A franciák és a németek lezárhatják a határt, mi miért nem?

Kettős mércét alkalmaz az Európai Unió, Magyarországot ugyanis megbünteti a külső határok védelme miatt, Franciaországnak és Németországnak viszont le szabad zárnia az összes határát – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az M1-en.

Rétvári Bence elmondta, a héten Magyarországon tartott biztonság- és védelempolitikai konferencián szinte az összes felszólaló azt hangoztatta, hogy a migráció az egyik legnagyobb probléma, az egyik legfontosabb megoldandó kérdés Európában.

De a migrációs hullám tíz éve kezdődött, és tíz éve ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a képviselők, ugyanazokat a dilemmákat osztják meg, a brüsszeli vezetők ugyanazt a liberális, migrációpárti álláspontot követik annak ellenére, hogy a „willkommenskultur” nem oldotta meg a problémát – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország is egy évtizede áll támadás alatt Brüsszelből a külső határok védelme miatt. Rétvári Bence arra a hírre, hogy Franciaország után Németország is lezárja az összes határát, úgy reagált,

kettős mérce van az EU-ban, mert nekik ezt szabad, Magyarország azonban „gigabírságot” kap azért, mert lezárta az unió külső határait, és egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg.

Magyarország ezért vizsgálja annak a lehetőségét, hogy viszontkeresettel éljen, és kérje a határvédelem költségeinek megtérítését – közölte az államtitkár, kiemelve, hogy Magyarország szerint a határvédelem is az európai szolidaritás része, nem csak a migránsok szétosztása.

Rétvári Bence a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, az EU a déli határ lezárása miatt kiszabott büntetéssel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat. A kormány erre válaszul pedig felajánlja a migránsoknak egy ingyenes, egyirányú út lehetőségét Brüsszelbe – mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy Brüsszel tiltakozott ezen felvetés ellen. Ez következetlenség és kettős mérce – jelentette ki Rétvári Bence.

Németország már szenved az elhibázott bevándorláspárt politika miatt, az országban mindennaposak a késelések, az erőszakos támadások, a közbiztonság odalett – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden közösségi oldalán.

Zsigmond Barna Pál közölte: Nancy Faeser német belügyminiszter kedden bejelentette, hogy szeptember 16-tól minden határátkelőnél bevezetik a határellenőrzéseket, és kidolgoznak egy modellt az „illegális migránsok belépésének megtagadására”.

Úgy fogalmazott: „A németek észbe kaptak, fokoznák a határvédelmet, minket meg Brüsszel most is a határok megnyitására akar kényszeríteni! Brutális pénzbüntetéssel gyakorolnak nyomást Magyarországra, hogy engedjük be a migránsokat.”

A politikus szerint ez „kettős mérce a javából”.

Zsigmond Barna Pál emlékeztetett: az Európai Unió – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia tiltakozása ellenére – „a választókat megvezetve”, még az európai parlamenti (EP-) választások előtt „áterőszakolta az elhibázott migrációs paktumot”, ám hamar kiderült, hogy ez nem oldja meg a tömeges migráció problémáját.

A paktum elfogadását követően ugyanis tizenöt tagállam belügyminisztere közös levelet írt Ylva Johansson belügyi biztosnak, amelyben az Európába irányuló illegális migráció kezelését célzó új megoldásokat szorgalmaznak – tette hozzá.

Véleménye szerint a német példa is azt erősíti, hogy a migrációs paktum működésképtelen, a belügyminiszter a belső határellenőrzések fenntartását és elrendelését azzal indokolta, hogy a migrációs nyomás az unió külső határain előreláthatólag továbbra is fennmarad és fokozódik, amelynek következtében az illegális migráció a későbbiekben is jelentős hatással lesz Németországra.

Hozzáfűzte, hogy a németországi biztonsági fenyegetettség az illegális migráció miatt továbbra is fennáll. Zsigmond Barna Pál azt írta: az elmúlt hetek kegyetlen terrortámadásai miatt a német emberek pótcselekvések helyett valódi megoldást várnak a politikai vezetőktől.

