Berlinben újabb tervek készülnek az illegális migráció visszaszorítására

Újabb lépéssel csökkentené a német szövetségi kormány az országba érkező irreguláris migránsok számát: a határok lezárása után a juttatásokat is megvonja Berlin – mutatott rá pénteki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a migrációs nyomás növekedésére válaszul 2025 januárjától újabb szigorításokat léptet életbe a német kormány. Jövő év elejétől csökkennek a menedékkérőknek járó juttatások. Christian Lindner pénzügyminiszter már a solingeni késelést követően javasolt további intézkedéseket az illegális bevándorlás mérséklésére, mondván csökkenteni kell a német jóléti államnak a vonzerejét.

A Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke nemrégiben a Rheinische Postnak adott interjúban beszélt arról, hogy a Scholz-kormány a szociális kártyarendszer és az ideiglenes határellenőrzések bevezetésével, valamint a Dublini rendelet hatálya alá esők szociális támogatásának eltörlésével komoly szakpolitikai eredményeket ért el a migráció terén.

Németországban jelenleg a szociális juttatások mértéke a kérvényezők lakhelyétől és családi állapotától függően változik. Az önálló háztartásban élő, egyedülálló menedékkérők és irreguláris migránsok havi 460 euróban, a közösségi lakhelyeken élők pedig 430 euróban részesülnek. A befogadó központokban élők, akiknek szállását és étkezését a német állam biztosítja, havi 164 eurót kapnak személyes kiadásokra. Az új rendelkezések értelmében viszont minden csoport esetében 13 és 19 euró közötti csökkenés várható. Noha a pontos értékeket eddig nem határozták meg, a szociális és munkaügyi minisztérium szóvivője szerint jelentős mértékben fognak csökkenni a támogatások – írták.

A német kormány már korábban is igyekezett visszafogni a migránsoknak járó szociális juttatásokat: 2024 januárjában egy sor szigorú változtatás lépett életbe, tavaly novemberben pedig a szövetségi kormány és a tartományok vezetői megállapodtak, hogy meghosszabbítják a magasabb segélyezési kategória eléréséhez szükséges időszakot. A korábbi rendszer legalább 18 hónapnyi Németországban való tartózkodást követelt meg a kérvényezőtől, aki ez idő alatt havi 410 euró szociális támogatást kapott, majd a segély teljes, 460 eurós összegét. A 2024 januárjában hatályba lépett szabályozással viszont 36 hónapra emelkedett a teljes szociális támogatás megszerzéséhez szükséges időszak. A pénzügyminiszter szerint

a szigorítás csaknem egymilliárd euró megtakarításhoz, illetve a német jóléti állam vonzerejének mérsékléséhez vezetett.

A szociális juttatások mérséklésének szükségességét a számok is igazolják: Németországban – az ukránokat is beleszámítva – 3,48 millió menekült és irreguláris migráns tartózkodik, 600 ezerrel többen, mint a 2023-as migrációs rekordévben.

Gerald Knaus liberális osztrák migrációkutató (aki eddig rendszeresen támadta a szigorú magyar migrációs politikát) a szociális juttatások csökkentéséről pozitívan nyilatkozott. Szerinte a döntés biztosítja, hogy kevesebb pénzügyi támogatásban részesüljenek a menedékjogra nem jogosult irreguláris migránsok, mint ahogy az véleménye szerint Ausztria példáján is látható.

Parlamenti választásokat tartanak ma Ausztriában, a 2015-ös migrációs válság után ismét az illegális bevándorlás került a kampányok középpontjába – mutatott rá Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták: kormányváltás jöhet Ausztriában a vasárnapi választásokat követően:

a közvélemény-kutatások előrejelzései szerint az első helyet a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezheti meg a voksok 27–29%-ával,

maga mögé sorolva a Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppártot (ÖVP) 25-26%-kal. Harmadik helyen végezhet Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) a szavazatok 20%-ával. A parlamentbe továbbá bejuthat az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) (10%) és a jelenlegi kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Zöld Párt (7%) is. Noha az öt párt kampányprogramjában a gazdasággal és az országot sújtó áradásokkal kapcsolatos kérdések is megjelentek, kiemelt helyet kapott a migráció.

Herbert Kickl, az FPÖ elnöke, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő mellett alapítója a Patrióták Európáért szövetségnek, teljes csődnek nevezte a jelenlegi ÖVP-Zöldek koalíció migrációs politikáját.

Idén szeptemberig 72 000 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, ami a 2015-ös válság adataihoz közelít.

– emelte ki Herbert Kickl.

Győzelem esetén az FPÖ migrációs vészhelyzetet hirdetne ki, megakadályozva további menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét és csak olyan menedékkérők kérelmeit fogadná el, akik nem haladtak keresztül biztonságos harmadik országokon. Az FPÖ tervei között szerepel a menedékkérőknek járó szociális juttatások és a családegyesítés lehetőségének eltörlése.

Az ÖVP szintén a migrációs politika megreformálásáról írt választási programjában, melyben szerepelt, hogy a menekültügyi eljárásokat harmadik országokba szerveznék ki, csökkentenék a pozitívan elbírált migrációs kérelmek számát, emellett növelnék a kitoloncolások mértékét, tavaly 12 900 külföldit utasítottak ki az országból.

