Az európai versenyképesség súlyosan hanyatlik

Az európai versenyképesség súlyos hanyatláson megy keresztül; ha bizonyos döntéseket nem hozunk meg, az EU versenyképessége az Egyesült Államokkal és Kínával szemben megállíthatatlanul visszaesik – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután Luc Frieden luxemburgi kormányfővel tárgyalt.

Orbán Viktor elmondta, Luc Friedennel áttekintették az EU helyzetét, egyetértve a Draghi-jelentés diagnózisával, amely szerint az európai versenyképesség súlyosan hanyatlik.

Orbán Viktor bemutatta a magyar uniós elnökség által kidolgozott versenyképességi paktum tervét, amelyet novemberben az összes uniós országgal szeretne megvitatni és elfogadtatni.
A két kormányfő között egyetértés mutatkozott az EU nyugat-balkáni bővítésének szükségessége kapcsán is – közölte Orbán Viktor, hozzátéve, luxemburgi kollégája osztotta véleményét egy közös uniós Afrika-terv kidolgozásának szükségessége ügyében is.

Afrikából jöhetne gazdasági előny is – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, az Európai Uniónak szüksége lenne egy nagy Afrika-tervre. Hozzátette: a soros magyar uniós elnökség mindent megtesz azért, hogy ez a terv megszülessen.

„A magyar elnökségnek terve, hogy sürgessen vagy egy közös döntést alakítson ki a tekintetben, hogy Európának sürgősen le kell tenni egy nagy Afrika-tervet az asztalra, ellenkező esetben Afrikából csak bajok fognak jönni, pedig jöhetne onnan gazdasági előny is, ha meg tudnánk erősíteni először is a kulcs-afrikai államokat. Ezt Magyarország régóta sürgeti, hogy az uniónak legyen egy nagy Afrika-terve, nem sok sikerrel tettük ezt” – mondta a kormányfő.

Mint ismert Orbán Viktor a héten fogadta a  Csádi Köztársaság elnökét. Az afrikai országgal a magyar kormány partnerségi együttműködés létrehozásán dolgozik a védelem, a gazdaság és az oktatás területén.

„A Száhel-térség, azon belül Csád kulcsfontosságú partnerünk az illegális migráció elleni küzdelemben. A csádi elnökkel ezért ma egy komplex együttműködési csomag végrehajtásában állapodtunk meg” – közölte akkor Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban tárgyalt Milorad Dodikkal, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról volt szó, arról, hogy Magyarország az Európai Tanácsának soros elnökeként hogyan tudja előremozdítani a folyamatot – mondta Havasi Bertalan.

A magyar EU-s elnökség legfontosabb célkitűzése a világ gazdaságaihoz képest lemaradóban lévő európai versenyképesség megerősítése, ebben számítanak a többi tagállam együttműködésére is – jelentette ki Varga Mihály az Eurofi Üzleti Fórumán, szerdán Budapesten a tárca közleménye szerint.

A tájékoztató szerint a pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett, a gazdasági semlegességet és a gazdaságok közötti együttműködésre épülő politikát támogatja.

A tárcavezető felhívta a figyelmet: ma az Egyesült Államok gazdasága ötször, Kína pedig tízszer nagyobb ütemben bővül, mint az Európai Unió gazdasága. A versenyképességi adatok világosan jelzik, hogy Európa gazdasága hanyatlik, és nem használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket – tette hozzá.

Varga Mihály ismertette: Magyarországon munkaalapú gazdaság épült ki az elmúlt 15 év során, amely a válságok alatt is kiállta a próbát.

A hazai adókörnyezet és a tőkevonzerő, valamint a családtámogatási rendszer is a legjobbak között van Európában. Emellett az uniós átlag feletti magyar gazdasági növekedés szintén megalapozza a pozitív jövőképünket.

A miniszter rámutatott: a Helyreállítási Eszköz támogatásai, az adminisztrációs terhek, az atomerőművek leállítása, a migráció támogatása és a kivetett szankciók rávilágítottak, hogy az uniós döntéshozatalban ma keverednek a gazdasági-szakmai, illetve az ideológiai célok.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy Európa gazdasági ereje nem feláldozható az ideológiai célok érdekében, hanem a valódi gazdasági érdekeket nézve kell a célokat és intézkedéseket meghatározni.

A miniszter a magyar elnökség ajánlatát Európa versenyképességének megerősítése terén ismertetve elmondta:

Magyarország számára kiemelt prioritás az új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása,

amely olyan eszközökre épít, mint a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a demográfiai problémák a szociális ellátórendszert, valamint a munkaerőpiaci egyensúlyt is veszélyeztetik. Mint mondta: a magyar álláspont szerint Európa jövőjét az európai fiatalok jelentik, ezért kiemelten fontosnak tartják az unió demográfiai eszköztárának bővítését, ami a családok kiemelt támogatására fókuszál.

A magyar uniós elnökség elkötelezett a vállalkozások finanszírozási helyzetének javítása és az adminisztráció csökkentése mellett, amelyben kulcsszerep jut az európai pénzintézeteknek – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta a Citibank európai vezetőjét, Ignacio Gutiérrez-Orrantiát a Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint.

A magyar EU-elnökség fontos célja a zöld átállás és a fenntartható adósságkezelés elősegítése uniós szinten, ebben a munkában partnerként tekintünk az európai bankrendszerre – idézték a tárcavezetőt. A Citibank több mint 160 országban van jelen, Magyarországon 1985 óta nyújt pénzügyi szolgáltatásokat – hangsúlyozta Varga Mihály.

