A németek lezárják a határt, de "munkaerőt" hoznak Kenyából

Németország és Kenya pénteken migrációs megállapodást kötött, amelynek célja, hogy elősegítsék a képzett munkaerő áramlását a kelet-afrikai országból a munkaerőhiánnyal küzdő német piacra – írja a Magyar Nemzet.

Olaf Scholz német kancellár és William Ruto kenyai elnök Berlinben tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: 

A kancellár szerint ez az együttműködés segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt, amelynek már érezni a hatásait a német gazdaságban.

– jelentette ki Scholz, hozzátéve, hogy a nyitottság mellett nagyon fontos egyértelműen korlátozni az illegális bevándorlást. 

A német kancellár elmondta, a megállapodás biztosítja azt is, hogy hatékonyabban vissza tudják küldeni Kenyába azokat, akik törvénytelenül tartózkodnak Németországban. William Ruto országának hatalmas humán tőkéjét, innovációs erejét és kreativitását méltatta.

A kenyai elnök azt mondta, a megállapodás kölcsönös előnyökkel jár, mert összehozza a képzett fiatal kenyaiakban rejlő potenciált a német technológiával és erőforrásokkal. A német kormány korábban már aláírt hasonló migrációs megállapodást Indiával, Marokkóval és Grúziával is, jövő héten pedig Üzbegisztánnal kötnek szerződést. Előkészítés alatt van továbbá hasonló együttműködés Moldovával, Kirgizisztánnal és a Fülöp-szigetekkel. Szakértők szerint Németországnak – a hazai munkaerőpiac elöregedése miatt – évente nagyjából 400 ezer képzett bevándorló munkavállalóra lenne szüksége.

Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.

Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.

Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy

„sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy

a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat.

Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek, ilyen jellegű intézkedésekről a tagállamoknak értesíteni kell az Európai Bizottságot.

A német hatóságok pénteken őrizetbe vettek egy radikális iszlamista nézeteket valló szíriai állampolgárt, aki a gyanú szerint bozótvágókésekkel felszerelkezve készült katonákat gyilkolni a bajorországi Hof városában – közölte pénteken az illetékes ügyészség.

A 27 éves gyanúsított a merénylethez két, negyven centiméter hosszú bozótvágókést szerzett be, amelyekkel a Hof városában ebédszünetüket töltő szövetségi hadsereg katonáit akarta megtámadni.

Az ügyészség közleménye szerint „a lehető legtöbb katonával akart végezni”.

A gyanúsított a merénylettel fel akarta hívni magára a figyelmet, és bizonytalanságérzetet akart kelteni a lakosság körében – tette hozzá az ügyészség.

Németország szigorított határellenőrzést vezetett be a közelmúltbeli, többnyire menedékkérők által elkövetett halálos késelések miatt – az augusztusban elkövetett, három halálos áldozattal járó solingeni támadásért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget.

Nancy Faeser német belügyminiszter szeptember 9-én jelentette be, hogy Németország átmenetileg kiterjeszti az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

„Amíg az új közös európai menekültügyi rendszerrel nem sikerül létrehoznunk az Európai Unió külső határainak erős védelmét, addig a saját országhatárainkon kell tovább erősíteni az ellenőrzéseket”

– mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy mindent megtesznek azért, hogy jobb védelmet biztosítsanak az országban élőknek.

A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.

A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.

A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette: nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.

„Ha ma hozzálátunk, akkor sem oldódik meg minden holnapra (…) Döntéseket kell hoznunk; a jövő generációkért tesszük ezt, a gyerekeinkért, az unokáinkért” – szögezte le.

Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének „vannak feltételei”, azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést.

Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány „nagyon gyorsan” – a parlament jóváhagyása nélkül – felfüggeszen bizonyos menekültügyi jogszabályokat. „Olyan intézkedéseket hozunk, amelyek Hollandiát a lehető legkevésbé vonzó országgá teszik a menedékkérők szemében” – jelentette ki a tárcavezető.

Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül.

A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni.

Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik.

A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek.

A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás „hollandizálására” is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik.

Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott.

A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását „anyagi, politikai és erkölcsi téren is”.

Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve „nem hivatalos társulások” „nemkívánatos külföldi segélyezésének” megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.