Az ukrán kémfőnök őszintén beszélt a nehézségekről

Ukrajna kémfőnöke szombaton kijelentette, hogy az irányított bombák fokozott orosz gyártása, valamint az Észak-Koreából érkező tüzérségi lőszerszállítások komoly problémákat jelentenek az ukrán erők számára a harctéren – jelentette a Reuters.

Az ukrán katonai hírszerző ügynökség, a GUR vezetője, Kirilo Budanov szerint az Oroszországnak nyújtott észak-koreai katonai segélyek keltik a legnagyobb aggodalmat Kijevben.

Ukrajna és az Egyesült Államok, valamint más országok és független elemzők szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezető rakéták és lőszerek szállításával segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, cserébe Moszkva gazdasági és egyéb katonai segítségéért.

Az ukrán erők több mint 30 hónapos teljes körű invázió után is megfeszített erővel dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az orosz előrenyomulást az ország keleti részén fekvő kulcsfontosságú városok felé. Az ukrán erők a nyugat-oroszországi Kurszk régióba is behatoltak – emlékeztetett a Reuters.

– Az Iszkander típusú rakéták gyártásának felfutása azt eredményezte, hogy Oroszország „tömegesen használja” a fegyvereket Ukrajna megtámadására – mondta Budanov.

Az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni idei csapások jelentős károkat okoztak az ország elektromos hálózatában, ami áramkimaradásokhoz vezetett. Volodimir Zelenszkij elnök ismét légvédelmi támogatásért könyörgött Ukrajna szövetségeseihez.

Budanov szerint az orosz belső tervezés azt mutatja, hogy Moszkva a jövő év közepén létszámhiánnyal néz szembe.

Magyarország –, ahogy azt korábban deklarálta – továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnába – jelentette ki Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke szombat este a NATO legmagasabb szintű katonai szervezete, a Katonai Bizottság szeptember 13. és 14. között zajló ülését követően.

Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke nyilatkozatában kiemelte, hogy Magyarország továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnába

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A vezérezredes a Prágában rendezett esemény után közölte: a NATO-tagországok vezérkari főnökei találkozójának középpontjában továbbra is az orosz–ukrán háború volt, hiszen „ez ma az egész NATO szempontjából a legfontosabb kérdés”.

Mint mondta, az ülésen áttekintették az aktuális tendenciákat, cselekményeket, továbbá tárgyaltak ezzel összefüggésben a NATO úgynevezett éberségi tevékenységéről, így a tagországokban felállított harccsoportok felkészítéséről, kiképzéséről, együttműködésükről, valamint a korábban elfogadott védelmi tervek megvalósításáról is egyeztettek.

Böröndi Gábor beszámolt arról, hogy a találkozón felszólalva kifejtette: Magyarország nem halálos fegyverekkel támogatja Ukrajnát, de – ahogy azt korábban deklarálta – fegyvert továbbra sem szállít, ezzel együtt folytatja – magyar, horvát, török és olasz katonákkal – Magyarországon a NATO-tagság keretében felállított úgynevezett éberségi harccsoport felkészítését, kiképzését.

A találkozón megfigyelhető hangulat kapcsán azt mondta: az orosz–ukrán háború korábbi időszakában a végkimenetellel kapcsolatos várakozások bizonyos tagállamok részéről nagyon pozitívak voltak, de mára „mintha ez a pozitivizmus nem lenne olyan magas” – fogalmazott.

Ezzel együtt, folytatta, egyre többször előkerülő téma a bizottságban, hogy mi lesz, amennyiben békével vagy fegyverszünettel folytatódik egyszer az orosz–ukrán konfliktus, illetve hogy a NATO miként készíti fel magát a 21. század kihívásaira, a nemzeti haderőfejlesztési terveket pedig miként hangolják össze a NATO terveivel.

Böröndi Gábor kitért rá, hogy a találkozó margóján külön szakmai megbeszélést folytatott Christopher G. Cavoli vezérezredessel, a Szövetséges Európai Haderők főparancsnokával, illetve Franciaország és Horvátország képviselőjével, utóbbival például áttekintették a Székesfehérváron állomásozó többnemzeti hadosztály jövőjét.

Hollandia egy szövetségesének döntése miatt nem tudja elküldeni Ukrajnának az ígért Patriot légvédelmi rendszereket. Erről az NL Times portál számolt be az ország védelmi minisztériumára hivatkozva.

A beszámoló szerint az amszterdami partner megtagadta a szállításban való részvételt. A védelmi minisztérium nem pontosította, hogy kiről van szó.
Júniusban vált ismertté, hogy Hollandia egy másik meg nem nevezett országgal együtt egy Patriot légvédelmi rakétarendszert kíván átadni az ukrán fegyveres erőknek (AFU). A szállítás feltételeit nem hozták nyilvánosságra az információ Oroszország elől való elrejtése érdekében.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.

Az ukrán légvédelem 76 iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónból 72-t lelőtt az ország középső, déli és keleti részén fekvő 12 régió felett – közölte a légierő.

Volodimir Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „több képességre van szükségünk a légipajzs, a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének megerősítéséhez, hogy továbbra is megvédjük az életet és a népünket”.

A politikus még ebben a hónapban az Egyesült Államokba utazik – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség.

Azonnali beszámolók nem érkeztek áldozatokról, de a hatóságok az ország több részén épületekben keletkezett károkról tettek bejelentést.

A kijevi városi hatóságok közölték, hogy szombaton kora reggel dróndarabok hullottak egy önkormányzati épületre a városközponttól északra fekvő Obolon kerületben, de a helyszínen nem keletkezett tűz.

A Kijevet körülvevő régió kormányzója szerint a törmelékek több magánházat és egy kereskedelmi ingatlant is megrongáltak, valamint betörték egy magas lakóépület ablakait.

A déli Odessza régióban a törmelék több kereskedelmi épületet és magánházat is megrongált, és több tűzesetet is okozott.

Ukrajna számos régiójában három-öt órán át szólt a légiriadó az éjszaka folyamán.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Dolinivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán a Donyec-medencében nyolc települést foglaltak el, a kurszki régióban pedig tízet szabadítottak fel.

A szeptember 7-13. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés 88 visszavert ellentámadásról tesz említést, és azt állítja, hogy csaknem 17 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 49 pedig megadta magát.

Az orosz beszámoló az elmúlt hét folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorol fel egyebek között 52 tábori lőszerraktárt, harminc harckocsit, 147 páncélozott harcjárművet, kilenc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, harminc francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 25 rakétáját, valamint 433 drónt, közülük 347-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

A minisztérium szerint a nevezett időszakban az orosz hadsereg 39 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipari komplexumot támogató olaj- és gázipari és energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, lőport és taktikai rakéták alkatrészeit gyártó műhelyekre, drónokat összeszerelő és tároló létesítményekre, katonai raktárokra, valamint az ukrán csapatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Zaporizzsja megyében két civil életét vesztette, három pedig megsebesült ukrán csapások következtében.

Pénteken újabb fogolycserét hajtotta végre: a felek egyformán 49 embert bocsátottak szabadon.