A baloldal áltevékenységet végzett árvízvédelem ürügyén

Amikor  az egyik baloldali városvezető azt mondja, hogy menekülő létrákat biztosítanának a Római-parton lakóknak, az a szakértelem teljes hiányán túl arroganciára utal – fejtette ki Tarlós István a hirado.hu-nak. A korábbi főpolgármester arról is beszélt, hogy működőképes lehet-e a rövidesen megalakuló Fővárosi Közgyűlés, hogy Vitézy Dávidra milyen kompromisszumok várnak, ha főpolgármester-helyettesi babérokra tör, vagy hogy támogatna-e egy újabb budapesti olimpiai pályázatot.

– A legnagyobb árhullám vonul le 2013 óta a Dunán, a folyó várhatóan szombaton tetőzik Budapesten. A fővárosi védművek fel vannak készülve ekkora víztömeg fogadására?

– Hadd kezdjem azzal, hogy Budapest régóta önállóan védekező városnak minősül, bár személy szerint ezzel sohasem értettem egyet. Itt egy 80 kilométeres szakaszt kell levédeni, hiszen a Dunának két partja van – ezt azért jegyzem meg, mert egyszer egy szocialista képviselő felpattant, hogy hogyan lehet 80 kilométer, amikor a fővárosi partvonal hossza 30-35 kilométer. Megpróbáltam rávezetni, hogy két partja van a Dunának, és a partfal is kanyarog, nem egyenesen halad. Ezt a partszakaszt a főváros önállóan védeni is nehezen tudja, fejleszteni pedig alig-alig, hiszen az óriási pénzt igényelne. 2011 körül rövid időre a fővárosi kormányhivatal akkori vezetője lett Budapesten a védelmi bizottság elnöke. Ez főpolgármesterként azért nem tetszett, mert párhuzamosságok keletkeztek, és az akkori kormányhivatal-vezető nem volt szakember.

Tarlós István korábbi főpolgármester, miniszterelnöki megbízott 2024. szeptember 19-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

Az utódja, György István jogászként már sokkal inkább megfelelt ennek a feladatnak. Én később azt kértem a miniszterelnök úrtól, hogy ismét a főpolgármester legyen a védelmi bizottság elnöke. Meg is állapodtunk ebben, 2020. január 1-től lépett volna hatályba, de aztán jött a 2019-es választás, amelyet követően az új főpolgármester, Karácsony Gergely nem vállalta ezt a szerepet. Emiatt ma nem a főpolgármester a védelmi bizottság elnöke, noha a párhuzamosságok elkerülése érdekében ez kívánatos lenne.

Főpolgármesterként kétszer is felmérettem a Fővárosi Csatornázási Művekkel a budapesti árvízvédelmi létesítmények állapotát, amelyek elég siralmas képet mutattak. A 2013-as rekordárvíz után, amikor 891 centiméteren tetőzött a Duna, rendeletileg módosították a mértékadó árvízszintet. Kiderült, hogy a budapesti árvízvédelmi létesítményeknek körülbelül a háromnegyede nem felel meg ennek. Ezeknek a felújítása, illetve újjáépítése horribilis összegbe kerülne, és kizártnak tartom, hogy a főváros a jelenlegi pénzügyi forrásait tekintve alkalmas lenne erre.

– Mérnökszemmel mit kellene felújítani vagy átépíteni ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a védekezés Budapesten?

– Kezdjük a kritikus szakaszokkal! A sokat emlegetett csillaghegyi öblözet az egyik, amely nekem egyébként is szívügyem. De legalább ilyen fontos Újpest és Észak-Angyalföld, továbbá erősen kell koncentrálni a belvárosi szakaszokra, elsősorban a Batthyány tér és a Bem József tér környékére. Ott a mellvédfalak rendkívül rossz állapotban vannak. Elvileg a veszélyeztetett területek közé tartozik a Margitsziget is, de én ezt valamivel hátrébb sorolnám, hiszen a Margitsziget állandó lakóinak száma három fő, tehát ott inkább csak vagyonvédelemről beszélhetünk, kevésbé életvédelemről. A Margitszigetet nagyon nehéz levédeni egy bizonyos árvízszint fölött, mert kavicságyon fekszik, amelyen keresztül idővel feljön a víz, hiába próbálják homokzsákokkal útját állni a folyó partján. Ennek az egyik káros következménye, hogy rengeteg fa gyökerét alámossa a víz, így az árvíz elvonulta után még az egészségesnek tűnő fák is veszélyessé válhatnak.