Kitért arra, hogy a 2015 óta alkalmazott magyar migrációs politika működik, az európai uniós nem. A magyar gyakorlat alapja a külső határvédelem és az, hogy csak határátkelőn és kizárólag érvényes okmánnyal lehet belépni az ország területére, illegálisan, a zöldhatáron nem.

Hozzátette: 2015 óta egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök és határvadászok. Ha ez nem lett volna, sok százezerrel több migráns lenne Európában – jegyezte meg.

Felháborítónak nevezte, hogy ezt a tevékenységet az unió nem elismeri, hanem támadja; nem támogatást ad hozzá, hanem bírsággal kényszerít a feladására,

hozzátéve: az elmúlt években mintegy nyolcszázmilliárd forintot költött Magyarország határvédelemre, amivel nem csak Magyarország, hanem az egész Európai Unió biztonságáról gondoskodott.

„Mi, magyarok továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy minden tagállam saját maga dönthessen arról, kiket szeretne saját területére beengedni” – emelte ki Zsigmond Barna Pál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali és brüsszeli bevándorláspárti politika következményeit nem terhelhetik Magyarországra. „Továbbra sem fogadunk el olyan brüsszeli döntéshozatalt, amely a választókat elárulva akarja rákényszeríteni az akaratát hazánkra és Európára” – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány vizsgálja a jogi lehetőségét annak, hogy pert indítson Brüsszel ellen, amiért nem fizeti ki a határvédelmi költségeket, és ha Brüsszel „ránk kényszeríti a migránsok beengedését, akkor készek vagyunk őket azzal a lendülettel Brüsszelbe buszoztatni”.

A német hatóságok pénteken őrizetbe vettek egy radikális iszlamista nézeteket valló szíriai állampolgárt, aki a gyanú szerint bozótvágókésekkel felszerelkezve készült katonákat gyilkolni a bajorországi Hof városában – közölte pénteken az illetékes ügyészség.

A 27 éves gyanúsított a merénylethez két, negyven centiméter hosszú bozótvágókést szerzett be, amelyekkel a Hof városában ebédszünetüket töltő szövetségi hadsereg katonáit akarta megtámadni.

Az ügyészség közleménye szerint „a lehető legtöbb katonával akart végezni”.

A gyanúsított a merénylettel fel akarta hívni magára a figyelmet, és bizonytalanságérzetet akart kelteni a lakosság körében – tette hozzá az ügyészség.

Németország szigorított határellenőrzést vezetett be a közelmúltbeli, többnyire menedékkérők által elkövetett halálos késelések miatt – az augusztusban elkövetett, három halálos áldozattal járó solingeni támadásért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget.

Nancy Faeser német belügyminiszter szeptember 9-én jelentette be, hogy Németország átmenetileg kiterjeszti az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.

„Amíg az új közös európai menekültügyi rendszerrel nem sikerül létrehoznunk az Európai Unió külső határainak erős védelmét, addig a saját országhatárainkon kell tovább erősíteni az ellenőrzéseket”

– mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy mindent megtesznek azért, hogy jobb védelmet biztosítsanak az országban élőknek.

A németországi belső határellenőrzés bevezetése egyértelműen azt jelzi, hogy a külső határok védelme nem volt elégséges a közbiztonsági kihívások kezeléséhez. A német kormány döntése, amely ideiglenes határellenőrzést vezet be valamennyi szárazföldi határán, arra utalhat, hogy a kapcsolatot van az illegális migráció és a terrorfenyegetettség között. Ahogyan azt Nancy Faeser belügyminiszter is kijelentette: „Megerősítjük a belső biztonságot, és folytatjuk az illegális migráció elleni kemény fellépést.”

