Az ukránok amerikai hajókkal próbáltak elfoglalni egy orosz fúrótornyot

Az Orosz Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet 14 amerikai hajóval indított akciót a Krím–2 orosz fúrótorony elfoglalására.

– írták közleményükben.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta közbelépése eredményeként a harcok során nyolc ukrán hajót elsüllyesztettek. A fennmaradó hat ukrán hajó visszafordult, a sebesült katonákat hátrahagyták. Az orosz katonai források szerint az akció kudarcba fulladt, súlyos veszteségekkel járt az ukránoknak.

Az incidens tovább mélyítheti az ukrán katonai vezetésben meglévő belső ellentéteket, újabb kihívások elé állítva az ukrán fegyveres erők hatékonyságát és stratégiai irányvonalát.

Az ukrán különleges erők sikertelen kísérlete a fekete-tengeri fúrótorony elfoglalására rávilágít az ukrán katonai vezetésben fennálló belharcokra. Vaszilij Prozorov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt munkatársa szerint a sikertelen akció a Katonai Hírszerzési Igazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov, és az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij közötti hatalmi harcot tükrözi.

A TASZSZ hírügynökség beszámolója alapján Prozorov úgy véli, hogy az ukrán haditengerészet erőinek minden Oroszország elleni rajtaütése az elmúlt években Budanov parancsnoksága alatt történt, jelentős médianyilvánosságot biztosítva neki. 

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az eddigi legegyértelműbb utalást tette arra, hogy a Fehér Ház hamarosan feloldja a korlátozásokat az Ukrajnának Nyugat által szállított nagy hatótávolságú fegyverek Oroszországon belüli bevetésével kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös megbeszélést tartott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és David Lammyvel, az Egyesült Királyság kül-, nemzetközösségi és fejlesztési ügyekért felelős államtitkárával Fotó: Anadolu via AFP

David Lammy brit külügyminiszterrel közös megbeszélésen Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „az első naptól kezdve” hajlandó volt politikáját az ukrajnai harctéren kialakult helyzet változásainak megfelelően módosítani. „A jövőben is így fogunk tenni” – hangsúlyozta.

Blinken elmondta, hogy ő és Lammy az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel folytatott szerdai megbeszéléseik után jelentést tesznek „főnökeiknek” Joe Bidennek és Keir Starmernek.

A külügyminiszter azt sugallta, hogy Irán ballisztikus rakéták Oroszországba küldése – amely a héten derült ki – megváltoztatta a stratégiai gondolkodást Londonban és Washingtonban. Ez az új fejlemény eszkalációs veszély, jelentette ki.

Brit kormányközeli források szerint már döntés született arra vonatkozóan, hogy Ukrajna használhassa a Storm Shadow cirkálórakétákat Oroszország területén. Valószínű, az erre vonatkozó döntést még nem jelentik be pénteken, amikor Starmer találkozik Biden elnökkel Washingtonban, a két vezető a háború végével kapcsolatos stratégiákról fog beszélni.

A két vezető azt tervezi, hogy egy széles körű külpolitikai megbeszélés részeként megvitatja az ukrajnai háborút és azt, hogy hogyan lehetne annak véget vetni, bár a megbeszélés célja stratégiai jellegű, és nem fognak intenzíven foglalkozni egyetlen fegyverrendszerrel sem.

Veszélyes eszkalációhoz vezetne, ha Washington engedélyezné Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszország nemzetközileg elismert területének mélyére – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televíziónak nyilatkozva.

„Ez egy újabb lehetséges eszkalációs lépés Washington részéről. Washington teljes ellenőrzést gyakorol Kijev felett. Kétségtelen, hogy kijevi vazallusai egyetlen lépést sem tehetnének az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek áldása vagy mindenféle segítsége nélkül, amely egyre mélyül és növekszik. Ez aggasztó, ez veszélyes, ez fenyegető, de eltökéltségünk a különleges hadművelet minden céljának elérése mellett rendíthetetlen” – mondta Rjabkov. A diplomata szerint a kockázat egyre nő, az Egyesült Államok „szó szerint a szakadékba kezd tekintgetni”, és a fantázia világában él, amikor azt képzeli, hogy egy atomhatalmat, mint Oroszország, le lehet győzni a csatatéren.

„Ez nagyon rosszul végződhet számukra és mindazok számára, akik egyszerűen becsukják a szemüket e szörnyű valóság előtt”

– fogalmazott Rjabkov.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg az ATACMS rakétákat ugyanúgy meg fogja semmisíteni, mint a korábban szállított amerikai fegyverrendszereket. Leszögezte, hogy Moszkva nem fogad el semmilyen ultimátumot az ukrán konfliktussal kapcsolatban, akár Koppenhágában vagy Bürgenstockban – az Ukrajnáról szóló korábbi konferenciák helyszínein – mutatják be őket, a harctéren kialakult realitásokból kell kiindulni.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt a vádat fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a NATO-közösség egésze áll minden orosz területen végrehajtott „terrortámadás”, egyebek között a Moszkvához közeli Ramenszkoje lakóházaira keddre virradóra mért dróncsapások mögött.

„Természetesen tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy a kijevi rezsim csak egy eszköz, hogy Washington és London áll mögötte, és irányítja a kezét”

– mondta. Kifogásolta, hogy a brit és amerikai hatóságok és a szakszolgálatok következetesen az orosz belpolitikai helyzet megingatására törekednek a „rendszeren kívüli” ellenzék támogatásával, amely nem ellenzékként, hanem a befolyásolás ügynökeként lép fel.

Victoria Nuland volt megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes egy minapi nyilatkozatát bizonyítéknak nevezte arra, hogy a nyugati országok ellenérdekeltek az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésében. Mint mondta, Washington részese volt annak, hogy Ukrajna elutasította az Isztambulban 2022 tavaszán elért orosz-ukrán megállapodást. Nuland az Oroszországban külföldi ügynöknek nyilvánított Jurij Zigar újságírónak adott, a YouTube-on augusztus 30-án közzétett interjújában egyebek között arról beszélt, hogy amerikai részről Kijev számára előnytelennek minősítették a részvétele nélkül parafált megállapodást, amelyet az ukrán fél utólag mutatott meg neki.

Zaharova bűnös „összejátszással” vádolta meg Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát abban, hogy a saját céljai érdekében „lerombolja egy harmadik ország államiságát”, lesüllyesztve azt „egy terrorista bandaalakulat szintjére”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva sem közvetlenül, sem közvetítőkön keresztül nem kapott felvilágosítást Berlintől Olaf Scholz német kancellár Ukrajnával kapcsolatos „béketervéről”. Megismételte, hogy az orosz fél nem utasítja el a tárgyalásokat, rámutatva, hogy a Scholz vezette német hatóságok csak úgy tudnák bizonyítani a békés rendezés iránti hajlandóságukat, ha abbahagynák a fegyverszállításokat Ukrajnának.

„Természetesen a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadások elítélésével párosulva. És az egész tisztátalanság és abszolút náci ideológiai hozzáállás szponzorálásának megszüntetésével”

– mondta Zaharova.

Bátornak és tiszteletre méltóak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait, amelyek szerint a nemzetközi közösségnek elfogadhatatlannak kellene minősítenie, hogy náci jelképeket harcoló fegyveres alakulatok működnek Ukrajnában.