Az oroszok közölték, hogy mikor ér véget a háború

Oroszországnak nincs más választása, mint elérni az ukrajnai különleges katonai művelet összes célját – jelentette ki kedden szokásos napi sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Hozzáfűzte: amint a célokat elérik, a különleges katonai művelet véget ér.

A szóvivő megismételte Vlagyimir Putyin elnök korábbi figyelmeztetését, hogy amennyiben a Nyugat engedi, hogy Ukrajna nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal mérjen csapást orosz területekre, azt a háborúba való közvetlen beavatkozásként értékelik Moszkvában.

Az elnök Szentpéterváron nagyon világosan megfogalmazta az Oroszországi Föderáció álláspontját – emlékeztetett Peszkov.

Putyin szeptember 12-én leszögezte: a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. „Ez a közvetlen részvételük lesz, és ez természetesen jelentősen megváltoztatja a konfliktus lényegét, természetét” – mondta az orosz elnök, aki szerint egy ilyen lépést követően Oroszország kénytelen lesz meghozni a „megfelelő döntéseket” az új fenyegetések miatt.

Putyin nem részletezte, hogy mik lehetnek ezek az intézkedések. Korábban beszélt arról a lehetőségről, hogy orosz fegyverekkel látnák el a Nyugat ellenségeit, hogy nyugati célpontokat támadhassanak külföldön, és júniusban azt is felvetette, hogy az országon belül az Egyesült Államokat és Európát elérő hatótávolságban telepítenének rakétákat.

Putyin Szentpéterváron arra is figyelmeztetett, hogy „a Nyugat ugyan valami okból azt hiszi, hogy Oroszország sohasem vetne be nukleáris fegyvereket”, ebben azonban téved – mondta -, és hangsúlyozta, hogy a Kreml nukleáris doktrínáját nem szabad félvállról venni.

A Kreml kedden arra is felhívta a figyelmet, hogy a Libanon elleni izraeli csapások „potenciálisan destabilizálják” a Közel-Keletet, és kiszélesítik az ottani konfliktust. „Ez természetesen rendkívüli aggodalomra ad okot számunkra” – mondta Peszkov.

Az orosz hadsereg 81 drónnal és négy rakétával támadta Ukrajnát hétfő éjjel – közölte kedden reggel az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett tájékoztatás szerint 66 drónt sikerült lelőni, viszont 13 másik útját nem tudták nyomon követni.

A délkeleti Zaporizzsja városban az éjszakai orosz támadásokban egy ember meghalt, heten pedig megsebesültek, köztük két gyerek – közölték a helyi mentőszolgálatok.

A közép-ukrajnai Poltava megyében az energetikai infrastruktúra szenvedett károkat, húsz településen leállt az áramszolgáltatás a helyi hatóságok bejelentése szerint. Több lakóház is megrongálódott az orosz csapások következtében, de nem sebesült meg senki.

Ukrán médiajelentések szerint ez volt az első alkalom, hogy a várost úgynevezett siklóbombákkal vették célba. Az éjszakai támadásban 13 lakóépület, két óvoda és több autó rongálódott meg – erősítette meg az ukrán rendőrség.

A város mintegy 60 kilométerre fekszik az orosz hadsereg által megszállt Zaporizzsjai atomerőműtől.

Az orosz erők irányított légibombákkal támadták a Donyecki területen fekvő Kosztyantinyivka várost kedd reggel. Egy ember meghalt, ketten megsebesültek – közölte Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a Telegramon. A támadásban két infrastrukturális létesítményben is károk keletkeztek – tette hozzá.

A település mintegy 12 kilométerre van Csasziv Jar magaslaton fekvő várostól, ahol az ukrán erők megpróbálják feltartóztatni az oroszok nyugati előrenyomulását.

Orosz sajtójelentések szerint az orosz csapatok megkezdték a kelet-ukrajnai Vuhledar város elfoglalását. Jurij Podoljak ukrán születésű, oroszpárti blogger arról írt kedden, hogy orosz alakulatok bevonultak Vuhledarba, és megkezdődött a város ostroma. Az orosz állami sajtó úgy fogalmazott, hogy a Donyeck megyei város harapófogóba került, és a település keleti részén már harcok folynak.