Elemzők és politikusok is visszásnak tarják azonban, hogy a német határellenőrzést elnézi az EU, hazánkat pedig elmarasztalják szintén azért, mert védjük határainkat. „Nem helyes, ha az EU elmarasztalja a brüsszeli migrációs politikával szembeszálló Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, miközben a német határellenőrzés bevezetését az uniós szervek elnézi” – mondta Bartlomiej Sienkiewicz lengyel EP-képviselő – írta Lomnici Zoltán az Alaptrövény blogon.

A Schengeni határellenőrzési kódex 25. cikke alapján a belső határokon történő ideiglenes határellenőrzés visszaállítása akkor engedélyezett, ha egy tagállamban olyan komoly veszély fenyegeti a közrendet vagy a belső biztonságot, amely indokolja ezt a kivételes intézkedést. Ez a jogi alap szolgálja a jelenlegi német határellenőrzési intézkedés jogszerűségét.

A biztonsági szolgálatok információi szerint a német hatóságok most 483 iszlamista fenyegetést tartanak számon Németországban. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) összesen 27.480 olyan személyt tart számon, aki úgynevezett iszlamizmus-potenciált jelentett 2022-ben (ez 2,9 százalékkal kevesebb, mint a 2021-es 28.290 fő volt). Legnagyobb arányban szalafistatörekvésűek (11.000). A BfV-nek nincsenek megbízható adatai az Iszlám Államról és az Al-Kaidáról Németország kapcsán.

A terrorizmus helyzetéről szóló, 2021-es Europol-jelentés szerint 2020-ban az EU27-ben összesen 57 terrortámadási kísérletet regisztráltak, ideértve a sikeres, a megakadályozott és a sikertelen támadásokat is, míg 2019-ben ez a szám 55 volt (2019-ben terrortámadás következtében 10 ember vesztette életét és 27-en sérültek meg).

2020-ban 10 dzsihádista támadást jelentettek, melyek Ausztriában, Franciaországban és Németországban történtek; habár a támadások csupán hatodát követték el dzsihádisták, a halálesetek több mint feléért (12) és majdnem minden sérülésért (47) ők felelősek. A legnagyobb valószínűséggel halálesetet eredményező terrortámadásokért tehát a dzsihádista iszlám szélsőségesek felelősek.

2009-ben 4,2 millió, 2015-ben 4,5 millió, míg 2020-ban már 5,5 millió muszlim hátterű ember élt a több mint 80 millió lakosú Németországban. Az antiszemita jellegű németországi incidenseket 2017 óta monitorozó szervezet, a RIAS szerint 2023-ban több mint 80 százalékkal nőtt az antiszemita incidenek száma: összesen 4 782 ilyet regisztráltak, ami az eddigi legtöbb egy évben. Az incidensek között 7 olyan eset is volt, amit „szélsőséges erőszakként” definiált a RIAS, azaz olyan támadások voltak, ami akár az élet kioltására is alkalmasak lehettek volna – például egy berlini zsinagóga elleni támadás, amikor egy elkövető Molotov-koktélokat dobott az épületre.

A német népességstatisztikákban nem látható („hiányzó”) külföldiek, mint biztonsági kockázat: Németország lakossága 82,7 millió volt az idén közzétett 2022-es népszámlálási adatok szerint, 1,4 millió lakossal kevesebb, mint azt korábban feltételezték, ez a hiány különösen a külföldi lakosság esetében volt szembetűnő – jelentette be a német Szövetségi Statisztikai Hivatala.

Több az arra utaló jel, hogy a választók megelégelték a migrációs hátterű személyek által sorozatosan elkövetett erőszakos bűncselekményeket, valamint a kormányzat migrációpárti hozzáállását, utóbbit jól mutatják a szeptember tartományi választási eredmények. 2024. szeptember 1-jén két tartományban is választást tartottak: Szászországban 2. lett a bevándorlásellenes, radikális jobboldali AfD, 1,3 százalékkal lemaradva a CDU-tól (31,9-30,6 arányban), Türingiában pedig toronymagasan, 32,8 százalékot szerezve nyert az AfD (a 2. a CDU lett 23,6 százalékkal).