A csillaghegyi öblözetet le akartuk védeni, de ott a méregzöldek és a klímaforradalmárok – akiknek a szerepe megítélésem szerint nagyon káros volt – megfúrták ezt. Az ott élő lakosságot is félrevezették, aminek része volt az is, hogy sokan a mai napig tévesen használnak fogalmakat. Csillaghegy térségében nagyon sokan ártérről beszélnek, noha a terület valójában hullámtér, hiszen a védmű (töltés) és a folyó közötti területről beszélünk. Más kérdés, hogy jogilag ugyan hullámtér, de a gyakorlatban már rég nem az, hiába erőltetik ezt a különböző motivációjú nyilatkozók.

A terület 1914 óta folyamatosan beépül, hiszen volt időszak, amikor építési terület besorolás alá esett, és volt – Demszky Gábor főpolgármestersége idején –, amikor üdülőövezetként sorolták be. Az én időmben is az volt, és a hatóságnak ki kellett adnia az építési engedélyeket az üdülőházak építésére, hiszen ennek semmilyen törvényes akadálya nem volt. Az ebben az időszakban felhúzott épületeket egyébként úgy építették meg, hogy körülbelül kilencméteres árvízszintig nem szorulnak védelemre. Csakhogy a hullámtéren szabályosan épült lakóházak mellett rengeteg a Római-parton a sport-, illetve vendéglátóipari létesítmény, amelyek mind védtelenül maradnak.

Mi annak idején a parti védelmet támogattuk egy mobilgát segítségével, és korábban Demszky Gábor is parti változatban gondolkodott, ennek a nyomai dokumentáltan megvannak. Hiszen ha egy tízmilliárd forintos nagyságrendű védművet felépítenek annak tudatában, hogy az ottani épített érték és az ott élők egyaránt kiszorulnak a védelemből, akkor ez egy tudatos kockázatvállalás. Ennek a későbbiekben jogi következményei, évekig tartó pereskedések lehetnek, másrészt a közhangulat szempontjából is nagyon komoly következményei lehetnek egy ilyen döntésnek. Azzal, hogy Karácsony Gergely legutóbb személyes döntéssel meghatározta, hogy az új védmű nyomvonalának a Királyok útja–Nánási út nyomvonalat kell követnie, olyan felelősséget vett a nyakába, amelyet ma még talán fel sem tud mérni.

Tarlós István volt főpolgármester, a közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott és Karácsony Gergely főpolgármester beszélget az M3-as metróvonal újabb szakaszának átadóünnepségén a felújított Kálvin téri állomáson, 2022. május 14-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

– Milyen felelősséget jelent ez számára, és mért nem tudja felmérni?

– Ha ott egyszer ne adj’ isten egy komoly pusztítás lesz – és nem a mostani árvízről beszélek, hiszen a Duna tetőzése várhatóan fél méterrel elmarad a 2013-as szinttől – nem hiszem, hogy a főpolgármester ki tudná magyarázni magát. Csillaghegy egy speciális terület, és az, hogy a hullámteret nem kötelező megvédeni, még nem jelenti azt, hogy tilos lenne. Mérlegelni kellene, hogy mi történjék. Amikor pedig az egyik városvezető olyanokat mond, hogy majd biztosítanak az ott lakóknak menekülő létrákat, nos, ez a szakértelem teljes hiányán túl egy sötét és arrogáns nyilatkozat is. Idősek, kismamák, gyerekek, betegek kimenekítését hogy lehet ilyen primitív módon elképzelni, ami ráadásul a gyakorlatban kivitelezhetetlen? A legnagyobb hibának azonban azt tartom, hogy bár a főváros mai vezetői 2016 óta magabiztosan állították, hogy az új védelmi nyomvonalat a Királyok útja–Nánási út vonalán kell kijelölni, szemben az általunk javasolt partmenti mobilgáttal, de öt éve a gyakorlatban semmi nem történt, ami megmagyarázhatatlan.

– Ezt alátámasztották bármilyen szakvéleménnyel?

