Az arab országok szerint így lehet béke Izraelben

A közel-keleti konfliktus megoldásaként ismét a kétállami megoldás megvalósítását és abban egy világos ütemtervet sürgettek uniós és arab országok külügyminiszterei pénteken Madridban.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: a találkozó célja, hogy előmozdítsák a közös kiállást az egyetlen olyan megoldás mellett, amely elvezethet az „igazságos és tartós békéhez” a térségben, valamint, hogy a résztvevők megerősítsék jövőbeli együttműködésüket.

A tanácskozáson részt vett Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Ahmed Aboul Gheit, az Arab Államok Ligájának főtitkára, Hussein Ibrahim Taha, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára, Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök, valamint Norvégia, Szlovénia, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Katar és Bahrein külügyminiszterei, illetve diplomáciai képviselői.

A spanyol tárcavezető sürgősnek nevezte a mielőbbi tűzszünet elérését, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését, valamint hogy a humanitárius segélyeket tömegesen tudják bejuttatni a Gázai-övezetbe.

„Ha a felek nem tudják vagy nem akarják elérni a békét, a nemzetközi közösségnek gyakorolnia kell felelősségét, és előre kell lépnie” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs kifogás a háború befejezésére.

Spanyolország május végén hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot Norvégiával és Írországgal egyetemben. Válaszként Izrael korlátozta a jeruzsálemi spanyol főkonzulátus tevékenységét, megtiltva, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinok számára. Spanyolország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tiltakozott a döntés ellen.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat”.

Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.

Az uniós külügyek vezetője, aki Kairóban az Arab Liga miniszteri értekezletén vett részt, azzal vádolta az izraeli kormány „szélsőséges” tagjait, hogy megpróbálják ellehetetleníteni egy jövőbeli palesztin állam létrehozását. „Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.

„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.

Az Egyészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön bejelentette, hogy 97 beteget, köztük több tucat gyereket szállított át a Gázai övezetből az Egyesült Arab Emirátusokba.

„Ez volt az eddigi legnagyobb kimenekítési művelet a Gázai övezetből 2023 októbere óta” – mondta a szerdai evakuálásról Richard Peeperkorn, a WHO regionális képviselője Genfben újságírók előtt.

Az evakuáltak között rákbetegek, vér- és vesebetegségben szenvedők, továbbá traumás esetek is voltak – tette hozzá. Evakuálásuk során előbb szárazföldi úton szállították őket, majd a Ramon izraeli repülőtérről légi úton utaztak tovább az Egyesült Arab Emirátusokba.

„A Gázai övezetnek egészségügyi folyosókra van szüksége. Számunkra hatékonyabban szervezett folyosók szükségesek, és egy fenntartható rendszer”

– mutatott rá Peeperkorn, hozzátéve, hogy több mint tízezer Gázai övezetben élő ember vár evakuálásra.

Az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres szervezet közötti konfliktus megtizedelte a Gázai övezetben működő egészségügyi rendszert. A WHO becslései szerint a korábban működő 36 kórházból mindössze 17 egészségügyi létesítmény üzemel, ezek is korlátozottan. A Gázai övezetből a betegeket korábban a rafahi határátkelőn keresztül szállították át Egyiptomba, de a határátkelőt májusban lezárták az övezet déli területei ellen indított izraeli offenzíva fokozódása miatt.

A WHO regionális vezetője arról is beszámolt, hogy a gyermekbénulás elleni kampány első szakaszában már több mint félmillió gyermeket beoltottak a Gázai övezetben.

„Biztosak vagyunk abban, hogy elértük a kitűzött 90 százalékos célt”

– hangsúlyozta Peeperkorn.

A WHO jelentése szerint a Gázai övezetben megsebesült palesztinok negyede, 22 500 ember olyan egész életre kiható sérüléseket szenvedett a konfliktus alatt, amelyek többéves rehabilitációt igényelnek, például végtagok elvesztése miatt. A szervezet becslése szerint a háború kezdete óta 3-4000 amputálást hajtottak végre az övezetben.

A gázai palesztin hatóságok csütörtöki közlése szerint legkevesebb 18 ember meghalt egy ENSZ-létesítmény elleni izraeli támadásban a Nuszeirát menekülttáborban, a Gázai övezet középső részén.

A csapás egy olyan épületet ért, amelyben korábban az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) iskolát működtetett.

