Az oroszok hajlandóak tárgyalni az ukránokkal

Ha Ukrajna ezt kéri, Oroszország kész a 2022 tavaszán folytatott tárgyalások mintájára egyeztetni Kijevvel – többek között erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Hogy készek vagyunk-e tárgyalni velük?

Ezt soha nem utasítottuk el!”

– idézi a Le Figaro Vlagyimir Putyint, aki a vlagyivosztoki fórumon jelentette ki ezt Ukrajnával kapcsolatban.

Mégis leülnének

„Ha (ukrán részről) felmerül a tárgyalási szándék, mi nem fogjuk azt elutasítani” – tette hozzá, leszögezve azonban, hogy a tárgyalásoknak a 2022 tavaszán Isztambulban folytatott tárgyalások eredményei alapján kell folytatni. A francia konzervatív lap emlékeztet: Moszkva a Kurszki terület elleni augusztusi ukrán offenzíva miatt

korábban kizárta a további tárgyalásokat.

Vlagyimir Putyin hozzátette: hadserege visszaszorítja az ukrán erőket a kurszki térségben.

Az első számú prioritás

„Az ellenség célja (az oroszországi Kurszki terület megtámadásával) az volt, hogy idegessé tegyen minket, és hogy átcsoportosítsuk csapatainkat az egyik területről a másikra, hogy leállítsuk offenzívánkat a kulcsfontosságú területeken, különösen a Donbasszban, amelynek felszabadítása az első számú prioritásunk” – fogalmazott Putyin.

A kurszki térségben „fegyveres erőink stabilizálták a helyzetet, és fokozatosan

megkezdték az ukrán hadsereg kiszorítását”

– tette hozzá.

Az oroszországi Kurszki terület ukrán határ menti térségéből az ukrán hadsereg betörése miatt kiköltöztetett emberek a kurszki Vityaz ökölvívóklub edzőtermében kialakított menedékhelyükön 2024. augusztus 18-án. (Fotó: MTI/EPA)

„Veszélyes terrorcselekmény”

A távirati iroda szerint Putyin így foglalta össze az ukrán haderő állapotát: „Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet”.

Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte

a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat.

Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.

Putyin leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek. Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására.

Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.

Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután szerdán felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.

Elmondta, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-én keletkezett tűz forrását, amely, mint mondta, nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg. Beszámolója szerint láthatta az összes munkát, amelyet az állomás vízszivattyúrendszerén és az üzemanyagtárolón végeztek. „Elemezni és értékelni fogjuk a ma látottakat. Meggyőződésem, hogy további előrelépéseket fogunk tenni az erőmű biztonságának és stabilitásának biztosítása terén” – mondta újságíróknak Grossi, aki a háború kezdete óta ötödik alkalommal járt az erőműben.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója, augusztus 11-én arról számolt be, hogy ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai üzemben, a hűtőtornyok területén. Elmondta ugyanakkor, hogy az atomerőmű és Enerhodar város körül a sugárzási háttér továbbra is normális. Jurij Csernicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű igazgatója szerdán azt mondta Grossinak, hogy a létesítmény vezetősége elrendelte a hűtőtorony műszaki vizsgálatát az ukrán dróntámadás utáni működtetéséhez. Közölte, hogy csak felülről történt drónberepülést tudtak megállapítani a történtekkel kapcsolatban. A főigazgató látogatása alkalmából váltás történt a zaporizzsjai erőműben szolgálatot teljesítő NAÜ-megfigyelőknél.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Vlagyivosztokban elmondta: a Roszatom és a NAÜ álláspontja eltér abban, hogy kik az elkövetői a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművek elleni támadásoknak. Hozzátette: a NAÜ további információkat kér a fenyegetések forrásának egyértelmű azonosítása érdekében. „Úgy gondoljuk, hogy tovább kell lépni, nem szabad félni az igazságtól, hogy megállapítsuk, honnan származnak és kitől érkeznek a lövedékek, drónok, hogy csapást mérjenek a zaporizzsjai atomerőmű, a zaporizzsjai hőerőmű, Enerhodar város területére, a város infrastruktúrájára” – mondta Lihacsov. Hozzátette:

a Roszatom igyekszik majd elérni, hogy meghatározzák az atomenergetikai létesítmények elleni támadások okát és végrehajtóit.

