Az EU újabb 35 milliárd eurót adna Ukrajnának

Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként, a pénzügyi támogatás az ország sürgős költségvetési szükségleteinek kielégítését támogatná – tájékoztatott az uniós testület pénteken.

Az Európai Bizottság közleménye megjegyezte: Ukrajna költségvetési szükségletei jelentősen megemelkedtek az egyre intenzívebb és elhúzódó orosz támadásokkal szemben.

Az uniós testület hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozását javasolta, amely támogatná az EU-t és a G7-partnereket abban, hogy 45 milliárd euróig terjedő összegben hitelt nyújtsanak Ukrajnának. A mechanizmus olyan támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz központi banknak az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott vagyoni eszközeiből származó profitot hasznosítja. Ukrajna felhasználhatja a támogatást az EU-tól és a G7-kezdeményezésben részt vevő más pénzügyi támogatóktól kapott hitelek visszafizetésére.

A javaslat hatálybalépése előtt az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges.

Az Ukrajna elleni orosz háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és tagállamai, valamint az európai pénzügyi intézmények együttesen 118,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt nyújtottak Ukrajna háborús erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, az alapvető szolgáltatások fenntartására, valamint az újjáépítésre, a humanitárius segítségnyújtásra és a háború elől menekülőknek nyújtott segítségre.

Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően jelenleg évi 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak.

Májusában az uniós tanács úgy határozott, hogy ezeket a bevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, majd július végén 1,5 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre Ukrajna támogatására.

Az Európai Unió kész további segítséget nyújtani az ukrán energiaszektornak a közelgő télre való felkészülésben – szögezte le csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetőjével közös, az Ukrajna energiabiztonságáról szóló IEA-jelentés bemutatása után tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Von der Leyen kiemelte: bár Ukrajna energiaszükséglete a háború kitörését követően csökkent, még mindig mintegy 18 gigawattra van szüksége a téli hónapokra.

Ukrajna a háború kitörése óta óvatos becslések szerint is már kétmilliárd euró (788 milliárd forint) segítséget kapott az energiabiztonság megerősítésére, és erre további 160 millió eurót (63 milliárd forint) szánnak a kijevi kormánynak – jelentette ki. Mint mondta, az összegből a tervek szerint 60 millió eurót (23,6 milliárd forint) fordítanának humanitárius célokra, további 100 millió eurót (39,4 milliárd forint) helyreállítási munkálatokra. Hozzátette, hogy ezt az összeget a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből biztosítanák. Emellett három pontban határozta meg az ukrán energiaszektor támogatását, ezek: helyreállítás, összekapcsolás és stabilizálás.

Kiemelte, hogy a háború kezdete óta az ukrán energiainfrastruktúra fele teljesen megsemmisült a támadásokban, aláhúzva, hogy ez az arány megfelel a három balti-ország – Lettország, Litvánia és Észtország – teljes energiainfrastruktúrájának együttvéve. Példaként a hőerőműveket említette, amelyek 80 százaléka semmisült meg a harcok kezdete óta, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Litvániában jelenleg éppen egy teljes hőerőmű szétszerelése zajlik, amelyet a tervek szerint Ukrajnába szállítanak, ahol újra összeszerelnek majd. Felidézte továbbá az augusztus végén az ukrajnai erőművek, illetve kulcsfontosságú infrastruktúra elleni összehangolt orosz támadást, amelynek következtében milliók maradtak órákra áram nélkül. Elmondta, hogy az EU megosztja tapasztalatait Kijevvel a kiberbiztonság terén is annak érdekében, hogy az energiaszektor hatékonyabban képes legyen kivédeni az orosz támadásokat.

