Atomfegyver bevetése? Oroszország fenntartja magának a jogot

Fenntartjuk a jogot magunknak arra, hogy atomfegyvert vessünk be abban az esetben, ha agresszió érné Oroszországot vagy Fehéroroszországot mint a Szövetségi Állam részét” – hangsúlyozta az orosz államfő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök erről a moszkvai Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülésén beszélt ahol a nukleáris doktrína tervezett változtatásait is ismertette.

Szerinte az atomfegyver bevetésének lehetősége egyebek között abban az esetben is fennáll, “ha az ellenség hagyományos fegyverekkel okoz nagyon súlyos fenyegetést” Oroszország szuverenitására. Kiemelte, hogy ezeket a kérdéseket egyeztették a fehérorosz féllel, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Kijelentette, hogy Moszkva a lehető legfelelősségteljesebben viszonyul az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez. Putyin az ülésen javaslatot tett a nukleáris doktrína, vagyis a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika alapjai reformjának megvitatására.

“A katonai doktrínával együtt ebben a dokumentumban van részletesen lefektetve Oroszország nukleáris stratégiája. Mindenekelőtt rögzítve van az atomfegyverek bevetésének alapelve, különösen ami a nukleáris erők használatát, az ország szuverenitása védelmének végső eszközét illeti” – húzta alá. “Mi mindig a lehető legnagyobb felelősséggel viseltetünk az ilyen kérdések iránt, nagyon jól tudván, milyen kolosszális erővel bírnak e fegyverek; ezért is igyekeztünk megerősíteni a globális stabilitás nemzetközi jogi alapját, nem akarván engedni az atomfegyverek, illetve komponenseik elterjedését” – mondta Putyin. ”

"A dokumentum frissített változatában bármilyen nem nukleáris hatalom – egy nukleáris hatalom támogatásával vagy részvételével folytatott – Oroszország elleni agresszióját javasoljuk úgy tekinteni, mint közösen végrehajtott támadásukat az Oroszországi Föderáció ellen” – hangsúlyozta az orosz államfő. Beszélt arról is, hogy Oroszország ellen levegőből vagy a világűrből indított tömeges légicsapásról szóló hiteles információk is kiválthatják a nukleáris választ. “Gondolok itt a stratégiai, vagy a taktikai légierő gépeire, szárnyasrakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb légi fegyverekre” – mondta.

„Végzetes hibának” nevezte szerdán az orosz elnöki szóvivő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a tervét, amely szerint kényszeríteni kell a békére Oroszországot.

Dmitrij Peszkov szerint ennek következményei lesznek Kijevre nézve.

Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háborút nem lehet csak tárgyalásokkal csillapítani, Moszkvát rá kell kényszeríteni a békére.

Peszkov újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésén elmondta: „Az ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba. Ez egy mélységes tévedés, amelynek elkerülhetetlenül következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve.” Hozzátette: Oroszország békét akar, de a kérdést nem lehet erőltetni.

„Oroszország a béke híve, de azzal a feltétellel, hogy biztonságának alapjai biztosítva legyenek”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban kifejtette, hogy Oroszország csak akkor vet véget az ukrajnai háborúnak, ha Kijev beleegyezik, hogy lemond NATO-csatlakozási törekvéseiről, és átadja a Moszkva által követelt négy régió teljes területét.

A Kreml szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz erők bekerítették Vuhledart, egy megerősített bányavárost, amely 2022 óta az ukrán védelem támasza a Donyecki terület déli részén. „A dinamika pozitív” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján közölte, hogy erői elfoglaltak két kisebb falut Donyeck környékén, Hosztrét és Hrihorivkát.

Az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

„Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi nemzetközi előírást és szabályt sértett meg, hogy nem fog önmagától leállni, Oroszországot csakis kényszeríteni lehet a békére, és pontosan erre van szükség, Oroszország békére kényszerítésére a háború egyetlen agresszoraként, az ENSZ Alapokmányának egyetlen megsértőjeként” – mondta Ukrajna elnöke.

„Egy napon majd ebben a teremben biztosan azt fogják mondani, hogy véget ért Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja. Nem befagyva, nem kikényszerítve, nem elfeledve, hanem valóban vége” – mondta. „És mindez nem azért fog megtörténni, mert valakinek elege lett a háborúból, vagy valaki elcserélt valamit Putyinnal. Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja azért fog véget érni, mert az ENSZ Alapokmánya működik. Működnie kell. Ukrajna jogának az önvédelemre érvényesülnie kell” – hangoztatta Zelenszkij.

Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz-ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség. A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”. Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és

az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.

Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.

A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.

Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.

A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában.

Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.