Ukrajna NATO-csatlakozása fontos része Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „győzelmi tervének” – mondta el Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője New Yorkban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű amerikai elemzőintézetben elmondott beszédében.

„Ukrajna NATO-ba való meghívása a győzelmi terv része. Arra is felszólítottam partnereinket, hogy ne fordítsanak figyelmet a helyzet súlyosbodására vonatkozó orosz fenyegetésre” – jelentette ki a tisztségviselő. Szerinte az ukrán győzelmi terv, amelyet Zelenszkij elsőként Washingtonnak terjeszt elő, „világos elképzelést tartalmaz azokról a lépésekről, amelyeket az igazságos és tartós béke biztosításához meg kell tenni”, valamint katonai és diplomáciai stratégiákat egyaránt tartalmaz.

Jermak hangsúlyozta, hogy a fegyvergyártás hatszoros növekedése ellenére Ukrajnának még mindig nincs elegendő erőforrása, technológiája és ideje a teljes önellátásra. Emiatt a katonai segítségnyújtás felgyorsítására szólította fel a szövetségeseket, a prioritások között pedig a légvédelmi rendszereket, a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú fegyvereket és a tüzérségi lövedékeket sorolta fel. Azt mondta, hogy a háborús sikerekhez növelni kell a befektetéseket az ukrán fegyverek gyártásába, és engedélyezni kell Ukrajnának a csapásmérést Oroszország területén és a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna támogatására.

Vladiszlav Vlaszjuk elnöki tanácsadó egy interjúban kijelentette, hogy Oroszországot Kína fegyveralkatrészekkel látja el, amit Ukrajna súlyos problémának tart. Szavai szerint az ukrán hadszíntéren lévő hagyományos orosz fegyverek alkatrészeinek 60 százaléka Kínában készült. Kifejtette, hogy Oroszország kínai alkatrészeket használ drónokban, megfigyelőrendszerekben, sőt rakétákban is. Rámutatott arra, hogy a szankciók ellenére egyes alkatrészeket az Egyesült Államokból, Hollandiából, Japánból, Svájcból és más nyugati országokból is szállítanak Oroszországnak. Vlaszjuk szerint az Európai Unió még tudná fokozni erőfeszítéseit a nyugati termékek Oroszországba való áramlásának megállítására, például felléphetne a Roszatom orosz nukleáris vállalat ellen. „Úgy véljük, hogy Oroszország a Roszatom hálózatait az orosz hadsereg ellátására használja” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij az ABC News amerikai televíziónak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett kedden – azt mondta, hogy Oroszország kínai műholdakat használ az ukrán atomerőművek fényképezésére, Kijev pedig ez alapján azt feltételezi, hogy vélhetően a nukleáris létesítmények ellen készül támadásokat végrehajtani.

Az Ukrajinszka Pravda című lap arról számolt be, hogy az ukrán kormány 71 millió 820 ezer hrivnyát különített el 900 ezer katonai behívó központosított kinyomtatására az év végéig, ezeket tartalékosoknak és más mozgósított hadköteleseknek kézbesítik majd postai úton, ajánlott levélben. A döntés a hírportál szerint a kormány keddi ülésén született.

Kedd délutáni beszámolók szerint újabb orosz légitámadás érte Ukrajna második legnépesebb városát, Harkivot. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint a megyeszékhely négy kerületében voltak becsapódások, többszintes lakóházakat ért találat. Az eddigi adatok szerint hárman haltak meg és 31-en sebesültek meg. Az előzetes információk szerint Oroszország irányított légibombákkal mért csapást Harkivra.

Az ukrán hírszerzés a honlapon nyilvánosságra hozott közleményében arról számolt be, hogy a Harkiv megyei Vovcsanszk városában egységei visszavették a helyi gyárkomplexum teljes területét, és „megtisztították” az orosz erőktől.

Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a közösségi oldalain közölte kedden, hogy előző nap orosz ágyúzások következtében két civil vesztette életét és 18 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy egy nem nagy sebességű légi célpont Fehéroroszország területéről repült be Ukrajnába, ami miatt légiriadót rendeltek el az ország északi részén. További részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 645 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 61 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 65 drónt.