A török elnök humanitárius szövetséget sürgetett

Az ENSZ és a nyugati világ értékei a Gázai övezetben, az ott dúló konfliktusban halnak meg – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitáján, és „humanitárius szövetséget” sürgetett Izrael megfékezésére.

Erdogan ismét élesen bírálta Izrael Gázai övezeti hadműveletét, a nyugati országokat pedig az Izraelnek nyújtott támogatásért.

„A gázai gyermekekkel együtt az ENSZ rendszere is haldoklik, az igazság haldoklik, azok az értékek, amelyekről a Nyugat azt állítja, hogy védelmére kell, haldokolnak, ahogyan sorra halnak el az emberiség abbéli reményei is, hogy egy igazságosabb világban élhetünk” – hangsúlyozta Erdogan.

„Azok, akik állítólag a tűzszünetért dolgoznak, továbbra is fegyvereket és lőszereket küldenek Izraelbe a színfalak mögött, hogy folytathassa mészárlását. Ez ellentmondás és kétszínűség” – húzta alá.

A török elnök hangsúlyozta egyúttal, hogy hazája továbbra Libanon népével van, miközben Izrael a Hezbollah síita milícia állásait bombázza az országban.

Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit – közölte  a védelmi minisztérium szóvivője.

Pat Ryder részletek említése nélkül napi sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy kis létszámú katonai kontingensről van szó, de azt nem közölte, hogy milyen feladataik lesznek az új egységeknek. Az Egyesült Államok jelenleg összesen mintegy 40 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti kialakult háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként.

A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton és vasárnap is telefonon beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme iránt a libanoni Hezbollahhal kiéleződött feszültség miatt. Joe Biden elnök hétfőn a Fehér Házban az Izrael és Libanon közötti feszültség enyhítéséről és a gázai tűzszünet esélyeiről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával.

A találkozót megelőzően Joe Biden arról beszélt, hogy munkatársai állandó kapcsolatban állnak térségi partnerekkel, és azon dolgoznak, hogy enyhüljön a feszültség, ami lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba az izraeli-libanoni határ mentén. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már szombaton figyelmeztetést adott ki, és arra sürgette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy a többi között Bejrútot ért támadások és az Izrael-Hezbollah fegyveres konfliktus miatt hagyják el az országot, amíg erre kereskedelmi utazási lehetőségek nyitva állnak.

Az izraeli légicsapások halálos áldozatainak száma 356-ra emelkedett Libanon déli részén hétfő reggel óta – jelentette be a libanoni egészségügyi minisztérium.

A halottak között 24 gyerek is van, a sebesültek száma meghaladja az 1200-at. Az egyiptomi külügyminisztérium felszólította a „nemzetközi hatalmakat és az ENSZ Biztonsági Tanácsát: azonnal avatkozzanak közbe” annak érdekében, hogy „véget vessenek a veszélyes izraeli eszkalációnak Libanonban”. A tárca arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzetből „globális regionális háború” bontakozhat ki. Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnök bejelentette, hogy sürgősségi tanácskozást hívott össze az ENSZ New-York-i közgyűlésén részt vevő arab delegációk vezetői számára, hogy megvitassák „a cionista agresszió hatásait” Libanonban, és hogy „együttműködjenek Izrael bűncselekményeinek leállítása érdekében”.

A török külügyminisztérium közleményében azzal vádolta meg Izraelt, hogy a Dél-Libanon elleni légicsapásaival olyan „új szakaszt nyitott meg, amely az egész régiót káoszba fogja taszítani”.

António Guterres ENSZ-főtitkárt szóvivője szerint nagyon aggasztják a sok libanoni civil haláláról szóló jelentések.

Libanonban a 2006-os, Izrael és a Hezbollah síita milícia közötti véres konfliktus óta nem haltak meg egy nap alatt olyan sokan, mint a hétfői légicsapásokban. Az izraeli hadsereg figyelmeztette a Libanon déli és keleti térségeiben lakó embereket, hogy hagyják el otthonukat, mielőtt a Hezbollah elleni műveleteket nagyobb területekre terjesztik ki. Több ezren útnak is indultak Libanonban, a Szidón déli kikötővárosból kivezető autópálya megtelt a Bejrút felé tartó autókkal.

Izrael a gázai fegyveres konfliktus kiszélesítésén dolgozik, ami olyan totális háborúval fenyegeti az egész térséget, amely nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világot is bajba sodorhatja – jelentette ki egy New York-i sajtóbeszélgetésen az iráni elnök.

Maszúd Peszeskján, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakára érkezett New Yorkba, azt mondta: „nem Irán, hanem a korábbi békeígéretei ellenére Izrael az, amely újabb és újabb gyilkosságokkal, köztük idős emberek, fiatalok, nők és gyerekek, valamint kórházak és egyéb infrastruktúra megsemmisítésével destabilizálja a régiót”.

Az iráni elnök kérdéssel válaszolt arra a kérdésre, hogy Irán tervez-e komoly katonai válaszlépéseket Izraellel szemben arra reagálva, hogy Izrael súlyos támadásokat hajtott végre a múlt hét közepe óta Libanonban: „Mindig arról beszélnek, hogy a Hezbollah rakétákkal támadott; de ki védené meg a mozgalmat, ha még ezt a minimumot sem tenné meg a saját érdekében?”.

Hozzátette, hogy „furcsa módon mindig Iránt tekintik destabilizáló tényezőnek ahelyett, hogy megvizsgálnák a konkrét helyzetet”.

Peszeskján az ukrajnai háborúról szólva tagadta, hogy Irán fegyvereket szállítana Oroszországnak, és kijelentette, hogy Irán kész tárgyalni a Nyugattal és az Egyesült Államokkal az ukrajnai háborúról, valamint az állítólagos fegyverszállítás miatt ellene „alaptalanul” elrendelt gazdasági szankciókról.

Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást „agressziónak” minősítette, és hozzátette, hogy Irán kezdettől fogva elítélte azt. Teherán az ukrajnai háborút csak békés úton, párbeszéddel tartja lezárhatónak – mondta.

A Közel-Kelet a katasztrófa szélére sodródott – jelentette ki  az ENSZ libanoni különleges koordinátora, utalva közvetlenül az Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia közötti fegyveres konfliktusra, amelyben egyre súlyosabbak az egymás elleni támadások.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nincs olyan katonai megoldás, amely bármelyik félnek nagyobb biztonságot teremtene” – mondta Jeanine Hennis Plasschaert.

Izraelnek a Hezbollah parancsnokai ellen pénteken Bejrút déli részén végrehajtott légicsapása után a megbízott azt mondta:

a sűrűn lakott területek bombázása is jelzi, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus mostanra „nagyon veszélyes erőszakspirállá vált,

aminek kétségbeejtő következményei lehetnek, ezért azonnal meg kellene szakítani ezt a spirált”.

A dél-bejrúti légicsapásnak vasárnap már 45 halálos áldozata volt, közülük 16-an voltak a Hezbollah katonai vezetői a mozgalom közlése szerint, egyéb források szerint a többiek helyi lakosok, köztük gyerekek.

Izrael saját közlése szerint szombaton és vasárnap 290 célpontot semmisített meg Libanonban, a Hezbollah pedig 110 rakétával támadta Észak-Izraelt.

Az izraeli légvédelem a legtöbb támadó rakétát még a levegőben megsemmisítette, de néhány rakéta becsapódott, és a lehulló roncsok is sérüléseket okoztak embereknek, kárt okoztak járművekben, épületekben.