– Mi annak idején több szakvéleményt csináltattunk, köztük a Műegyetemmel, egy akadémiai munkacsoporttal, a Vízügyi Tudományos Tanáccsal és a Mélyépterv vállalattal. Mindegyikben leírták a szakemberek, hogy a parti védvonal tervezetét támogatják. Ha az elmondottakhoz hozzávesszük ezeket a szakvéleményeket, ön szerint ép elméjű polgármester aláír egy ezzel ellentétes javaslatot? Kíváncsi leszek, ki fog egy ilyen szerződést aláírni. A mostani városvezetés öt évig egy kapavágást sem tett az árvízi védekezés érdekében. Tervezgettek, beszélgettek – hiszen Karácsony Gergely úgy kezdte a ciklusát, hogy kijelentette: „Sokat fogunk még erről beszélni.” Valóban sokat beszélgettek, ám a teljes ciklusuk alatt a gyakorlatban semmit nem tettek. A vak is látja, hogy itt egy szándékos időhúzás, politikai obstrukció folyik. Egy közpark vagy egy játszótér megépítését vitára lehet bocsátani, de egy katasztrófavédelmi műtárgy megépítése esetén szó sem lehet közösségi tervezésről.

Tarlós István korábbi főpolgármester, miniszterelnöki biztos 2024. szeptember 19-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

– Látja bármilyen pozitív hozadékát ennek az árvízi helyzetnek?

– A védekezés kapcsán jelentős összefogást érzékelek, nemcsak a kormány és a Fővárosi Önkormányzat, a hatóságok és a Magyar Honvédség között, de az önkéntesek szerepét is szeretném hangsúlyozni. Még a politikusok is egy hangon beszélnek, de attól tartok, hogy ez csak átmeneti állapot. Politikai egyezség a főváros és a kormány között – legalábbis rövid távon – nehezen képzelhető el, hacsak az olimpia megrendezésével összefüggő elképzelések nem segítik ezt elő.

– Ha már olimpia: ön szerint Budapest a jelenlegi állapotában, a rendelkezésre álló infrastruktúrával képes lenne a nyári játékok megrendezésére?

– Én olimpia párti vagyok, ha engem kérdeznek, a magyar sport történelmi eredményei alapján megérdemelnénk egy hazai olimpiát. De ehhez több, nem kifejezetten sportjellegű infrastruktúra-fejlesztési projekt megvalósítására is szükség lenne. Az a kérdés, hogy a magyar kormány mennyire hajlandó előfinanszírozni bizonyos infrastrukturális beruházásokat, amelyeknek a kormány szemszögéből nézve főként akkor van értelme, ha lesz olimpia. Ha nem lesz budapesti olimpia, akkor bizonyára vannak más projektek, amelyeket a kormány preferál. Én egyébként örülnék, ha ebben a kérdésben közeledne a főváros és a kormány álláspontja, ez a fajta együttműködés ugyanis az elmúlt öt évben gyakorlatilag megszűnt. Budapest és a budapestiek mindenképpen nyernének a fejlesztésekkel. Nagy kérdés, hogy mennyi esélyünk van az olimpiai rendezés elnyerésére.

– A NOB új kandidálási rendszere értelmében lehetőség van arra, hogy több város közösen rendezzen olimpiát. Hasonlóan működött ez 2021-ben a labdarúgó Európa-bajnoksággal is, amikor országok fogtak össze.

– Elég szokatlan is volt. Az olimpia játékokat városok rendezik, ezt jól tudom, hiszen Budapestnek a 2024-es nyári olimpiára beadott pályázatát jómagam és a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke írtuk alá. Itt tehát városok, és nem országok közötti együttműködésről van szó. Más kérdés, hogy a NOB odaadja-e így a rendezés jogát. Én a 20. század embere vagyok, számomra ezért idegen a gondolat, hogy több város rendezze meg az eseményt. Véleményem szerint az utolsó igazi nyári olimpia az 1976-os montreali volt, amely még nem a pénzről, nem a reklámokról, nem a média túlzott hatalmáról, hanem a sportról szólt. Ez ma már sajnos nem így van.

– Októberben várhatóan megalakul a Fővárosi Közgyűlés, de a politikai helyzet rendkívül kényes. Karácsony Gergely a szavazatok újraszámlálása után főpolgármester maradt, viszont a közgyűlésben a Fidesz–KDNP, illetve a Tisza Párt szerezte a legtöbb mandátumot. Hogyan lehet ilyen helyzetben működtetni egy várost?

