Teljes a zűrzavar Brüsszelben, még mindig nem sikerült felállítani a Bizottságot

Magas rangú európai tisztviselők  nem tartják valószínűnek, hogy még októberben elkezdődhet a biztosjelöltek meghallgatása, ráadásul sorozatos botrányok is lassítják a testület megalakítását.    

A jövő héten dönthetnek az alakuló Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatásának időpontjáról – írja a Politico brüsszeli kiadása. A lap hozzáteszi, a meghallgatások időzítésének kérdése a július 18-án a bizottság elnöki tisztségére újraválasztott Ursula von der Leyen politikai szándékaira is reflektál, aki november 1-jén szeretné megalakítani a testületet.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint jelenleg két lehetséges előterjesztés közül kell választania a meghallgatásokért felelős testületeknek:

az első forgatókönyv szerint október 14. és október 18. között, a második szerint november 4. és 12. között kerülne sor a biztosjelöltek meghallgatására.

Mindkét javaslatot a szocialista Bernard Lange által elnökölt Bizottsági Elnökök Értekezlete fogja előterjeszteni a néppárti Roberta Metsola európai parlamenti elnök által vezetett Elnökök Értekezlete részére, amely a végső döntést fogja meghozni a szerdai napon – erősítette meg Lange a Politico-nak, aki ugyanakkor jelezte: az októberi ütemtervet pusztán demonstratíve fogja felterjeszteni, érzékeltetve annak megvalósíthatatlanságát.

„Ez (az október 14-18. meghallgatásról szóló javaslat – a szerk.) nem egy javaslat, csupán egy demonstráció arra vonatkozóan, hogy ez nem kivitelezhető”

– mondta Lange aki ezt követően hozzátette: arra számít, hogy az Elnökök Értekezlete végül a november 4. és 12. között idősáv mellett foglalhat állást. Lange a bizottságot is kritizálta a késésért. A legfontosabb kritika azzal kapcsolatban éri a novemberi kezdést és az októberi meghallgatásokat, hogy túl rövid idő jutna a felelős bizottságok tagjai részére a jelöltek megismerésére, és így nem tudnák biztosítani az átgondolt döntéshozatalt. Bernard Lange-hoz hasonló állásponton van az októberi meghallgatással kapcsolatban a zöldek egyik képviselője, valamint egy neve elhallgatását kérő parlamenti biztos is.

„Nem fogunk csak úgy pecsétet nyomni a bizottságra”

– fogalmazott Anna Cavazzini zöld párti EP-képviselő. A jelek szerint tehát von der Leyen falakba ütközhet politikai céljainak megvalósításával kapcsolatban.

Az amerikai elnökválasztás miatt akarhatja von der Leyen a novembert

Két uniós tisztviselő beszélt arról a Politico-nak, miért is ragaszkodna Ursula von der Leyen ahhoz, hogy november 1-jén alakítsa meg a következő bizottságot, amely azonban valószínűleg inkább decemberben valósulhat meg.

„Az EU-nak készen kell állnia  az amerikai elnökválasztás utáni időszakra, hogy elkezdődhessen a munka a hatalomátadásért felelős csapattal, hogy képesek legyünk teljes erőbevetéssel részt venni a geopolitikai folyamatok alakításában”

– nyilatkozta egy névtelenségbe burkolózó uniós tisztviselő.

Eric Mamer bizottsági szóvivő szerint ugyan tájékoztatták az uniós törvényhozást, hogy október 14-én szeretnék, ha elkezdődnének a meghallgatások,  parlamenti tisztviselők ugyanakkor jelezték, hogy ennek nem ez a módja.

„A menetrendet senki más, csak az EP határozhatja meg.”

„Nem hiszem, hogy bármit is lehet nyerni azzal, ha nyomás alá akarjuk helyezni a Parlamentet. A Parlament el fogja végezni a maga vizsgálati feladatait, amelyet komolyan fog venni” – mondta egy európai parlamenti biztos. A bizottság megalakítását nagyban nehezíti a tény, hogy az elmúlt időszakban szinte csak botrányoktól volt hangos a folyamat.

Botrányról botrányra bukdácsolás

Az elmúlt időszakban több botrány is kipattant az alakuló bizottság körül. Emlékezetes, szeptember 16-án azonnali hatállyal lemondott Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa, ahogy erről a hirado.hu is beszámolt.

Breton a döntését egy Ursula von der Leyen részére írt nyílt levélben közölte, amelyet az X.com közösségi médiafelületen is megosztott követőivel.

A politikus a lépést azzal indokolta, hogy bár a francia kormány második ciklusra is őt akarta jelölni a biztosi tisztségbe, von der Leyen igyekezett meggyőzni Párizst, változtassa meg a döntést, és ezért cserébe kész volt „egy nagyobb fontossággal bíró pozíciót” juttatni az új francia jelöltnek. A jelek szerint Breton ezzel egyrészről a bizottság elnökének azon stratégiai alapvetésére reagált, miszerint egyenlő arányban válogatna be férfiakat és nőket az új testületbe.