Grossi legutóbb februárban járt az erőműben. Júniusban a főigazgató úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság mind a hét pillérét megsértették benne. Mint mondta, az atomerőművet először áprilisban érte közvetlen támadás, és továbbra is akadályozták az ellátási láncok működését és a vészhelyzeti intézkedések végrehajtását. A NAÜ főigazgatója kedden Kijevben tárgyalt az ukrán vezetéssel az ukrán atomerőművek támogatásáról. A tervek szerint a héten Kalinyingrádban találkozik majd Lihacsovval.

A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER-1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van.

Egy poltavai kiképzőközpontra és lembergi (Lviv) hadiipari üzemekre mért csapásokról számolt be szerdán az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadművelet” friss fejleményeit ismertetve.

A tárca szerint kedden Poltavában az ukrán fegyveres erők 179. egyesített oktató és kiképzőközpontját érte precíziós csapás. A tájékoztatás szerint a létesítményben külföldi oktatók irányításával az ukrán hadsereg kommunikációs és elektronikai hadviselési szakembereit, valamint az orosz területen lévő polgári objektumok elleni csapásokban részt vevő drónkezelőket képezték ki.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányzója azt mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy az eltalált poltavai katonai intézmény a mozgósított ukránok kiképzőközpontja volt, ahol külföldi oktatók tanítottak.

Szaldo szerint a NATO-országok vezetése támogatja a „zsoldosok” bevetését, amihez viszont meg kell ismerniük a terepet.

Mint mondta, erre a célra és a kiképzésre olyan bázisokat hoztak létre, mint amilyet kedden ért orosz találat.

Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy Lembergben szerdán az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rendszerekkel és drónokkal mért csoportos csapást repülőgépek és rakétafegyverek elektronikus alkatrészeit gyártó és javító hadiipari vállalatokra.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban található Karlivka és Precsisztivka települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben a frontszakaszokon 11, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ukrán támadást és ellentámadást vert vissza.

A moszkvai minisztérium drónfelvételeket tett közzé arról, ahogy, a mellékelt tájékoztatás szerint, Precsisztivka irányából fejvesztve menekültek Zolota Niva – Sahtarske felé az ukrán 58. önálló gépesített lövészdandár katonái, fegyvert és lőszert, valamint a sebesülteket hátrahagyva.

A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint 1900-ban, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 450-ben adta meg.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között kilenc lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres vontatott tarackot, 11 HIMARS rakétát, továbbá 30 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között egy harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet, három francia CAESAR 155 milliméteres önjáró és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint egy-egy amerikai M142-es HIMARS és egy MRLS sorozatvetőt vesztettek.

Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 9700 embert, 81 harckocsit, 39 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 576 páncélozott harcjárművet, 313 gépkocsit, 72 tüzérségi löveget és 22 sorozatvetőt veszített.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta szerda délután négy tengeri drón megsemmisítését jelentette.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki Szokol piacot ért ukrán csapás következtében 13 civil megsebesült. A Belgorod megyei Novaja Tavolzsankában három polgári lakos életét vesztette, ketten pedig sebesüléseket szenvedtek.

Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a megyében eddig több mint 500, korábban eltűntnek nyilvánított személyt találtak meg az Orosz Vöröskereszt, a kurszki területi kormány és a rendfenntartó erők együttműködésének köszönhetően. A vöröskereszt regionális kirendeltségén mintegy 70 önkéntes dolgozik, aki a régió 50 ezer lakosának osztott élelmiszer- és higiéniai csomagokat.