Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy engedjük be a migránsokat

Magyarországon nem tartózkodnak illegális migránsok, nincs meg az a háttér, amely terrorcselekmények előkészítését, terroristák elrejtőzését, titkos összeesküvő tevékenységet segítené – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bakondi György kiemelte: a migrációval kapcsolatos magyar kormányzati tevékenység és a nyugat-európai között fontos különbség, hogy a magyar kormány – a lakosság többsége által támogatott – álláspontja szerint nem szabad illegális átlépőket beengedni a zöldhatáron, a menekültkérelmeket az Európai Unió határain kívül, Szerbiában, a magyar nagykövetségen lehet intézni.

Nyugat-Európában mindenkit beengednek, azt követően bírálják el a menekültkérelmeket.

Ez növeli a feszültségeket az integráció területén, például a közbiztonság és a vallási kapcsolatok viszonylatában. Ki kellene utasítani azokat, akik nem jogosultak menekült státuszra, de ez rendkívül költséges és „nem is nagyon sikerül” – tette hozzá.

Ez a feszültség növeli az emberekben a félelmet, az idegességet, a bizonytalanságot, ami politikai hatásokkal járt, érezhetően megmutatkozott egyes közelmúltbeli választásokon – közölte.

Bakondi György szerint a súlyos terrorcselekmények utáni politikai megnyilatkozásokat próbálja „most aztán gyorsan aprópénzre váltani” a német kormány azzal, hogy betiltaná a kés használatát, illetve felgyorsítanák a kitoloncolási eljárásokat.

A brüsszeli bürokrácia azt akarja, hogy Magyarország is engedje be az illegális migránsokat, itt bírálják el a kérelmeket, és azután irányítsuk vagy szállítsuk haza azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra, az Európai Unió Bírósága ítéletet is hozott ezért – emlékeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György példátlannak, rendkívül magasnak és indokolatlannak nevezte az ítélet alapján Magyarországra kirótt bírság nyolcvanmilliárd forintos, vagy napi négyszázmillió forintos összegét.

Mindez arra ösztönzi a magyar kormányt, hogy a magyar lakosság, a belső biztonság védelme érdekében megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek garantálni tudják a jelenlegi stabil belbiztonsági helyzetet, megelőzve annak olyan változását, amilyennek tanúi vagyunk Németországban vagy Svédországban – fejtette ki. Ennek elkerülése elsőrangú nemzeti érdek, amely egészen biztosan rendkívül komoly lakossági támogatással bír Magyarországon – emelte ki.

Magyarország készen áll, hogy politikai, jogi, biztonsági eszközökkel, megtegyen mindent „az igazságtalan, nem célszerű elhibázott, óriási nagyságrendű bírság” kivédésére

– emelte ki Bakondi György. A megoldás egyik módjának nevezte az érkezők kérelmének elbírálását, és az arra jogosultaknak egy egyirányú Brüsszelbe szóló busz-, vonat- vagy repülőjegy felajánlását. Így nem állhat elő az a helyzet, ami 2015-ben, hogy a magyar utakon ismeretlen identitású emberek bolyongjanak, keltsenek félelmet – hangsúlyozta Bakondi György.

Szólt arról is: Szerbiában javult az embercsempészek elleni fellépés, emiatt fő útvonaluk már Bosznia-Hercegovina-Horvátország-Szlovénia-Olaszország lett. Ez enyhítette a déli magyar határra nehezedő nyomást. Az elmúlt hetekben a jelentős csökkenés után valamivel több határsértőt fogtak el Magyarországon. Ha a szerb rendőri erők erőfeszítése csökken, előfordulhat, hogy az elsősorban afgán és marokkói bandák újra a magyar határra települnek – tette hozzá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Minek a határőrizet, ha a migránsokat menekülttáborokba kellene szállítani? Továbbá az Európai Unióban beadott menekültkérelmek 25 százalékát Magyarországon kéne elbírálni, ami migránsgettók kialakulásához vezetne – közölte Bakondi György. Ezért a magyar kormány, a lakosság többször kinyilvánított akaratával összhangban, a határőrizeti rendszert nem kívánja felszámolni. Továbbá pert indít az Európai Bizottsággal szemben, hogy térítse meg a határőrizetre eddig elköltött 800 milliárd forintot – tette hozzá.