Emellett azt vetette von der Leyen szemére, hogy személyes okok vezették lépésében, továbbá sérelmezte, hogy az elnök nem egyeztetett vele azelőtt, hogy Emmanuel Macron francia államfővel beszélt volna. Ezzel Breton vélhetően a szlovén Marta Kos személye körüli aggályokra reagálhatott, amelyet a fentebb idézett Politico cikkekben is homályosan érintettek. A napokban derült ki ugyanis – írta meg többek között az Euronews –, hogy

Szlovénia biztosi jelöltje, a néppárti Marta Kos a jugoszláv titkosszolgálat ügynöke lehetett.

Az üggyel kapcsolatban azóta az Európai Néppárt (EPP) is megszólalt, akik elfogadhatatlannak nevezték, hogy ilyen háttérrel Marta Kos akár uniós biztos legyen, akár párttag maradjon.

Balos pánik Fitto miatt

A szocialisták, akik a második legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben, azt mondták, hogy változtatások nélkül nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz a jelenlegi neveket parlamenti szavazáson jóváhagyni. A baloldalt különösen aggasztják azok a hírek, amelyek szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jelöltje, Raffaele Fitto alelnöki posztot kap a következő Európai Bizottságban – írja a vezető gazdasági lap.

A szocialisták, akiknek a közelmúltbeli gyenge nemzeti választási eredmények után csak négy biztosuk lesz, attól tartanak, hogy a jobbközép Európai Néppárt (EPP) háttérbe szorítja az általuk kiválasztottakat – teszi hozzá a Financial Times.

Lábbal tiport választási eredmények

A zöldek és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew) képviselőcsoport, amelynek szavazatai alapján az Európai Bizottság elnöke megkapta a posztját, szintén nyilvánosan elítélte Fitto tervezett szerepvállalását. A vitát nemcsak Fitto valószínűsíthető tisztségei okozzák – ő az új bizottságban a gazdaságért és az európai helyreállítási tervért felelhet – hanem az, hogy Fitto lenne a bizottság egyik alelnöke is – egészíti ki az Eunews.it.

A meghirdetett időpont elhalasztását a Politico kínosnak nevezte, míg a Financial Times szerint a parlamenti huzavona rossz előjel a bizottsági tagok európai parlamenti meghallgatását illetően.

Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy kedden Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozícióra jelölte.

Várhelyi Olivér közösségi oldalára feltöltött üzenetében azt írta, a jelölés elismerése annak a több mint száz éve, a világ élén járó magyar egészségügynek és tudásnak, amit olyan nagy nevek fémjeleznek, mint Semmelweis Ignác, Szentgyörgyi Albert vagy Karikó Katalin.

„Óriási a feladat, hogy hitelesen képviseljem ezt a kiválóságot” – fogalmazott Várhelyi, majd úgy folytatta: „kemény munkával igyekszem a bizalmat megszolgálni, ahogy azt az elmúlt öt évben is tettem”.

Várhelyi Olivér magyar uniós biztosként az elmúlt öt évben a bővítésért és szomszédságpolitikáért volt felelős az Európai Bizottságban.

Ursula von der Leyen, az új összetételű uniós bizottság tagjelöltjeinek bemutatásakor közölte: a biztosi testületben Várhelyi Olivér lesz felelős a közös európai egyészségügyi unió felépítéséért, valamint ő fogja vezetni a rák leküzdésére és a betegségmegelőzésre irányuló munkát.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében meghatározó feladatnak nevezte az egészségügyért felelős uniós biztosi munkát.

„Alig vagyunk túl egy, az egész világot megrázó járványon, aminek következményeit a mai napig érezzük. Sok szakember mondja, hogy a járványok korába léptünk. Ez tökéletesen mutatja, hogy az egészségügy az EU jövőjét meghatározó egyik legfontosabb terület” – fogalmazott a képviselőcsoport.

Mindazok, akik politikai elfogultságból most gúnyolódnak a magyar biztosjelölt új feladatain, azok valójában a betegeken és az egészségügyben dolgozókon gúnyolódnak

– hívták fel a figyelmet.

„Fontos és nehéz feladatokat bíztak Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltre. Meggyőződésünk, hogy ezekkel a feladatokkal is sikeresen fog megbirkózni a magyar biztos. Várhelyi Olivér számíthat a támogatásunkra” – emelte ki a közlemény szerint Deutsch Tamás, Fidesz-KDNP képviselőcsoport vezetője, a Patrióták Európáért nevű uniós parlamenti képviselőcsoport tagja.