– Óbudán én 14 éven keresztül vezettem úgy az önkormányzatot, hogy az engem támogató Fidesz–KDNP kisebbségben volt a képviselő-testületben. Azért nem dicsekszem ezzel, mert egyfelől kerületi szinten könnyebb megoldani egy ilyen szembenállást, másfelől a testület személyi összetételétől is függ, hogy mennyire tudunk együtt dolgozni. A Fővárosi Közgyűlés más tészta, ott erőteljesebben jelen vannak az országos pártok, jelen vannak a kormány és a gazdasági szféra legjelentősebb képviselői is. A közgyűlés tehát keményebb dió. Ennyire heterogén testületet, amilyen a mostani közgyűlés lesz, én az elmúlt 34 évben nem láttam. Hiába szerezte meg a Fidesz–KDNP vagy a Tisza a legtöbb mandátumot – tízet-tízet –, a közgyűlés 33 emberből áll, vagyis egyik pártnak sincs abszolút többsége. Karácsony Gergely láthatóan azon ügyködik, hogy valamilyen relatív többséget szerezzen. Azért fogalmazok így, mert véleményem szerint formális koalíció aligha jöhet létre. A Tisza Párt viselkedése kiszámíthatatlan, hiszen ne felejtsük el, hogy Magyar Péternek európai parlamenti képviselőként alapvető elemi érdeke, hogy az uniós vezetéshez igazodjon. Brüsszelben aligha fogják arra ösztökélni, hogy Karácsony ellen dolgozzon. Egy Fidesz–Tisza együttműködéshez elég komoly fantázia kell, de erre se mondanám, hogy teljesen lehetetlen, hiszen olykor a legképtelenebb együttműködésre is láthatunk példákat.

– Hogyan látja a kisebb pártok, különösen az LMP szerepét, amely az ön korábbi közeli munkatársát, Vitézy Dávidot indította a főpolgármesteri posztért?

– A közgyűlésben néhány fővel jelen lévő DK-tól Karácsony próbál elszakadni, de ez nem lesz egyszerű. Ott vannak még a „kétfarkúak” – nem szívesen minősítem ezt a formációt, de ami a XII. kerületben a vezetésükkel létrejött, az számomra a demokrácia szégyene. A Kutya Párt három képviselője is bekerül a közgyűlésbe, de a viselkedésük teljesen kiszámíthatatlan. Fogalmam sincs például, hogy mi a párt ideológiája? Az ingyen sör meg az örök élet? Ezekkel lehet viccelődni – én is gyakran elviccelem a dolgokat, mert amit komolyan gondolok, azt inkább nem mondom el –, de az nem vezet sehova. És hát ott van Vitézy Dávid a két emberével, akik inkább az LMP emberei. Vitézy elég kényes politikai helyzetbe került. Mondhatja ő, hogy ilyen meg olyan szakember, de amit az eddigi felnőtt életében kapott, az utolsó grammig a Fidesztől kapta. Aki ezt vitatja, arról a hülye is tudja, hogy nem mond igazat. Ilyen múlttal, ilyen beágyazódással Vitézy szövetségre léphet akár Karácsony Gergellyel is, ami már önmagában magyarázatra szorul. Még ha Karácsony nem is akarja Vitézyt, attól még rákényszerülhet, hogy az LMP adja az egyik főpolgármester-helyettest. Vitézynek rendszeresen együtt kell szavaznia a Tisza Párttal, amelyik most esküdt ellensége a Fidesznek, és akkor ott van még az LMP, amelynek vezetője azzal indított, hogy a Fidesszel szóba se fognak állni. Egyébként ha Vitézy Dávid főpolgármester-helyettes lesz, hamarosan Karácsony fölé fog nőni a kommunikációban, médiaszereplésben.

– Engedje meg, hogy konkrétabban tegyem fel a kérdést: az erőviszonyok ismeretében Karácsony Gergely kitölti a következő öt évet, vagy előre hozott választásokra lesz szükség?

– Politikai értelemben kitöltheti, ugyanis a Tisza Pártnak nem érdeke Karácsony Gergely bukása. Márpedig ha a Tisza nem akarja a bukását, akkor nem fog megbukni. Ami kétségessé teszi a jelenlegi főpolgármester politikai túlélését, az a főváros pénzügyi helyzete. Én nem tudom, mit műveltek az elmúlt öt évben, mert mi 2019-ben rengeteg pénzt hagytunk a kasszában. Igaz, annak a pénznek egy része nem volt szabadon felhasználható, de minimum 60-80 milliárd forint biztosan az volt. A főváros vezetése és a kormány között zajló vitában nem szeretnék állást foglalni, de az biztos, hogy a főváros pénzügyi helyzetét illetően két egyforma számot nem hallottam az elmúlt öt év alatt. Ha valami veszélyezteti Karácsony Gergely politikai túlélését, az a forráshiány és az eladósodás. Ha egy főpolgármester nem keveredik szándékos bűncselekmény gyanújába, akkor nem buktatható meg olyan könnyen, mint egyesek gondolják.