kulcsár edina
Létrehozva: 2024.09.06.
Módosítva: 2024.09.06.
Orbán Viktor: Az Európai Unió egy békeprojekt és most háború van Európában
A versenyképességről, az európai bürokráciacsökkentésről és a békéről beszélt a miniszterelnök.
Az Európai Ház - Ambrosetti fórumon, a Comói-tó melletti Cernobbióban, az üzleti élet, az ipar vezető személyiségei, diplomaták és kormánytagok találkoznak Olaszországból és külföldről egyaránt. Itt, a nyitónapon szólalt fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A kormányfő Magyarország és Európa jövőjéről beszélt.
A magyarok érdekeit megvédjük otthon és megvédjük külföldön. Ma gazdasági fórum Olaszországban, holnap pedig irány Kötcse!
– írta a közösségi oldalán a kormányfő péntek délelőtt.
A magyar elnökség fő célja a versenyképesség növelése. Ennek érdekében novemberben az EU tagállami vezetőivel egy versenyképességi paktumot szeretnének tető alá hozni
– kezdte beszédét Orbán Viktor. Szerinte két fő probléma van: az egyik, hogy bár az EU egy békestruktúra, most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót.
A versenyképesség erősítésével kapcsolatban három fő problémára hívta fel a figyelmet. Az első a zöld megállapodás újragondolása, mert az jelenleg szembemegy az üzleti logikával A második a bürokrácia csökkentése.
Ha az emberek szeretnének versenyképesebbek lenni, akkor sokkal kevésbé bonyolult bürokratikus eljárásokra és egyébként is kevesebb bürokráciára van szükségünk
– világított rá a miniszterelnök.
Végül a harmadik a befektetési környezet vonzóbbá tétele, mert jelenleg ott tartunk, hogy még az európai cégek is az unión kívül fektetnek be.
Ha nem határozzuk meg a célt, akkor az együttműködés önmagában nem érték
– emelte ki a magyar kormányfő, kiemelve, hogy piaci szempontból, nem pedig politikai szempontból van szükség több együttműködésre. A politikai unió versenyképesség szempontjából megöli az EU-t.
A védelem szempontjából azonban nagyon is szükség van az együttműködésre
– tette hozzá. Az EU alapvető értékeiről nincs vita, azokat a szervezet alapszerződései tartalmazzák. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben eltérnek az álláspontok, például a háború, a migráció vagy a gender-kérdés kapcsán. Ha ezekkel kapcsolatban politikai uniót próbálunk kialakítani, az szétzilálja az EU-t.
Míg egyes országok a migránsok beengedése mellett döntöttek, és most gondokkal szembesülnek, más országok sosem léptek erre az útra
– mutatott rá a kormányfő. A két teljesen eltérő helyzetet nem lehet egységesen kezelni, ezért az lenne a jó, ha lehetőség lenne kimaradni azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát.
A magyar miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy miért nem tartozik a migráció a tagállami szuverenitás körébe, miért nem az egyes országok döntenek róla. Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg.
De ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben Orbán Viktor elmondta, hogy az első háborúja miniszterelnökként a délszláv háború volt, amelynek kapcsán Magyarország megtapasztalta, milyen veszélyes egy fegyveres konfliktus szomszédságában lenni. Ebből a tapasztalatból kiindulva gondolta úgy, hogy szükség van a békemisszióra.
Az első lecke, amit megtanult, az volt, hogy kommunikáció nélkül nincs esély a háború megállítására. Tehát szükség van a kommunikációra mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – tette hozzá Orbán Viktor.
A második legfontosabb dolog a tűzszünet.
Ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mind a két fél elfogad, sosem lesz béke. Mert az első lépés nem a béketerv. Az első lépés a tűzszünet
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ha megnézzük az elmúlt harminc év háborúit, legalább három tűzszünet jutott egy-egy béketervre
– mutatott rá. A béketerv nagyon fontos, de nem lehet azzal kezdeni. Először kommunikációra van szükség, aztán tűzszünetre, és utána lehet tárgyalni a béketervről.
Ez a helyes sorrend
– hangsúlyozta a kormányfő.
Jelenleg azonban nem ezt tesszük. Ezért ment el először Kijevbe, aztán Moszkvába, majd Pekingbe, aztán Washingtonba, a NATO-csúcstalálkozóra – világított rá Orbán Viktor.
Azért mentem, hogy megértsem, mi az esély a békére
– fogalmazott, hozzátéve: arra a következtetésre jutott, hogy egyik félnek sem áll szándékában békét kötni. Mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért látogatott el Pekingbe és Washingtonba is.
Úgy gondolom tehát, hogy most olyan nemzetközi kontextust és környezetet kell teremtenünk, amely megtestesíti és meggyőzően kifejezi, hogy az egész Föld, nem csak a Dél, hanem az egész világ, még Európa is, szeretne tűzszünetet, amilyen gyorsan csak lehet
– nyomatékosította Orbán Viktor.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