Felidézte, hogy Magyarországnak az EUB döntése alapján 80 milliárd forint bírságot és további napi 400 millió forint bírságot kell fizetnie, amíg nem érvényesíti az uniós menekültügyi szabályokat. Ez az összeg a hétszerese annak, amit az Európai Bizottság indítványozott a bíróság számára – mondta. Arról is szólt, hogy a magyar és a szerb rendőrség összehangolt tevékenysége nyomán kiszorították a sokszor erőszakos, nem ritkán lőfegyverrel rendelkező migránsokat a déli határövezetből, és a migránsok a bosnyák–horvát határ felé indultak. Ezzel együtt az ellenérdekű migránsbandák, akik korábban a magyar-szerb határon akár géppisztollyal és kézigránáttal is harcoltak egymással, most Szarajevóban csaptak össze – közölte.

Ez azt jelenti, hogy az egyes bevándorlók késsel vagy lőfegyverrel is felszereltek, ez is mutatja, hogy az illegális migráció az érintett ország biztonságára veszélyt jelent – mondta Bakondi György.

Az európai országok már most is alternatív megoldásokat keresnek a migráció megfékezésére. Olaszországból Albániába szállítják a menekültkérelmük elbírálásának idejére a migránsokat. Az előző brit kormány pedig Ruandába vitte volna a bevándorlókat, ám az új kormány elállt a tervtől. Rögtön újra is indult a menekültáradat a La Manche-csatornán keresztül – közölte.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy vélekedett: már az uniós választások eredményén látszott, de a német tartományi választások eredményén is látszik, hogy az európaiak egyre inkább elégedetlenek az EU migrációs politikájával.

Ha Magyarország végrehajtaná az EUB döntését, értelmét veszítené a kerítés, hiszen mindenkit be kellene engedni.

Utána pedig hiába születne a kitoloncolásukról döntés, az európai tapasztalatok szerint ez tízből kilenc esetben nem sikerül – tette hozzá. Az elmúlt évek terrorista támadásainak végrehajtói között nagy számban voltak olyanok, akiket kiutasítottak, ám mégis maradtak – mondta Bakondi György.

Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence emlékeztetett, Magyarország a déli határon épült kerítéssel nemcsak a saját határait, hanem Európa külső határait is védi,

2015 óta pedig egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök és határvadászok.

Az Európai Unió Bírósága mégis „aránytalan, igazságtalan”, „gigantikus” bírságot szabott ki Magyarországra, amellyel arra akarják kényszeríteni az országot, hogy engedje be tömegesen az illegális bevándorlókat, és adja fel az eddigi migrációs politikáját – mondta az államtitkár. Magyarország ezért most azt vizsgálja, hogyan tudna az Európai Unió Bíróságán ellenpert indítani a határvédelemmel kapcsolatos költségek megtérítésére – tette hozzá.

„Ha pedig az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket”

– jelentette ki Rétvári Bence.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a brüsszeli polgármester a javaslatra úgy reagált, hogy ezzel felforgatnák a brüsszeliek mindennapjait. Magyarország pedig azért védi a déli határt, hogy ne forgassák fel a magyarok mindennapjait – mondta válaszként az államtitkár. Rétvári Bence hangsúlyozta,

2015 óta a magyar migrációs politika működik, szemben az Európai Unió migrációs politikájával.

A magyar rendszer alapja a külső határ védelme: csak legálisan, okmányokkal, a határátkelőhelyeken lehet belépni az országba, de természetesen vannak menekültügyi szabályok is, amelyek megfelelnek a nemzetközi egyezményeknek – közölte az államtitkár. Rétvári Bence úgy fogalmazott, felháborító, hogy az Európai Unió nem elismeri és anyagilag kompenzálja a magyarok tevékenységét, hanem támadja azt.

Kuczik János rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felidézte: 2015-ben, a tömeges illegális bevándorlás kezdetén sem a határőrizeti infrastruktúra, sem a jogi környezet nem volt megfelelő ahhoz, hogy hatékony támogatást biztosítson a rendőrségnek a migránsok elleni fellépésben. Azóta viszont megépült a déli határzár, megteremtették a megfelelő jogi alapot az intézkedésekhez, jelentősen növelték a rendőrség hivatásos állományának létszámát, valamint határvadászokat toboroztak – számolt be róla Kuczik János.

Mindennek köszönhetően 2019-ig hatásosan tudták megakadályozni az illegális határátlépéseket, azóta viszont évről évre emelkedik a próbálkozók száma: 2022-ben naponta átlagosan 740-en, egy év alatt pedig összesen több mint 270 ezren próbáltak átjutni – mondta a rendőrfőkapitány-helyettes. Kuczik János arról is beszélt, milyen kihívások elé állította a rendőrséget a migráció az utóbbi években: az illegális bevándorlók és az embercsempészek egyre durvább fegyverekkel támadnak rájuk, megrongálják a határzárat és az autóikat is, valamint rossz műszaki állapotban lévő járműveikkel a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyva veszélyeztetik a közlekedőket.