Mint mondta:

a bank fontos partnere Magyarországnak az adósságkezelésben is,

az elmúlt években több alkalommal főszervező volt hazánk sikeres kötvénykibocsátásai során, de a nemzetközi befektetőkkel való kapcsolattartásban is erős együttműködést folytat az Államadósság Kezelő Központtal.

A pénzügyminiszter a csütörtökön kezdődő uniós pénzügyminiszteri találkozó témáit ismertetve kiemelte: fontos célunk az uniós zöld átmenet, a zéró karbon-kibocsátás elérése 2050-ig, ennek eléréséhez becslések szerint a Covid előtti időszakhoz képest duplázni kellene a ráfordításokat, amelyhez a lakosság bevonására is szükség lesz.

A magyar államadósságkezelési tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő programokkal a lakosság is bevonható a klímacélok finanszírozásába, a zöld átmenet elősegítésébe – tette hozzá Varga Mihály.

Mint mondta:

„a bankunió területén a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata is célunk annak érdekében, hogy javítsuk a banki válságkezelés hatékonyságát”.

Ennek kapcsán a pénzügyminiszter kiemelte: a magyar bankrendszer a háborús válságban is megőrizte stabilitását, több területen az uniós átlagnál jobban teljesít. A banki digitalizáció és hatékonyság növelésében továbbra is jelentős tartalékok vannak, ami a működési költségeket tovább csökkentheti – mondta Varga Mihály a PM tájékoztatása szerint.

Nem létezhet versenyképes Európai Unió versenyképes tagállamok nélkül – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden egy nemzetközi sajtószemináriumon Budapesten, ismertetve a magyar EU-elnökség főbb céljai mellett ismertetve az uniós politikai folyamatokat.

A Danube Institute szervezésében tartott sajtószeminárium színhelyéül a szingapúri székhelyű Asia-Europe Foundation (ASEF) kormányközi szervezet a magyar EU-elnökség miatt választotta Budapestet, azzal a céllal, hogy növelje a konnektivitást a két régió között, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a médiaszakemberek megismerkedhessenek egymás politikai kultúrájával.

Bóka János azt mondta: Magyarországnak rendkívül összetett a kapcsolata az európai intézményekkel, a kormány meglátása szerint az Európai Unió többet is tehetne állampolgáraiért. Az európai polgárok változást akarnak több kulcsfontosságú területen. Ennek érdekében a változás igénye a magyar elnökség programjának részévé vált – tette hozzá.

A miniszter szerint Magyarország számára a kezdetektől világos volt, hogy EU-elnökségének politikai alapüzenete az Európai Unió versenyképessége lesz. A kormány már akkor erre összpontosított, mielőtt ez divattá vált volna az Európai Unióban, amikor még minden „a zöld átmenetről”, a migrációról és a menekültügyről szólt – emelte ki.

Az Európai Unió versenyképessége egyre csökken, a termelékenység lemaradásban van, vesztésre áll a nemzetközi piacokon, strukturális gyengeségeket kell orvosolnia – jelentette ki a miniszter.

Hangsúlyozta: versenyképes Európai Unió nem létezhet versenyképes tagállamok nélkül. A magyar elnökség egyik fő céljának az új európai versenyképességi paktum megkötését nevezte, amely az európai intézmények, a tagállamok, a gazdasági szereplők és az európai polgárok közötti megállapodás az Európai Unió versenyképességének fokozását célzó széles körű reformokról. De ehhez meglátása szerint előbb ki kell bővíteni az egységes piacot, és látni kell azokat a területeket, ahol az egységes piac nem működik jól.

Bóka János szerint nagy szükség lenne az infrastruktúra fejlesztésére a kontinens észak-déli tengelyén. Az elmúlt öt évben az Európai Unió egyetlen olyan beruházást sem finanszírozott, amely a fosszilis energiahordozók szállításának infrastruktúráját érintette volna, pedig e nélkül a „nagy átmenet” sem valósulhat meg – emlékeztetett.

Rámutatott, hogy a geopolitikai környezet és a szomszédságunkban folyó háború miatt a figyelem Európa biztonsági és védelmi kapacitásaira és az európai védelmi iparra is összpontosul. Európa nem képes gondoskodni saját biztonságáról, ezért a magyar elnökség másik célja az európai biztonság- és védelempolitika megerősítése az európai védelmi iparra alapozva – jelentette ki.

Egyesek szerint Európának érdekében áll, hogy támogassa Ukrajna védelmi törekvéseit, és ehhez mérten minden célt másodlagosnak tekintenek. Azonban létezik egy ezzel ellentétes álláspont is, amely szerint Ukrajna katonai és biztonsági támogatásának elkülönített stratégiai célnak kell lennie – mondta. Ezt a kérdést „egy másik diskurzus álcájának” nevezte, amely szerinte az európai vagy transzatlanti védelmi ipar támogatása közötti választásról szól. Utóbbi elmondása szerint az amerikai védelmi ipar európai pénzből finanszírozása az ukrán biztonsági igények kielégítéséért.

Bóka János a főbb elnökségi célok közé sorolta az illegális migrációval kapcsolatos kihívások kezelését. A prioritások között az EU bővítéséről is beszélt, a stratégiailag fontos Nyugat-Balkánt és Ukrajna európai uniós tagságának problémáját említve.