tóth gabi
Uralják a drog- és fegyverkereskedelmet.
Illusztráció. Svéd rendőrök egy bűncselekmény helyszínén (Fotó: AFP)
Bomba robbant Malmö központjában egy étteremben pénteken, nem sokkal később a város hírhedt, bevándorlók lakta Rosengard negyedében hajnalban további két bombát inaktivált a rendőrség. Ugyanebben a városrészben a hét elején, fényes nappal, ebédidőben, a nyílt utcán végzett ki több lövéssel egy 18 éves egy 25 éves férfit. A svéd köztévé értesülése szerint a bűncselekményhez AK–47-es automata fegyvert használtak.
Nem sokon múlott, hogy mások is áldozatául essenek a bűncselekménynek. A lövöldözés helyszíne mellett óvoda található, az épület másik oldalán, az udvaron játszottak a gyerekek, amikor eldördült a gépfegyver. A közeli társasház egyik lakásába pedig ténylegesen belőtt az elkövető, az ott tartózkodó feje mellett húsz centiméterrel repültek el a lövedékek.
De nem ez volt az egyetlen lövöldözés a héten, kedden Stockholm külvárosában sérült meg két férfi lövések következtében, ugyanaznap a fővárostól egy órára fekvő kisvárosban pedig egy iskola mellett dördültek el a fegyverek.
A malmői leszámolás 18 éves elkövetőjéről kiderült, hogy egy lakásotthonból (HVB) szökött meg, ahová problémás gyerekeket és fiatalokat helyez el a szociális hivatal. Ezeket az intézményeket magáncégek üzemeltetik állami megbízásból. Épp a bűncselekmény napján jelent meg a Dagens Nyheterben, hogy egy rendőrségi jelentés szerint több HVB otthont is családi alapon működő bűnözői csoportokhoz köthető cégek üzemeltetnek, ahol a gondozók, szociális munkások maguk is, vagy közvetlen rokonaik tagjai a bandáknak.
Így az alkalmazottak az adófizetők pénzén részt vehetnek a gyermekek súlyos bűncselekményekre való toborzásában, valamint az otthonokból történő szökések megvalósításában, ráadásul az épületeket kábítószer- és fegyverraktárként használják.
A feltárt súlyos problémára a szociális miniszter is reagált. Camilla Waltersson Grönvall szerint elfogadhatatlan, hogy a szervezett bűnözés még a szociális szektorba is beépült, és megerősítette, a kormány nagy hangsúlyt helyez a bandák felszámolására. Többek között áttekintik a teljes gyermek- és ifjúsági ellátást, valamint szeretnék elérni, hogy a titoktartási szabályok ne lehetetlenítsék el a különböző hatóságok közötti információáramlást.
Malmö 22 ezres városrésze, Rosengard egyike azon számos svédországi no-go zónának, ahol a rendőrség nem ura a helyzetnek. A lakosság 86 százaléka bevándorló-hátterű, azaz svéd definíció szerint vagy önmaga, vagy mindkét szülője más országban született, de van olyan része a negyednek, ahol ez a szám a 96 százalékot is eléri.
A magyarul Rózsakertnek fordítható negyedben a munkaképes korú lakosság mindössze 38 százaléka dolgozik. A hétfői leszámolás áldozata nem volt ismeretlen a rendőrség előtt, a 25 éves fiatalembert korábban erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el.
A bandabűnözés nem új keletű dolog az országban, de az előző évtized közepétől robbanásszerűen növekedett az erőszakos bűncselekmények száma, amelyek döntő hányada migrációs hátterű bandákhoz köthető. Összehasonlításképpen, 2017-ben Svédországban évente egymillió lakosból négyen haltak meg lövöldözés miatt, szemben az európai átlag 1,6 személlyel – azóta csak romlott a helyzet.
A rendőrség becslése szerint körülbelül 14 000 ember tevékenykedik bűnbandákban Svédországban, és ha mindenkit beleszámítunk, aki a bandákhoz valamilyen módon köthető, akkor ez 60 000 embert jelent egy bő tízmilliós országban.
A bandák újabban már a környező országoknak is gondot okoznak, nemrégiben Dániában több svédországi bűnözőt is letartóztattak, a norvég rendőrség pedig azt közölte, hogy az ország összes kapitányságának területén azonosítottak már svéd bandatevékenységet, ezért kérik a kormányzattól, szigorítsák meg a svéd határ védelmét.