Mindemellett igyekeznek segítséget nyújtani Ukrajnának abban is, hogy az ország átálljon az újrahasznosítható energiaforrásokra, például napelemekre; ehhez szintén pénzügyi támogatást nyújtanak a kijevi kormánynak. A délkelet-európai növekvő energiaárakról szóló kérdésre válaszolva von der Leyen leszögezte, hogy azt csupán „kis mértékben lehet az ukrajnai háború számlájára írni”, a drágulás mögött több, összetett ok áll, amelyek közül a klímaváltozást emelte ki. Aláhúzta: az új Európai Bizottság egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse az energiaárakat, hozzátéve, hogy ez a többi között az energiaforrások bővítését is igényli. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy Európa megbirkózott az orosz gázról történő leválással és sikerült stabilizálnia energiaszektorát.

Fatih Birol aláhúzta: az ukrajnai a világ egyik legfontosabb, leginkább megoldást igénylő energiabiztonsági ügye, és úgy vélte, az ukrán energiaszektor decentralizálásával az infrastruktúrát érő orosz támadások kevesebb kárt tudnának tenni a szektorban. Az ügynökség vezetője a közelgő télre tekintettel felszólította az EU-t, növelje az Ukrajnának szánt villamosenergia-ellátást, amelyre az országnak rendkívül nagy szüksége van az augusztus 26-i összehangolt orosz támadássorozat után. Támogatást sürgetett továbbá az Ukrajnával szomszédos Moldovának, amely, mint mondta, szintén megérzi az energetikai szektorban végbement változásokat. „Nem vallhatunk kudarcot, sem energetikai, sem gazdasági, sem pedig társadalmi szempontból” – szögezte le.

Az ukrán „győzelmi terv” olyan döntésekre épül, amelyeket a partnerországoknak októbertől decemberig kell meghozniuk – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Az államfő leszögezte, hogy nem akar ettől több részletet nyilvánosságra hozni, mielőtt megbeszélné a tervet Joe Biden amerikai elnökkel, akivel a tervek szerint a jövő héten találkozik. „A tervvel kapcsolatos döntések nagyrészt konkrétan tőle függnek. Más szövetségesektől is, de vannak pontok, amelyek kifejezetten az Egyesült Államok akaratán és támogatásán múlnak. Nagyon remélem, hogy támogatni fogja ezt a tervet” – mondta Ukrajna elnöke. Hangsúlyozta, hogy a terv megvalósítása gyors döntéseket igényel a partnerektől. „Hiszünk abban, hogy ha ezek a döntések megszületnek, a terv működni fog” – szögezte le Zelenszkij.

Az elnök szerint „maximálisan érdemi” tárgyalásokat folytattak pénteken Ursula von der Leyennel, akivel szinte minden kulcsfontosságú kérdést megvitattak, beleértve a biztonsági és az energetikai szektort érintőket is.

Egyúttal köszönetet mondott az Európai Bizottság elnökének minden erőfeszítéséért, hogy az EU Ukrajnának még több támogatást nyújtson a téli fűtési szezonra. Hozzátette, hogy szót ejtettek Ukrajna uniós csatlakozásáról, a tárgyalások ütemezéséről és a következő Ukrajna–EU csúcstalálkozóról is.

„A lehető leggyorsabban meg kell mutatnunk Európa és Ukrajna teljes erejét” – szögezte le Zelenszkij. Az államfő rátérve az Oroszországot sújtó nyugati büntetőintézkedésekre figyelmeztetett: „az agresszornak nem szabad lehetőséget adni arra, hogy alkalmazkodhasson a nyomáshoz. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak korlátozni kell a szankciók megkerülésére szolgáló rendszereket, hanem újakat is be kell vezetni”.

Ursula von der Leyen a tájékoztatón kijelentette, lenyűgözi, hogy Ukrajna milyen gyorsasággal és milyen magas színvonalon halad előre az európai uniós csatlakozási folyamatában.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az ukrán energetikai létesítményeket érő rendszeres orosz csapások ellenére folyamatos energiaáramlást biztosítson Ukrajnába, illetve az országon keresztül.