A baloldali SPÖ az irreguláris migránsok EU-n belüli szétosztásával csökkentené az Ausztriára nehezedő migrációs nyomást. A párt szerint ugyanis egyes államok, köztük Magyarország, nem tesznek eleget az európai jog rendelkezéseinek, túl nagy terhet róva Ausztriára. A menekültügyi eljárásokat az EU külső határainál folytatná le, ehhez pedig közös „menekültügyi irodák” létrehozását javasolja. Az SPÖ a kitoloncolások kérdését pedig harmadik országokkal kötött megállapodásokon keresztül oldaná meg, hasonlóan a jobboldali pártokhoz.

A Zöldek programjukban a migrációra mint emberi jogra tekintenek és a legális útvonalak kialakításának fontosságát hangsúlyozzák. A párt kiemelt figyelmet fordítana a kiskorú, kísérő nélkül érkező migránsokra, valamint a veszélyeztetett csoportok tagjaira: a kiskorúak esetében a gyermekvédelmi szolgálat minél gyorsabb bevonását, utóbbi esetben a hatáságok képzését javasolja.

A NEOS migrációs programját Yannick Shetty, a párt integrációért felelős szakpolitikusa mutatta be: céljuk az irreguláris migráció és összességében a migráció visszaszorítása. Programjukban a liberálisok a bevándorlási törvény módosítása és a szakképzett munkaerő külföldi toborzása mellett az irreguláris migráció elleni fellépést is kiemelten kezelik. Utóbbit harmadik országokkal kötött migrációs megállapodásokon keresztül igyekeznek mérsékelni. A párt 180 napban maximalizálná a menekültügyi eljárások hosszát.

A parlamentbe jutásra esélyes pártok tehát kiemelt szakpolitikai kérdésként tekintenek a migrációra, így a következő ciklusban minden bizonnyal változni fog az osztrák bevándorláspolitika.

Egy nappal a szövetségi parlamenti választások előtt is vezetett a közvélemény-kutatások szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), de az eredmény kiélezett lehet, mivel az Osztrák Néppárt (ÖVP) is erősödött az elmúlt időszakban. A Die Presse friss helyzetértékeléséből kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb szövetségeseinek győzelmét vetítik előre az elmúlt évek nehézségei, beleértve a Covid-19 járványt, valamint az osztrák gazdaság visszaesését. A lap felidézi, hogy az európai parlamenti választásokon is magabiztosan nyert a Herbert Kickl vezette FPÖ, amelynek megválasztott képviselői a június végén alapított Patrióták Európáért parlamenti frakció tagjai. Az FPÖ a Fidesz mellett a patrióták egyik társalapítója, ezért a választások várható eredményének fényében tovább erősödhetnek a kapcsolatok Magyarország és Ausztria között.

A közvélemény-kutatások egy másik fontos tanulsága, hogy 

az osztrák emberek a migráció és a bűnözés miatt aggódnak legjobban, a migrációt a választók 43 százaléka tartja aggasztónak, a bűnözést pedig 34 százalékuk.

Ausztriában szintén kiemelt téma az egészségügy helyzete, a választók 32 százaléka szerint aggasztó a helyzet, míg az infláció az emberek több mint negyedét aggasztja. A migrációs helyzettel kapcsolatos elégedetlenség nőtt az elmúlt egy évben.

A Néppárt vagy a szocdemekkel (és szükség esetén a Zöldekkel vagy liberálisokkal) fog össze, a Szabadságpártot elzárva a kormányzástól; vagy pedig minden korábbi, konfliktussal és koalíció-szétrobbanással végződő közös kormányzási tapasztalat ellenére újra visszatér a Szabadságpárthoz. Felmérések szerint az osztrák választók körében a Néppárt és a Szabadságpárt összefogásának van a legnagyobb támogatottsága. Karl Nehammer néppárti kancellár korábban ugyanakkor kijelentette, hogy nem kívánnak összefogni a Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal. Az egyik vagy mindkét pártban felmerülő személycserék azonban változtathatnak az álláspontokon.

Orbán Viktor osztrák szövetségese keményvonalas nézeteket képvisel a migrációval kapcsolatban. A Szabadságpárt támogatja 

• a kitoloncolási központok felállítását,
• a kitoloncolások levezénylését a migránsokat kibocsátó országokba, 
• emellett a szigorú határvédelmet is kiemelik. 

A Szabadságpárt álláspontja szerint az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos, a választók számára is kiemelten fontos, határozott fellépés a Néppárttal közös kormányzással tud megvalósulni.

Herbert Kickl vezetésével újra magához tért az elmúlt években radikális párt, és a Kickl-féle radikálisabb, szikár, egyenes beszéddel a mélyből hozta vissza a Strache-féle, bohóckodástól sem mentes és az Ibiza-botránnyal megtépázott Szabadságpárt népszerűségét.

Az országos és globális helyzet az FPÖ-nek kedvezett, a Covid-19-korlátozások elleni népi felháborodás, az Ausztriát érintő tömeges bevándorlás kihívásai, a katonailag semleges, gazdaságilag sokfelé nyitott osztrák kompországot sok szinten kellemetlenül érintő ukrajnai háború és annak szankciói, a dráguló lakhatás és megélhetés mind kiváló témákat jelentettek Kickléknek.

A Szabadságpárt, mint a rendszer és a fősodor jobboldali kritikusa régóta a helyi politika része, több alkalommal kormányon volt az Osztrák Néppárttal egy koalícióban, és olyan is volt – például Burgenlandban –, hogy a szocdemek fogtak össze velük.

A tét viszont most minden korábbinál nagyobb: ha a Szabadságpárt győz, akkor vezető helyzetből szólhat bele a választás utáni tárgyalásokba, bárhogy is alakul azok vége.