Már a korábbi, baloldali kormányok is többször bejelentették, hogy térdre kell kényszeríteni a bandákat. A jobboldali Kristersson-kormány végül tavaly komolyabb lépésekre is elszánta magát, a kormányfő tavaly a hadsereg segítségét is kérte annak érdekében, hogy a tomboló erőszakot meg tudják fékezni. A rendőrség pedig – dán példára – jogkört kapott arra, hogy a bűnözéssel különösen érintett területekre ideiglenes jelleggel úgynevezett vizitációs zónákat jelölhessen ki, azaz olyan biztonsági területeket, ahol konkrét bűncselekmények gyanúja nélkül is átkutathatnak embereket vagy járműveket. Bár kormányzati szándék van és konkrét lépések is történtek, a bandák létszáma és szervezettsége elérte azt a kritikus szintet, amit már nagyon nehéz megfordítani.
Illusztráció. Svéd rendőrök Fotó: TT News Agency via AFP
Ahogy Svédországban egyre nagyobb mértéket ölt a főleg migránshátterű bandákhoz kötődő bűnözés, úgy a fiatal generációkat is egyre jobban fel kell készíteni az esetleges veszélyekre. Kísérletképpen a stockholmi rendőrség most foglalkozást tartott hetedik osztályos diákoknak, amelyen szerepjátékos feladatokon keresztül tanították őket arra, hogyan reagáljanak, ha bűnözőkkel találják szemben magukat – írja a Samnytt svéd hírportál.
Az iskolások instrukciókat kaptak arról, hogyan kell viselkedniük, ha például egy bandabűnöző azt kéri tőlük, hogy vigyázzanak lőfegyverekre vagy kábítószerekre, és tárolják azokat. Azt mondták nekik, hogy hibáztassák a szüleiket, hogy miért nem tudják elrakni. Mondják azt, hogy otthon átnézik a ruháikat, táskáikat, fiókjaikat és szekrényeiket.
A kezdeményezés a rendőrség megelőzési munkájának új elemeként indul. Erre azért van szükség, mert a bandák egyre fiatalabbakat toboroznak a bűnözéshez, mert ők nem büntethetők.
Sok gyermek, aki ilyen típusú bűncselekmények vagy beszervezési kísérletek áldozatává válik, fél elmondani ezt szüleinek, a rendőrségnek vagy más felnőtteknek, mert gyakran azzal fenyegetik őket, hogy ha beszélnek, annak komoly következményei lesznek.
Az egyik feltételezés szerint a bandáknak kitett gyermek könnyebben fordul a rendőrséghez, ha már ismer egy vagy több rendőrtisztet. Ezért most ilyen kapcsolatokat akarnak kialakítani az iskolás gyerekek és a környékbeli rendőrök között.
A projektben nem csak a kerületi rendőrök, hanem a szabadidőközpontok és a környékbeli terepi asszisztensek munkatársai is részt vesznek, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni az eszkalálódó bandabűnözéssel szemben. A gyerekek így érezhetik, hogy biztonságban vannak akkor is, ha hozzájuk fordulnak.
Fontos az is, hogy nem csak az jelent veszélyt a gyerekekre, hogy esetleg beszervezik őket, hanem könnyedén egy lövöldözés közepén találhatják magukat, vagy szemtanúi lehetnek egy késelésnek, esetleg az iskolaudvaron folyó drogkereskedelemnek.
A beszélgetések nagy része a mostanában szinte naponta jelentkező bandalövöldözésekről szólt, ami miatt kifejezetten sok gyerek aggódik.
„Fontos, hogy kapcsolatot tartsunk a gyerekekkel, hogy valahogy megelőzzük, hogy bűnözővé váljanak, de azt is, hogy merjenek hozzánk fordulni és segítséget kérni, ha áldozattá válnak. Könnyebb, ha ismernek egy rendőrt, akkor talán el mernek menni a rendőrségre” – mondta egy rendőr a Lilla Aktuelltnek.
A Samnytt svéd hírportál szerint a programban most Stockholm déli részén minden iskolába ellátogat a rendőrség.