Az UNRWA közölte: hat munkatársuk is a halálos áldozatok között van.

„Ezt az iskolát már öt alkalommal érte találat a háború kezdete óta. Mintegy 12 ezer menekültnek, főként nőknek és gyerekeknek ad otthont. Senki nincs biztonságban Gázában, senkit nem kímélnek”

– áll az ügynökség üzenetében.

Az UNRWA felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolákat és egyéb civil létesítményeket óvni kellene, nem válhatnak célponttá. Felszólították a harcoló feleket, hogy az iskolákat és azok környékét ne használják katonai célokra.

António Guterres ENSZ-főtitkár az X-en azt írta, hogy „teljességgel elfogadhatatlan” az, ami Gázában történik, és azonnal véget kell vetni a súlyos jogsértéseknek.

Az izraeli légierő egyik szóvivője azt mondta, a szóban forgó művelet célpontja a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik parancsnoki állása volt, és a csapást azt követően hajtották végre, hogy mindent megtettek azért, hogy minimálisra korlátozzák a civileket fenyegető veszélyt.

Legalább húsz ember életét vesztette az izraeli hadsereg légicsapásai során a Gázai övezetben – közölték a palesztin hatóságok , Ciszjordániában pedig egy izraeli telepnél egy tartálykocsit vezető palesztin férfi szándékosan elgázolt egy izraeli katonát.

Az izraeli hadsereg Gázai övezetben végrehajtott szerdai légicsapásai során legalább 20 ember, köztük 16 nő és gyermek életét vesztette – közölték a palesztin egészségügyi hatóságok.

Egy kora reggeli légicsapás során 11-en haltak meg, köztük hat testvér, a legfiatalabb 23 hónapos, a legidősebb pedig 23 éves volt – tette közzé a kórház, ahová az áldozatokat szállították. A Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz közelében végrehajtott légicsapás következtében három nő, egy férfi és egy gyermek vesztette életét.

Egy palesztin férfi szerdán elgázolt egy izraeli katonát Ciszjordánia középső részén,

Givat-Aszaf illegális zsidó telep közelében. Az izraeli mentőszolgálat közlése szerint a benzinszállító tartálykocsi vezetője teljes sebességgel rohant neki a buszmegálló melletti őrhelyen álló katonának, aki a gázolás után belehalt sérüléseibe.

A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató szerint a támadó egy Rámalláh menti faluból származó palesztin. A Wafa palesztin hírügynökség beszámolója szerint a gázolás helyszínétől délnyugatra fekvő Rafat faluba izraeli csapatok vonultak be. A ciszjordániai támadásokra hivatkozva az izraeli telepesek egyik képviselője további szárazföldi csapatok bevetésére sürgette az izraeli hadsereget.

Szerdán lezuhant egy izraeli katonákat szállító helikopter a Gázai övezet déli részén. Az izraeli hadsereg közlése szerint két izraeli katona meghalt, hét megsérült. A hadsereg kiemelte, hogy a baleset nem ellenséges támadás miatt következett be, és az incidens pontos okának felderítésére vizsgálat indult. A lezuhant helikopter sebesült katonákat vitt a Gázai övezetből izraeli kórházakba.

Egy izraeli tisztségviselő szerdán bejelentette, hogy a nap folyamán nagyszámú palesztin beteg hagyja el a Gázai övezetet egy izraeli határátkelőn át, hogy később az Egyesült Arab Emírségekben kapjanak orvosi ellátást.

Közlése szerint várhatóan több mint kétszáz ember, főként gyerekek távoznak hozzátartozóik kíséretében.

Ez számít az izraeli határon át Gázából távozó legnagyobb betegszámnak a háború közel egyéves kitörése óta.

A gyermekbénulás ellen a Gázai övezetben indított oltási kampány során a célzott korosztály 82,5 százaléka, 527 776 tíz év alatti gyermek kapta meg az első oltását – közölte szerdai jelentésében a palesztin egészségügyi minisztérium. Az oltási kampányt szeptember elején indították el, mert 25 év után újból gyermekbénulásos esetet észleltek a Gázai övezetben.

A kampány során a minisztérium 640 000 gyermek beoltását tűzte ki céljául, amelynek megkönnyítése érdekében Izrael korlátozott humanitárius szünetek tartásába egyezett bele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhúzódó háború eddig nem okozott komoly fennakadásokat az oltási kampányban.