmas árvíz által leginkább sújtott régióban található a több mint 10 ezer lakosú Jeseník, ám Tomás Pernis, a GasNet gázszolgáltató cég szóvivője szerint is katasztrofális a gázvezeték-hálózat állapota, 210 kilométer gázvezeték használhatatlan, kilenc települést érint a szükségállapot.

A miniszter szerint szakértői bizottság vizsgálja, hogyan lehetne a lakások fűtését átmeneti, ideiglenes gázszállításokkal, illetve villannyal megoldani. Mivel pontosan nem lehet tudni, hogy milyen pluszterhelést bír ki a helyi áramszállító és -elosztó rendszer – fűzte hozzá –, nagyon óvatosnak kell lenni.

Németország 120 fős katonai kontingenst küld Lengyelországba, hogy segítsen az árvizeket követő rendrakási munkálatokban, ideértve az infrastruktúra javítását is – közölte csütörtökön Boris Pistorius német védelmi miniszter a lengyelországi Szczecinben tett látogatása során.

Hangsúlyozta, hogy Németország lengyel kérésre küld támogatást, a katonák bevetését egyelőre nyolc hétre tervezik.

Pistorius a NATO északkeleti szárnyáért felelős NATO-parancsnokság létrehozásának 24. évfordulója alkalmából látogatott el csütörtökön Szczecinbe. A parancsnokságot Jürgen-Joachim von Sandrart német altábornagy vezeti.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök már a múlt héten, az árvízi válságstáb wroclawi ülésén jelezte, hogy Németország kész katonákat küldeni árvízvédelmi feladatokra. „Amennyiben német katonákat látnak, kérem, ne essenek pánikba! Segíteni jöttek” – mondta Tusk.

Megsemmisült ingóságaik pótlásához és a téli tüzelő beszerzéshez nyújt további támogatást a romániai árvízkárosultak számára a bukaresti kormány – jelentette be  Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kabinet a múlt héten 10-10 ezer lejes (794 ezer forint) azonnali szükségletekre használható gyorssegélyt utalt ki azoknak a kelet-romániai családoknak, amelyek otthonát elpusztította vagy lakhatatlanná tette az árvíz. Az érintett családok most további 15 ezer lejes utalványokat kapnak, amelyeket a nélkülözhetetlen háztartási cikkek megvásárlására, illetve az otthonok fűtéséhez szükséges tüzelőanyag megvásárlására fordíthatnak – magyarázta a kormányfő, aki szerint több mint 6000 károsult család veheti igénybe a támogatást. Romániában szeptember 14-én a havi átlag háromszorosát kitevő mennyiségű csapadék zúdult az ország keleti részére, az özönvízszerű áradás nyomán több ezer háztartás került víz alá, hét ember életét vesztette.

Mircea Fechet román környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter szerdán közölte: a jelenlegi számítások szerint október elsején éri el Romániát a Dunán érkező árhullám, a vízhozam azonban nem fogja meghaladni a 9200-9500 köbmétert másodpercenként. Ennek kezelése nem jelent gondot a Vaskapu vízierőmű vízlépcsőrendszere számára, hasonló vízhozam volt idén januárban és tavaly decemberben is, anélkül, hogy rendkívüli problémákat okozott volna – magyarázta a miniszter.

Az árhullám biztonságosan áthalad Horvátországon – közölte Tomo Medved horvát miniszterelnök-helyettes, veteránügyi miniszter szerdán a drávaszögi Kiskőszegen (Batina), hozzátéve, hogy nagyobb károkra és rendkívüli körülményekre nem számítanak.

A válságstáb tisztában van az esetlegesen felmerülő kockázatokkal, és amíg az árhullám el nem hagyja Horvátországot, addig fenntartják a készültséget – hangsúlyozta.

Zoran Djurokovic, a Horvát Vizek igazgatója elmondta: felkészülten várták a Duna tetőzését, amely szerdára virradóra elérte a 708 centimétert Kiskőszegnél, a vártnál hatvan centiméterrel alacsonyabbat, és azóta már pár centit apadt. „Ezek azonban még mindig komoly vízállások, és minden szolgálat éjjel-nappal működni fog, amíg az árhullám el nem hagyja Horvátországot” – hangsúlyozta.

Hozzátette: szerdán a Kopácsi-rét természetvédelmi terület – amely a Duna és a Dráva természetes, több mint 23 ezer hektáros árterülete is egyben -, valamint Almás (Aljmas) és Eszék (Osijek) áll terhelés alatt. Pénteken az árhullám eléri Vukovárt, a hétvégén pedig Újlakot (Ilok), majd továbbhalad Szerbiába.

Horvátországi szakaszán a Duna két területen öntött ki, ahol ingatlanokat veszélyeztetett. Ezek ártéri területre épültek. A Kiskőszeghez tartozó Zöld-szigetet kedd óta csak csónakkal lehetett megközelíteni, és az ottaniak, főleg víkendház-tulajdonosok már túl vannak a nehezén. A kelet-szlavóniai Almáson még körülbelül fél métert nőhet a vízszint. A helyiek homokzsákokkal próbálják védeni a nyaralókat.

A Duna Kiskőszegnél lép be Horvátországba, és Újlaknál (Ilok) vonul át Szerbiába. Horvátországi főágának hossza 137 kilométer.