A TISZA és Gyurcsányék is megszavazták a háborúpárti javaslatokat

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén ismét háborúpárti határozatot fogadott el, amely még több fegyver szállítására szólít fel. Gál Kinga, a Fidesz-KDNP delegáció elnöke kiemelte: az EP határozata elfogadhatatlan, hiszen az abban foglalt javaslatok  a háború valós és súlyos eszkalációjának irányába mutatnak, a szöveg ráadásul ismét alaptalan támadást intéz Magyarország és a magyar békepárti álláspont ellen. Hozzátette: “A háborús uszítás helyett itt az ideje, hogy tűzszünet legyen, hogy diplomáciai kapcsolatfelvétel történjen, hogy béketárgyalások kezdődhessenek”. A háborúpárti Manfred Weber vezette Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatta a háborús uszítást. A TISZA-párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is háborúpárti javaslatokat támogattak.

Gál Kinga kiemelte: nem kérdés, hogy elítéljük az orosz agressziót, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és nagyarányú humanitárius segítséget nyújtunk. De továbbra sem vagyunk közelebb a háború végéhez, a pusztítás mértéke továbbra is elképesztő, több mint félmillió ember veszett oda, az ukrán gazdaság romokban hever.

A háborúpárti Manfred Weber által vezetett Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatta a háborús uszítást. A TISZA-párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is támogatták azokat a módosítási javaslatokat, amelyek alaptalanul támadják Magyarországot, ráadásul arra akarják kényszeríteni a magyar Kormányt, hogy változtassa meg békepárti álláspontját és finanszírozza az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Csapást mért az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) különleges rádiókommunikációs központjára és ukrajnai repülőterek kritikus infrastrukturális létesítményeire – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés Heorhijivka település elfoglalása mellett a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 13-ban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát, Kurszk megyéből pedig több támadási, és három – a határon át tervezett – betörési kísérlet meghiúsításáról adott számot.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között három tábori lőszerraktárt, két német Marder gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, továbbá 46 drónt.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán csapatok „gyakorlatilag teljesen elhagyták” a donyecki régióban lévő Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) közelében fekvő Hrodivka települést.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Telegram-csatornáján bejelentette a kurszki régió Szudzsai járásában található Nyikolajevo-Darjino és Darjino települések visszafoglalását.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe benyomuló ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet és három pontonhidat veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 14950 embert, 122 harckocsit, 52 gyalogsági harcjárművet, 93 páncélozott személyszállító járművet, 768 páncélozott harcjárművet, 464 gépkocsit, 109 tüzérségi löveget és 28 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében legkevesebb három civil megsérült.

Az ukrán csapatok megállították az oroszországi Kurszk megyében az orosz hadsereg ellentámadását – jelentette ki Olekszij Dmitraskivszkij, a kurszki ukrán katonai parancsnokság szóvivője szerdán.

A tisztségviselő szavai szerint az orosz csapatok megpróbálták oldalba támadni az ukrán erőket, de megállították őket. „A helyzet stabilizálódott, ma már mindent kézben tartunk. Az oroszok nem jártak sikerrel” – fogalmazott a szóvivő. Elismerte viszont, hogy az orosz csapatok „csekély sikert” azért elértek. „Az oroszok benyomultak az egyik településre. Harcokba bocsátkoztak az ukrán erőkkel egy másik településért, de ez minden” – mondta Dmitraskovszkij.

Szavai szerint a kurszki térségben 23 orosz helyi lakos vesztette életét a múlt hónap vége óta orosz csapások következtében, miközben Oroszország igyekezett visszafoglalni a területét. Megjegyezte, hogy orosz civilek is éppúgy meghalnak az orosz erők támadásaiban, mint ukrán katonák.

Meghaladta a 610 ezret az ukrajnai háborúban eddig elesett és megsebesült orosz katonák száma – jelentette ki szerdán Nicholas Aucott, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának katonai tanácsadója.

Aucott, akinek nyilatkozatát a londoni külügyminisztérium ismertette, a szervezet szerdai ülésén elmondta: a brit kormány számításai szerint idén augusztusban naponta átlagosan 1187 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren.

A brit EBESZ-küldöttség szakértője hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában szolgáló katonái közül tavaly augusztusban napi átlagban 544, 2022 augusztusában 236 esett el vagy sérült meg.

Nicholas Aucott elmondta azt is, hogy Ukrajna az orosz fekete-tengeri hadiflotta hajóinak negyedét megrongálta vagy megsemmisítette.

A brit szakértő szerint a veszteségek között szerepel a Rosztov nevű orosz tengeralattjáró, amelyet az ukrán fegyveres erők augusztus 3-án semmisítettek meg. A brit EBESZ-delegáció katonai tanácsadója kiemelte: az orosz hadiflotta a második világháború óta most először veszített el tengeralattjárót harci cselekmény következtében.

Aucott szerint Oroszország az észak-koreai fegyverek vásárlásáról jelenleg is zajló tárgyalásokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát megsérti, köztük olyanokat, amelyeket maga is megszavazott. A brit EBESZ-tanácsadó megerősítette, hogy Oroszország most első ízben Irántól is beszerzett ballisztikus rakétákat.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel először, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól.

A londoni külügyminisztérium szerdán bejelentette azt is, hogy bekérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, akivel közölték, hogy a brit kormány a leghatározottabban elítéli az orosz fél által Nagy-Britannia ellen nyilvánosan folytatott példátlan, megalapozatlan, agresszív kampányt, beleértve a brit külügyi testület egyes tagjai ellen felhozott rosszindulatú és teljesen alaptalan vádaskodásokat.

A szerdai brit tiltakozás közvetlen előzményeként az orosz hatóságok múlt pénteken közölték, hogy visszavonták a moszkvai brit nagykövetség hat diplomatájának akkreditációját,

mert tevékenységük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szolgálat birtokában lévő dokumentumok szerint kémkedésre és szabotázstevékenységre utaló jeleket mutat.

A londoni orosz nagykövettel szerdán ismertetett tiltakozó nyilatkozatban a brit külügyminisztérium leszögezte, hogy Oroszország a lépéssel megsérti a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Konvencióból eredő kötelezettségeit.

A tárca dezinformációs tevékenységgel, Európában végrehajtott szabotázscselekményekkel és az Oroszországban működő brit diplomáciai képviseletek működésének korlátozásával, a diplomaták zaklatásával vádolta Moszkvát.